ZónánTúl

Két keréken, gyalog vagy babakocsival: a Duna mentén többnapnyi látnivaló vár

A Duna partjáról egészen a Turulmadárig kerekeztünk. Megnéztük, hová jártak inni a mamutok, hol lakott Samu, az ősember. Felkerestük Csokonai Lillájának emlékét, felmásztunk a Kőpitére, láttunk vízimalmot, hallgattunk békakórust, ettünk lángost, és egy csomó mindenre nem jutott idő.

Az Európát átszelő kerékpárút-hálózat részeként épült meg a Neszmélytől induló, Tatán és Tatabányán keresztül Oroszlányig vezető bringaút. Ennek egy részét cserkésztük be nemrég egy szép áprilisi napon. Annyi élményt és látnivalót nyújtott, amit álmomban sem tudtam elképzelni. Tavaszi kiránduláshoz jó szívvel ajánlom!

A Gerecse nyugati oldala könnyen elérhető autóval, vonattal, bárhol is csatlakoznánk be a túrába. Ha megnézzük a térképen, eldönthetjük, hogy vonattal közelítjük meg a kiindulópontot, majd a végponttól újra vonatra szállunk, esetleg oda-vissza túrát szervezünk. Itt bármelyik jó megoldás lehet. Sokat járunk erre, nekem kedves hely a Gerecse: medvehagyma-túrát tartottunk az emberölő völgyben, két keréken fordultunk meg a Nagy-Gerecse tövében, aztán péliföldszentkereszti barlangtúrát szerveztük – ezekről már mind beszámoltam itt és itt.

Ezúttal Dunaalmást vettük célba, innen a csapat egyik fele bakancsos túrán hódította meg a Kőpite hegyet, majd a Baji szőlőket, a többiek két keréken járták be az Által-ér völgyi utat Tatabányáig és vissza, a névadó Által-ér folyását követve. Élményekben nem szűkölködtünk!

Dunaalmás: hévforrások és Lilla

E kedves település nevéből adódóan a Duna partján található. Fő nevezetességei hévforrások, és Csokonai Lillájának emlékezete. Vannak, akik a kerékpárút menti lángosozót emelik ki mint a legfőbb említésre méltót, és nem vitatkozhatok velük, mert az utat tényleg csinos büfék kísérik, ahol többek közt elsőrangú lángosos kínál muníciót a túrázóknak.

A gasztrokultúrától a magaskultúrához visszakanyarodva: Dunaalmáson élt egykor Csokonai szerelme, Vajda Julianna, aki 1855-ben, hetvennyolc éves korában itt halt meg. Ötven évvel élte túl az őt szerető költőt. Kérésére vele temették Csokonai búcsúlevelét és a Lilla dalok című verses kötetet, amely a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusa. Irodalomkedvelőknek mindenképpen érdemes felkapaszkodni a temetőhöz, irányítótáblák segítenek abban, hogy könnyen megtaláljuk Lilla sírját. Ha fejet hajtottunk a költő múzsája előtt, megcsodálhatjuk az aprócska Nepomuki Szent János templomot, gyönyörködhetünk a kilátásban, és visszaereszkedve a Csokonai – Lilla emlékszobát is megtekinthetjük – ha nyitva van.

Ha továbbindulunk, a Lilla-forrást a vasúti töltés és a Duna közt találjuk. Menjünk az orrunk után, mert már messziről érződik a jellegzetes, kénes illata. A vízadó kőzete triász-dachsteini mészkő, a vízbázis mélysége ötven-nyolcvan méterre tehető. Innen tör fel az oldott ásványi anyagokban gazdag karsztvíz. Már a római korban ismerték, gyógyhatását le is jegyezték.

A felbugyogó víz különleges színű patakként kanyarog a Dunába.

Pár száz méterrel odébb a Kék forrás betonfallal bélelt, tetővel ellátott kút alatt fakad. Kék vize egy kicsi, mesterséges tóba ömlik, ami ottjártunkkor brekegéstől volt hangos. A tó élővilága különösen gazdag: tündérrózsák, rovaremésztő rencék, vízi menta, vízi hídőr, sárga nőszirom a legjelentősebb növényei. Laknak itt európai hódok, jégmadarak, kis kócsagok, szürke gémek, erdei cankók és tőkés récék is. A tó mellett szabadidőpark és játszótér várja a felüdülésre vágyókat a Platánligetben. Az Által-ér itt ömlik a Dunába, egy műemlék vízimalom mellett le is sétálhatunk a torkolathoz.

Mindezek ottjártunkkor így festettek:

Tanösvények

A Dunaalmási Kőpite Túrakörök a Duna–Ipoly Nemzeti Park által kijelölt tanösvényekből áll. Érdemes letölteni a Duna-Ipoly alkalmazást, amely nagy segítséget ad a tájékozódáshoz és a környék felfedezéséhez. A túrakörök kezdőpontja a Tatát Dunaalmással összekötő országút melletti parkolóban található, és több irányból becsatlakozhatunk: Dunaalmás, Dunaszentmiklós vagy Szomód felől is.

Maga a tansövény több részből áll:

a piros jelzésű, Római út babakocsival és kerékpárral is bejárható.

A zöld és a kék jelű túrakörökön nehezebb a terep, itt helyenként meredek kaptatókat és lépcsőket kell megmászni, jó lábbelire szükség lehet. A lila útvonalon kényelmesen sétálva mehetünk végig.

A Dunaalmási kőbánya emlékkőtől a közeli Szőny (Brigetio) felépítéséhez használt kőbányákhoz visz a Római út. Felkapaszkodhatunk a közeli Les-hegyre, ami arról nevezetes, hogy itt találták meg a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlősnek, a déli mamutnak őrlőfogát. Az évmilliókkal ezelőtt e helyen fakadt karsztforrásokhoz, a vándorforrásokhoz inni járó mamutok nyomain gyalogolhatunk.

A körpanoráma verhetetlen, térképként terül el körben a táj.

Tovább haladva a Római úton hihetetlen látványban lesz részünk: az erdőben egy több méter magas, kővel erősített töltésen haladunk, alatta több ezer éves vízátereszek találhatók. Végigkanyaroghatunk az egykori kőbányák udvarain, aztán felkapaszkodhatunk a Kőpitére, ahol megtudhatjuk, honnan kapta furcsa nevét a hegy. Gyönyörű erdőkben, tölgyek, erdei fenyők, kökények és galagonyák közt tehetünk kisebb vagy nagyobb túrát.

 

A baji szőlőhegy egy külön kirándulást, pincejárást is megér! Rendszeresen megszervezik a Nyitott pincék programot, amikor a hegyen elszórt helyiségek tárt ajtóval és finom borkorcsolyákkal várják a borkedvelőket.

Vértesszőlős határában találkozhatunk Samuval, az előemberrel. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye az egykori mésztufabánya területén különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be. Samu, akinek csontjaira itt leltek rá, 350 ezer évvel ezelőtt élt. Vajon találkozott-e a mamutokkal, akik a közeli hegy forrásaihoz jártak inni? Nos, az aprónéppel erre is kereshetjük a választ, hogy még izgalmasabban teljen a kirándulás!

Tata

A kerékpárúton a laktanya mellett hamar betoppanunk Tatára. Ez az ékszerdoboz annyi látnivalót kínál, hogy bőven kitölt egy napot, így érdemes mindig csak egy pici szeletet kanyarítani Tata szépségeiből. Ott az Öreg tó, a partján magasodó várral. Az Esterházy kastély, amelyben ma múzeum lakik, és benne megtudhatjuk, miért nevezik a „béke szigetének”. Sétát tehetünk hazánk legrégebbi angolkertjében, a Griffes kapun belépve ámulatba ejtő látvány fogad majd. Benézhetünk az Esterházy nyári lakba is, az ígéretek szerint nyártól még több attrakcióval bővül az Angolpark kínálata. Tata határában az Agostyáni arborétum is a „mindenképpen látni kell” címkét viseli, minden évszakban érdekes látnivalókat és kellemes sétát kínál.

Kedvenc látnivalóink errefelé:

Tatabányát elérve akár máris vonatra szállhatunk hazafelé, vagy visszakerekezhetünk a kiindulópontra. De akiben maradt még egy kis energia, annak bátran ajánlom a város fölé magasodó hegy becserkészését, amelyről a turulmadár szobra figyeli árgus szemekkel az autópálya kocsiáradatát. Ide felkerekezni embert próbáló teljesítmény! Aki gyalog vág neki, a városközpontból jelzett úton, majd egy valószínűtlenül hosszú lépcsősoron át jut fel a csúcsra.

Kis kitérővel a Szelim-barlang üregeibe is bemászhatunk, a gyerekek nagyon élvezik az ilyen huncutságokat

– és máris elfelejtik az ideút viszontagságos meredekségét. Az ősi madarunk hatalmas szobra a Kő-hegy sziklameredélyének szélén áll, harcias szárnyainak fesztávolsága több mint 15 méter. A szobor mellől páratlan panorámát élvezhetünk, tiszta időben akár Pannonhalma is feltűnhet a távolban. A szobor mellől induló geológiai tanösvényen a Gerecse élővilágával ismerkedhetünk, rövid sétával elérhetjük a Ranzinger Vince kilátót, vagy a Gerecse kapuja Látogatóközpontot.

Ennyi minden egy napba nem fér bele, viszont a látnivalókból bőven lehet csemegézni korra, érdeklődési körre és fizikai erőnlétre való tekintettel. Az egész családnak csuda élményeket találhatunk Dunaalmás és Tatabánya között. Akár több napra is – mi nem véletlenül térünk vissza időről-időre.

Ajánljuk még:

Fenntarthatóság 17 lépésben – SDG-kártyákkal bárki megtanulhatja

2000-ben az ENSZ tagállamai elfogadtak egy világszintű célrendszert, ami az országok nehézségeire, kiváltképp a társadalmi problémákra koncentrált. 15 évvel később, 2015-ben ennek folytatásaként fogadták el az Agenda 2030 határozatot, ami a korábbiaktól eltérően már nemcsak a fejlődő országokat állította fókuszba, hanem a fejlett országok szempontjait is figyelembe vette a fenntartható jövő felé vezető úton.