Jó ez a hely, mert könnyen elérhető minden irányból akár tömegközlekedéssel, akár autóval indulunk útnak. Az se baj, ha éhesen érkezünk: a retro büfé biztosan kínál valami egyszerű, békebeli ételt, leülhetünk egy jó tányér levessel, puha kenyérrel vagy egy méretes rántott szelet mellé, esetleg kérhetünk limonádét vagy forró teát. Olykor egy nyüzsgő nap után errefelé veszem a haza-irányt, és járok egy kört az erdőben. Megnyugtat, levezeti a feszültséget, erővel tölt föl. Lehet, hogy van ebben valami nosztalgia, mert tízéves korom óta ismerem a Szépjuhászné környékét, sok szálon kötődöm ide. Akkor még Ságvári ligetnek hívták a Gyermekvasút megállóját, és a mai büfé helyén kockás abroszos vendéglő várta a kirándulók hadát. Az erdő viszont ugyanígy itt volt – bár a fák biztosan mesélnének arról, hogyan harap ki a város egyre többet, hogy kúszik a lakott terület egyre mélyebben a fák közé. Ne legyünk ünneprontók, örüljünk annak, ami van, ha már a rossz ellene úgysem tehetünk. Az erdő ad olyat, amitől kisimul a lelkünk, még akkor is, ha a város zaját nem lehet hallhatatlanná tenni.
Ez egy remek kiindulópont, útvonalak serege halad át a Szépjuhászné csomóponton.
A hely nevéhez kötődő monda szerint Mátyás király szívesen vadászott errefelé álruhában és az egykor itt álló csárda szépséges tulajdonosnéja Hunyadi szívét is lángra lobbantotta. A király és a szép juhászné románca addig tartott, míg Beatrix királyné rajta nem kapta őket.
Túrák a Szépjuhásznétől
Aki hegyre mászna, arra a János-hegy felé vezető út vár, a hívogató Erzsébet kilátóval.
A messzire gyaloglók Budakeszi, Nagykovácsi irányába indulhatnak.
A rövidebb távot kedvelőket Hűvösvölgy felé könnyebb séta invitálja, enyhén lejtős terepen, ahonnan kisvasúttal vissza is lehet térni. Ez gyerkőcökkel is remek út, mert mire elfáradanak, ott a vasutazás élménye, és a Gyermekvasút egyik legizgalmasabb, alagutas szakaszát vehetjük célba.
Képeken a kirándulóhelyek:
Aki az egészsége miatt sétál, keresse fel a piros szívvel jelölt utat, amely a János Kórháztól indul, és kifejezetten a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációjára és a betegségek megelőzésére alakították ki. Itt becsatlakozhatunk a szivecskés útra, és nem is árt, ha a természet szépségei mellett saját testünk visszajelzéseit is ellenőrizzük hegyre fel és völgybe le, terhelés alatt. Koros tölgyek, kőrisek vetnek ránk árnyékot, a hárshegyi homokkövön gyűszűvirágok nyílnak nyáridőn, láthatunk salamonpecsétet, kontyvirágot, eső után számtalan gombát, tavasszal védett kankalint, téltemetőt.
Aki a magasból nézne szét, a sárga jelzést kövesse, ami a Hárs-hegyen magasodó Kaán Károly kilátóhoz vezet fel, ahonnan páratlan panorámát élvezhetünk a Budai hegyekre és a környékre. A kilátó mellett pihenőpadok kínálnak kellemes uzsonnázóhelyet.
Kirándulás Budapest kevésbé ismert csodahelyén – mik a Hárs-hegy titkai?
Utóbbitól meredek, térdet és combot próbáló lépcső vezet le a Bátori barlanghoz, aminek nevét a történelem kedvelőinek érdemes megjegyezni. A régészeti szempontból is jelentős barlang csak előzetes engedéllyel látogatható. Története olyan regényes és kalandos, hogy Vajna György a feltárás tíz esztendejét egy vaskos kötetben tárta az olvasók elé: A rejtélyes Bátori barlang címmel. A könyvből megtudhatjuk, hogy a főváros tőszomszédságában lévő nagy mélységben egykori arany- ezüst- és vasbányákat fedeztek fel, amelyeket befalaztak. A titokzatos lépcsők történelmi bányalabirintusba vezettek, mellette hévizes eredetű, káprázatos kristályképződményekre is bukkantak. A túra során a barlangot ugyan nem nézhetjük meg – de hátha egyszer a későbbiekben adódik rá alkalom. A falán elhelyezett emléktáblánál adózhatunk annak a remetének, aki a barlang nevét is adta, és aki 1437-től húsz éven át remetéskedett e helyen, és írta gyertyafény mellett magyar nyelvű bibliamagyarázatait. A barlang környéke idilli hely; kis fahidat, sziklaképződményeket láthatunk itt. A sárga jelzésen továbbhaladva érhetjük el a felújított, impozáns Makovecz Imre-kilátót. Itt csatlakozhatunk a Fekete István-tanösvény útvonalába, amely öt táblán ismerteti az erdész-vadász irodalom nagy alakjának munkásságát. A Pilis Parkerdő honlapján online is bejárhatjuk a tanösvényt, tesztelve ezzel tudásunkat Vuk és Bogáncs megálmodójáról és legnépszerűbb műveiről.
Aki gyerekkel indul, örülhet, mert a Szépjuhásznénál nemcsak a Gyermekvasút állomása vár minket, hanem a Pálos kolostor névre hallgató játszótér is. A játszó nevét a közelben található budaszentlőrinci pálos kolostor romjairól kapta. Érdemes legalább egy pillantást vetni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend XIII. században épült falmaradványaira is.
Aki pedig nem éri be az erdő fáival, bokraival, sőt, a vasútállomást övező örökzöldekkel, annak csak néhány lépésnyit kell tennie, hogy egy kertészeti áruda gazdag kínálatában találja magát. Olykor a turistaúton is belebotlik a gyanútlan gyalogló egy-egy dézsás olajfába, termetes cserepes tiszafába. Ha nem vigyáz a kiránduló, sok cserép növénnyel fog hazatérni, de ha nem is vásárolunk, egy könnyed levezető sétának igazán kellemes a dísznövények serege közt járva búcsút venni a természettől. Ezért szeretek ide szervezni növényismereti túrát is, mert aki vágyik extra bónuszra, ami nincs az erdőben, azt itt megcsodálhatjuk.
De ha vonattal fedeznéd fel a környéket, akkor is lesz jónéhány látnivaló, amiért érdemes elindulnod:
