Öt hazai borvidék, amit látnod kell az ősszel

A jó gazda úgy gondozza a termést, olyan óvva és körültekintően, mint egy anya a gyermekét. Hogy amikor eljön a pillanat, nyugodt szívvel engedje el a nagyvilágba, tudván, hogy minden tudását és szíve jóságát beletette annak felnevelésébe. Ebben a szellemben induljunk el, és fedezzük fel hazánk legszebb borvidékeit a szüret időszakában. 

Villány

Magyarország legdélibb fekvésű borvidéke nem véletlenül került be ebbe a válogatásba. Szubmediterrán éghajlatának köszönhetően hazánk legnaposabb borvidékéről van szó, ahol a Villányi-hegység mészkőtalaja kitűnő alapot ad a zamatos, testes vörösborok elkészítéséhez. Villány mellett Palkonya és Villányköved legendás pincesorai is tárt kapukkal várják az ide betérőket egy-egy pohár kékfrankosra, merlot-ra, vagy cabernet sauvignonra, csak hogy a legnépszerűbb borfajtákat említsük.

Ha a boros élmények önmagukban nem lennének elegendőek, tegyünk egy kirándulást Siklóson, amelynek vára sokak számára ismerős lehet a Tenkes kapitánya című filmből. Ellátogathatunk Harkányba is, hazánk egyik legkedveltebb gyógyfürdőjébe, ahol kipihenhetjük a hétköznapok fáradalmait. 

Eger

Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke, ami 1000 éves múltra tekint vissza. A Bükkalja lejtői az ízletes gombák mellett a legváltozatosabb szőlőfajtákat is rejtik: olaszrizlinget, chardonnay-t, hárslevelűt. Ám az olyan kékszőlők is megteremnek itt, mint a kékfrankos, merlot, cabernet franc, zweigelt, portugieser, hiszen nélkülük nem készülhetne el a híres egri bikavér. A legenda szerint a bikavér a török időkből származik. Az egri vár 1552-es ostromakor a várvédők vörösbort ittak, amitől Dobó István és vitézei erőre kaptak.

A törökök – babonás nép lévén – azt gondolták, hogy a vitézek álláról lecsorgó piros folyadék vér, ami a bikáktól származik. Bár a monda jól hangzik, de valójában az egri bikavér elnevezés a 19. század közepén terjedt csak el. A Szépasszony-völgyben mi is próbára tehetjük a bátorságunkat és számos védett eredetű bort kóstolhatunk meg az itt megbúvó közel ötven pincében. Ha pedig előtte inspirációra van szükségünk, keressük fel az egri várat és a közelében lévő, 40 m magas török minaretet is, amelynek tornyából fantasztikus panoráma nyílik a városra.

Magyarország egyetlen, UNESCO világörökségi listáján is szereplő borvidéke nem véletlenül tett szert erre az elismerő címre. Tokaj-Hegyalja 1737 óta a világ első zárt borvidéke, ami azt jelenti, hogy a palackozott borok kivételével más területről származó szőlőt, mustot, bort ide behozni nem szabad. A történelmi jelentőségű borvidék legízletesebb borai a szamorodni és az aszú, amelyek közül a legjobbakkal Tokaj, Tolcsva, Mád és Tállya környékén találkozhatunk.

A feljegyzések szerint az első aszúbor készítése, ami nyolc-tíz éves korában éri el a megfelelő érettséget, a 17. századra datálható. Lorántffy Zsuzsanna udvari papja találta fel, és a sátoraljaújhelyi Oremus szőlő terméséből készítette. Ha már Sátoraljaújhely, pici, de annál szebb pincesor itt a Zsólyomkai, amit érdemes útba ejtenünk a tokaji borvidéken barangolva, csakúgy mint a Zemplén legendás várait, aminek legszebbikéről ITT írtam már korábban.

Badacsony

Ha egy olyan borvidéket kellene megneveznem, ami bor nélkül is a legszebb arcát mutatja, akárhányszor ott járok, a Badacsony lenne az. A Balaton-felvidék nyugati csücskében már a római kor óta termesztenek szőlőt, az itt élő családok jó részének megélhetését ez a tevékenység a mai napig biztosítja.

A bazaltsapkás tanúhegyek dűlőin leginkább fehérborok, azon belül is az olaszrizling és a szürkebarát terem meg a legjobban. A panorámás borteraszokon meginni egy pohár finom nedűt, önmagában is páratlan élmény. Ám ha többre vágyunk egy pohár ízletes bornál, látogassunk el a Káli-medencébe és fedezzük fel legszebb romtemplomait. Vagy tegyünk egy kört bringával a magyar tenger körül, és járjuk be a Balaton legjobb kilátótornyait.

Etyek

A Budai borvidék ugyan csak 1990-ben kapott borvidéki rangot, és ezzel hazánk legfiatalabb régiójának számít, ám feljegyzések bizonyítják, hogy már az Árpád-házi királyok idejében is folyt itt bortermelés. A jó minőségű mészkő és dolomit talajnak köszönhetően sokáig csak vörösborok készültek az etyeki pincékben, a 19. század közepétől álltak át a fehérszőlők termelésére a gazdák. A korai szüretelésű fajtákból a legkiválóbb minőségű habzó- és pezsgőborok kerülnek a palackokba, amelyeket nyitott pincenapok és piknikek során látogatóként mi is megkóstolhatunk. A főváros közelsége miatt az etyeki pincesor tömegközlekedéssel, vagy akár kerékpárral is könnyen megközelíthető, így méltán vált az ország egyik legkedveltebb őszi kirándulóközpontjává.

Szüret rovatunk támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség.