Család

Amikor az óvoda egy tanyagazdaság életének a része – a mányi Tanyaovi és Kertműhely

Az óvodások kiviszik a komposztot, feltöltik az állatok itatóit, összegyűjtik a tojást. Egész nap a szabadban vannak, saját zöldséges ágyásokat gondoznak, a mezítlábas tanösvényen sétálnak, számolni botokkal és kövekkel tanulnak: egy működő gazdaság életében vesznek részt. A mányi Tanyaovi és Kertműhely egyik alapítójával, Kékesi Ágota tájépítésszel beszélgettünk.

Mány egy 2500 lelket számláló település Zsámbéktól karnyújtásnyira nyugat felé, a Velencei hegység és a Vértes találkozásánál. Az utóbbi években sok fiatal család költözött ide, és igény mutatkozott az önkormányzati óvoda mellett egy másik, alternatívát nyújtó lehetőségre. Ökológiai szemléletformálás, együttélés a természettel, érzékszervi fejlesztés és játszva tanulás a természetben – e szempontok mentén tervezték meg az új intézményt. Egy régi tornácos ház ad otthont az óvodának, amelyet Kékesi Ágota tájépítész és férje, Piukovics Gábor építőmérnök kezdeményezésére alapított négy család.

Amikor először hallottam róla, Móra Ferenc és Gárdonyi Géza könyveiből vett képeket idézett fel a képzeletemben a Tanyaovi: düledező házikó, ahol mezítlábas gyerekek melegednek a kemencénél, markukból kökényt, olykor almát eszegetnek, néha bebőg az ablakon a tehén. A gondozó néni húsos karjába veszi a pityergőt, köténye zsebe cukorkát rejt. De aztán az ismerőseim rögtön elhessegették ezt a képet. Egészen másféle valóságot vázoltak fel: egy olyan világot, amely ötvözi a hagyományokat és a 21. század kihívásait. Így kerestük fel a Szent Ferenc Tanyaovi és Kertműhely takaros, tornácos épületétét és kedves udvarát az üvegházzal, a zöldségágyásokkal, ahol Kékesi Ágota várt.

Honnan az ötlet?

Azt láttuk, hogy Európa nyugati felén egyre népszerűbbek azok az óvodai nevelési koncepciók, ahol a gyerekek egész nap a természetben vannak, csak eső vagy szél esetén húzódnak be egy zárt térbe. Azt gondoljuk, hogy a fejlődésükhöz minden szükséges inger és lehetőség adott a természetben, sőt, egy olyan többlet is tartozik hozzá, amelyet nem lehetne a szobában reprodukálni. Itt minden feladat összetett: ha számolnak, akkor botokat, köveket, virágokat használnak, tehát egy komplex érzékszervi stimulációt is kapnak. Az ökológiai szemléletformálás is fontos érv volt az intézmény megalapítása mellett: azt valljuk, hogy a gyerekeket a kíváncsiságukon és tudásvágyukon keresztül közelebb lehet hozni a természethez. Ebben az életkorban az a legfontosabb, hogy kapcsolódjanak a teremtett világhoz, kialakuljon egy olyan kötődés bennük, amely később a természet tudatos megismeréséhez vezet. Ez a szeretet és ismeret vezesse őket felnőttként arra, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a környezetünk megvédése érdekében. Nem utolsósorban pedig ellensúlyozzuk a virtuális valóságok kisgyermekkorban is jelenlevő, pusztító hatását.

Hogyan működik az óvoda, tényleg a gyerekek művelik a kertet, gondozzák az állatokat?

A fenntartáshoz kulcsfontosságú, hogy az óvodások is részt vegyenek a gazdaság életében. Nem várható el pedagógusoktól, hogy az amúgy is hatalmas terheik mellé még állatokat is gondozzanak vagy növényeket ápoljanak teljes felelősséggel, a hét minden napján. A gazdaságban zöldségtermesztés folyik árutermelésre, az állatok az önellátás részét képezik. Ide jönnek mindennap „látogatóba” a gyerekek.

