A magyar kínai nagy fal: ez Boldogkő vára

ZónánTúl

A magyar kínai nagy fal: ez Boldogkő vára

A hazai turistacélpontok toplistáin Boldogkő elég előkelő helyen szerepel. A meredek hegygerincre épített zempléni vár lenyűgöző panorámájával régóta a kirándulók közkedvelt helye, ráadásul hosszú nyúlványával akár egy mini kínai nagy falnak is beillene. Ám a kínaiakhoz semmi köze, annál inkább a tatárokhoz. De hogy is van ez?

A legenda szerint a különleges hangzású hely a király aszalómesteréről, bizonyos Bodó nevű férfiről kapta a nevét. IV. Béla a tatárok elől menekülve itt keresett menedéket, hogy kipihenje a muhi csatában elszenvedett vereséget. Igen ám, de a Hernád-völgyében nem állt még ekkor vár, ezért Bodó mester a háza alatti borospincében rejtette el a királyt és kíséretét. IV. Béla megmenekült a nyakában loholó tatárok elől, és hálája jeléül Bodónak adta a területet egy feltétellel: építsen itt egy olyan várat, amit nem lehet bevenni. Az eszes aszalómester beleegyezett ebbe, de kikötötte, hogy csak annak adja feleségül hét lányát, aki segédkezik a vár építésében. Így történt, hogy Bodókő vára hét év alatt felépült, ahol mind a hét lány lakodalmát egyszerre megtartották. IV. Béla, aki nem hiányozhatott a jeles eseményről a ceremónia után felkiáltott:

„E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány itt volt a legboldogabb!”

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu 

Nos, hogy igaz-e a történet, vagy sem, azt nem tudjuk, mindenesetre az Oroszlánysziklán álló magányos Boldogkő vára egy igazi színfolt a hazai kirándulópalettán. Az autóval is megközelíthető várban több órát el tudunk tölteni anélkül, hogy közben unatkoznánk. Ráadásul kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes programokat tartogat a vár, így tökéletes hétvégi időtöltés lehet az egész családnak a vár felkeresése.

A vár legrégebbi része az Öregtorony, mögötte pedig a kápolna található – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Nem csak a színes programok miatt érdemes Boldogkő Várába látogatni, hiszen maga az épület is számtalan érdekes látnivalót rejt. Közülük is a leglátványosabb a 100 méter hosszú gyilokjáró, amely a 2002-es felújítás során került kiépítésre a 20 méter magas andezitsziklán.

Sétáljunk ki a „fafolyosón” a vár legtávolabbi pontjára, a fedett őrbódéba, és csodáljuk meg 20 méter magasságból az Aranyos-völgyre és Boldogkő Várára nyíló panorámát. Ez egy olyan látvány, amellyel lehetetlen betelni és majdnem mindent megmutat, ami a Zemplént olyan különlegessé teszi.  

Boldogkő Várának legszebb része a mintegy 100 méter hosszú gyilokjáró – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Visszatérve a vár épületébe, vessünk egy pillantást a Malom-bástyára, ahol régen a gabonatermékek száraz őrlése folyt, majd folytassuk utunkat a felsővárban az öreg torony felé. Ez a vár legrégebbi része, amelynek szomszédságában egy kápolna és egy 26 méter mély ciszterna is található. Innen látták el régen a falut vízzel és kapta az összekötő út a talányos Szamárút nevet.

A Palotaszárnyban kapott helyet Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása, valamit a muhi csata is terepasztal formájában.

A börtön, kínzókamra és mindenféle sötét titkok felfedezése után evezzünk kellemesebb vizekre, és keressük fel egy pohár finom borért a vár hűvös borozóját, csakúgy, ahogy Balassi Bálint is tette párszáz évvel ezelőtt. Híres költőnket olyannyira megihlette Boldogkő Vára és a zempléni dűlőkön napérlelte szőlőszemek nedűje, hogy itt írta Borivóknak való című versét.

Ajánljuk még:

Miért ne örüljünk az enyhe télnek?

Amikor ezek a sorok íródnak, egy újabb 14 fokos napnak nézünk elébe: télen. Sokan boldogok, hogy nem kell nagykabátot húzni, fagyoskodni, lehet sétálni egyet délután a tavaszias napsütésben. Leginkább nekik szól ez a cikk. Egy finom, óvatos gondolatindító, ami azt igyekszik megmutatni, hogy hólapát, mínuszok és kipirosodó orrok ide vagy oda: a télre, az igazi télre nagyon is szükségünk van.