ZónánTúl

Biciklitúra Budapest közelében: kihagyhatatlan kerekezés Pannónia szívén át, a Gerecsében

Bekukkantott a tavasz, a simogató napsütésben úgy éreztük, hogy muszáj megejteni az év első tekerését, már csak a deréktáji „téli szalonna” égetése okán is. Annyit olvastam pár éve átadott Etyek–Tarján kerékpárútról, hogy most erre esett a választásunk. És nem bántuk meg, sőt!

Az Etyektől Bicskén és Csabdin át Tarjánig futó, mintegy negyven km-es kerékpárút a Pannónia szíve program keretében valósult meg. A leírások szerint a nevezetes Etyeki Gasztrosétány a kiindulópontja az útnak, és a tarjáni körpincéknél fejeződik be, pincétől-pincéig tart. A kerékpárosoknak talán nem a pincelátogatás a legfőbb attrakció, de a túra végén érdemes lehet élni a borok adta élvezettel...

Etyekig a Budapestet a Balatonnal összekötő BUBÁ-n biciklizhetünk. A szép kikeleti reggelen végigpásztáztuk a most üres Gasztrosétányt, a csöndesen álmodó pincéket, majd ráfordultunk a Botpuszta felé vezető aszfaltcsíkra. A településrész mellett kis tó, felette a Boti kápolna kínál látványosságot, érdemes felkerekezni és a kis dombocskáról szemlélni körbe a vidéket. Az út innentől vadgesztenyével szegett hullámvasút, átvezet az országút alatt, és fut velünk tovább egészen Bicskéig. Itt újból szőlő és pincék garmadája fogad bennünket, talán ősszel nyitva is áll egy-két pince, de most minden csöndesen pihent. (Aki vonattal csatlakozna a túrához, annak érdemes a Bicske-alsó vasútállomáson pattanni a drótszamárra, onnan táblákkal jól jelzett ösvényen gurulhat be a kerékpárútra.)

Maga Bicske is megér egy rövid sétát: a kisváros központja kedves épületekkel köszönti az idegent. A Batthyány-kastély ma gyermekotthon, de a valamikor híres angolparkja szabadon látogatható. A kerékpárút elvezet a horgásztó mellett, megfigyelhetjük a hatalmas napelem parkot, majd átbújunk az autópálya alatt. Mielőtt Csabdi felé vennénk az irányt, jobbra fordulva a Hegyikápolna és a Csillagvizsgáló kínál érdekes kitérőt. Ott kell begurulni az erdei útra, ahol a kaptatóval együtt a bicikliút is véget ér, és mire kiszusszanjuk magunkat, már ott is áll előttünk a Nemzeti Múzeum kicsinyített mása. Nem véletlenül hajaz rá, hiszen a Nagy Károly-birtok mauzóleumát Pollack Mihály tervezte. Az épületet 1985–86-ban felújították, aminek köszönhetően egyes aprólékosan kidolgozott részletei ma is jól láthatók. A mauzóleum jelenleg a legjobb állapotú műemlék a birtokon, tetejéből viszont nem maradt semmi sem. Nagy Károly, a XIX. század neves matematikusa és csillagásza építtette az egykori csillagvizsgálót. Alig lehet ráismerni, fütyül benne a szél, bekandikál az égbolt, lassan az enyészeté lesz. Az ő nevét viseli a 115059 Nagykároly kisbolygó – kár, hogy a csillagvizsgálója lassan a földdel válik eggyé.

Innen már egyenes az út Csabdi felé, a Szent László patak mellett kanyarog, kellemesen, cserjékkel és csalitossal kísérve. Csabdi kis település, de három templomán kívül van még fent a domboldalban egy templomrom, amihez érdemes felmászni. A sánccal körülvett, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom a XIII. században épülhetett, a dombról pazar kilátás nyílik a falura, és vizet is vételezhetünk a nyomós kútból.

Csabdiból a patakvölgyben kerekeztünk tovább, majd gyümölcsösökkel tarkított domboldalak, lovardák és állattartó-telepek mellett kanyarogtunk egészen a „Kerékpáros találkozópont”-ként jelzett helyig. Ez csupán egy nagyobb útkereszteződés némi autóparkolóval, ahonnan egy remek minőségű út vitt be a Gerecse belsejébe. Kétoldalt villanypásztor vigyázta a réteket, bőven volt mit nézni: szőlőültetvényt, patakparti zsombékost, lassan alászálló ragadozó madarakat, a sarjadó fűben egerésző macskát.

Olykor kiépített pihenőhelyek kínáltak egy kis szünetet, de az öt fokban jólesett hajtani tovább. A dombok ölelésében megbúvó idilli horgásztó mellett is vártak padok, hálás fotótémával kecsegtetve. Majd egy hosszú gerincen továbbkerekezve megnézhettük a Nagy Gerecse csúcsán magasodó adótornyot és a messzire futó utakat, ahol az autók kis modelleknek tűntek. Egy pihenőnél teát kortyolva pásztáztuk végig a tavalyi gyalogos túránk hegyeit: a Somlyóhegyet, a Baglyas-hegyet, Héreg feletti dombokat és Lófingató-hegyet. (Ezekről itt írtam részletes beszámolót a medvehagymaszedés idején, az Emberölő völgyről és a sasok bérceiről és a péliföldszentkereszti szalézi rendház környéki sziklás vidékről.)

Néhány fotó a túráról, hogy kedvet kapj te is:

Alig vártam, hogy feltűnjenek a házak, és néhány szép kanyarral beguruljunk Tarjánba. A napsütötte pincesor után szuper uzsonnahelyeket is találtunk. Kattintottunk pár fotót a kora tavaszi napsütésben, mielőtt nyeregbe pattantunk, hogy visszafelé is megcsodáljuk a Gerecse eme még nem ismert arcát. Itt a táj változatos, az út jó minőségű, forgalom alig van, madárcsicsergés annál több. Igaz, volt pár izzasztó emelkedő, de deréktáji „téli szalonna” égetéséhez az amúgy is elengedhetetlen.

Egy szó mint száz:

a Gerecsét jó ideje szeretem, de már a Pannónia Szíve kerékpárutat is örömmel ajánlom mindenkinek!

 

Ajánljuk még:

Az ország északkeleti szegletében kincsre bukkantunk: bejártuk az edelényi kastélyszigetet

Ma 40 éve nyilvánították műemlékvédelmi világnappá április 18-át azzal a céllal, hogy többszáz éves épített örökségeinkről rendszeresen megemlékezzünk. Ez alkalomból egy valódi építészet- és kultúrtörténeti csemegére hívjuk fel a figyelmet, amely tavaly nyár óta ismét látogatható: Magyarország hetedik legnagyobb kastélyát és környezetét, az edelényi kastélyszigetet mutatjuk be. Budapesttől bő kétórányi autóútra, Miskolctól 25 km-re található Edelény, a Bódva-völgy kapuja, egy 11 ezer lelket számláló kisváros. Nevezetessége a Bódva-szigeten álló kora barokk edelényi L'Huillier-Coburg kastély, amit egy iglói vándorfestő tett híressé.

 

Már követem az oldalt

X