Vannak feladataik, amiket mindig ők végeznek el: a konyháról a komposztot az állatoknak elviszik, feltöltik az itatókat, kiszedik a tojást a fészkekből. Itt tanúi lesznek új életek születésének, és néha az elmúlásának is.

Ezek nagyon fontos tapasztalások egy gyereknek. A kert három részre van osztva: az óvodásoknak van kizárólagos használatú udvaruk, az óvoda gondozásában. A kert további részeit is látogatják, de azok a gazdaság, illetve egyéb oktatási tevékenység céljával is működnek. A kert közepén van egy közösségi zóna, ahova a Szent Ferenc Kertműhely szervez programokat, iskolás, óvodás csoportok jönnek látogatóba, ugyanis itt helyezkedik el a tankert, amit bemutatás céljából hoztunk létre. Az óvodások saját zöldséges ágyásai is itt vannak, amelyek gondozásával megtapasztalhatják, hogy a magból hogyan fejlődik a csíra, mire van szüksége a növényeknek, hogyan lesz belőle finom ennivaló. Itt mutatunk be a látogatóknak növénytársításokat, védőnövényeket, különböző ágyástípusokat. Ennek a gondozásában szülők is részt vesznek. S végül a harmadik, leghátsó rész a gazdaságé, itt őstermelői tevékenység folyik, illetve az állatok is itt vannak. Itt kapott helyet egy mezítlábas ösvény, most épül köré egy érzékszervi kert, és a végében található egy fűzkupola, amit jelenleg ovis ünnepekhez, körjátékokhoz, betlehemezéshez használunk.

Elnézegetve a menüt, én is befizetnék ide ebédre! Burgonyafőzelék, töltött mángold, pulled pork és coleslaw, gombapörkölt gerslivel, csicserifőzelék és tonhalfasirt. Nem volt merészség egészen új alapokra helyezni az étkezést?

Az ovisok csak úgy falják ezeket! Egyre több zöldség származik a kertből, ezekhez másként viszonyulnak, szívesebben eszik azt, aminek a termesztésében részt vettek. Cél, hogy hosszú távon néhány szántóföldi zöldségen kívül minden innen érkezzen a konyhába. Az egészséges étkezés kiemelten fontos számunkra, organikus gazdaságként működünk, és hisszük, hogy a lélek és szellem egészséges fejlődéséhez a testet is egészségesen kell táplálni. A menü tervezéséhez meghatároztunk szempontokat, például azt, hogy mindennap egyenek valamilyen formában zöld leveles növényeket, friss zöldséget vagy gyümölcsöt. Változatos, teljes értékű gabonákat és sokféle hüvelyest használunk a konyhán. A zöldségek képezik az étkezés alapját, a közétkeztetésben előírt hús mennyiségének megtartásával. Az étkezéshez mindent alapanyagokból készítünk, adalékanyagok, ízfokozók, színezékek, feldolgozott hús vagy tejtermékek nélkül. Figyelünk arra, hogy lassan felszívódó szénhidrátokat használjunk, fehér cukrot egyáltalán nem.

Mi lesz azokkal, akik kinőttek az oviból? Van-e folytatása a tanyaovinak, milyen útravalót visznek magukkal az itt felnőtt ovisok?

Azt gondolom, hogy az életrevalóságuk kiemelkedő az innen iskolába menő gyerekeknek, számos olyan tudást visznek magukkal, ami az önfenntartáshoz szükséges. Vannak, akik a környékbeli Waldorf-iskolát választják, mások állami vagy egyházi iskolába mennek tovább. Megkapják az állami rendszerhez szükséges felkészítést is, de azért az ide járó családok többsége nyitott az alternatív pedagógiák iránt.

Hisszük és tudjuk, a természet közelsége nyugtat, fejleszt és elmélyít.

Célunk kimunkálni a gyermekekben és családjaikban az ökológiai szemléletet, a környezet iránti érzékenységet, felelősségtudatot.

Fotók: Rózsakunyhó, Kékesi Ágota – a gyerekek szüleinek engedélyével

Ajánljuk még: