Beton, ami átereszti a fényt? – Az üvegbeton világhódító útja

Az üvegbeton ötlete nem teljesen új, hiszen hagyományos formájában már az 1920-as években megjelent, amikor az üvegtéglákat beépítették a betonba, ezáltal fényáteresztő falakat hoztak létre. A nyolcvanas években egy amerikai professzor próbált olyan betont létrehozni, amely fényáteresztő képességgel rendelkezik. Lényegében ezt a technikát továbbfejlesztve dolgozta ki a fényáteresztő betont Losonczi Áron magyar építész, feltaláló a kétezres évek elején.

Épphogy lediplomázott, és máris Stockholmban találta magát egy posztgraduális képzésen. A „Fény az építészetben” című kurzus keretében azon dolgozott, hogyan lehetne olyan beton alapú építőanyagot létrehozni, amely valamilyen módon átereszti a fényt. „Nem üveggel, hanem optikai szálakkal próbálkoztam, az első prototípus 2001 körül készült el. Optikai szálak sokaságát öntöttem betonba, ezek az apró szálak teszik lehetővé, hogy a fény átjusson a betonon úgy, hogy az közben megőrzi a stabilitását.

Nem én voltam az első, aki ezt csinálta, viszont én dolgoztam ki azt a technológiát, hogy hogyan lehet az optikai szálakat gazdaságosan nagy számban felhasználva konkrétan gyártani az anyagot.

A szabadalmi bejelentés Svédországban történt, mivel a Svéd Királyi Művészeti Egyetem hallgatójaként dolgoztam ki az eljárást. Az egyik állami hivatal szponzorálta az ígéretesnek tűnő szabadalmakat, akkor ezt saját erőből nem tudtam volna finanszírozni. Aztán jött a technológia továbbfejlesztése, a nagyobb léptékű gyártás, majd a szabadalom nemzetközivé fejlesztése” – mondja Losonczi Áron.

Litracube lámpa – Fotó: litracon.hu

Losonczi Áron találmánya, a LitraCon (light transmitting concrete, azaz fényáteresztő beton) szinte berobbant az építészet területére, és egészen a világhírnévig repítette a találmányt és alkotóját is.

2004-ben a Time Magazin az üvegbetont az év legfontosabb találmányai közé sorolta,

és igazi díjesőben részesült, úgy itthon, mint nemzetközi porondon. Elnyerte többek között a Magyar Örökség Díjat, a Gábor Dénes Díjat, az Ernst&Young „Merész Újító” különdíját és 2009-ben a Kreativitás és Innováció Európai Évének Nagykövete lett.

Hogy pontosan mitől válik átláthatóvá a beton, arra a feltaláló a laikusok számára is érthető magyarázatot ad: „A transzparens építőanyag lényege, hogy a betonba optikai szálak millióit tesszük, amelyek átvezetik a fényt az anyagon. Az optikai szálakat rétegenként készítjük elő, és mint mondjuk a lasagnét, úgy rétegezzük. A zsaluzatot rétegenként töltjük fel, a szálak egy irányban állnak. Amikor megköt a beton, akkor felszeleteljük, minden szál egyik oldaltól a másikig ér, így tudja továbbítani a fényt. Amikor beépítjük, megfelelő fényhatások esetén átereszti a fényt. A fal egyik oldalán sötétnek kell lennie, a másikon világosnak, és a sötét oldalon állva látjuk a fények játékát. Az is különleges benne, hogy különböző fényviszonyok között más és más arcát mutatja.

A beton és transzparencia eddig két egymással ellentétes dolog volt, az üvegbeton összehozta a kettőt.

Ha ezt az anyagot beépítjük egy térbe, az optikai szálak által továbbított fény alapjaiban változtatja meg a helyiség hangulatát. A felhasználás lehetőségeinek a képzelet szabhat határt. Budapesten az Erzsébet téri világító padok szinte mágnesként vonzzák a látogatókat. A belsőépítészetben térelválasztó falak, recepciós vagy bárpultok formájában köszönhet vissza. Ha valaki járt Pécsett a Cella Septichorában, és látta a kéttonnás betonfalat, amely éjszaka belülről van megvilágítva, nappal pedig bentről látjuk a fényeket és a fák árnyékát is. A Nagykovácsiban található kápolna fény-keresztje művészi szintre emeli az üvegbetont.”

Powering the Future kiállítás, Izland – Fotó: litracon.hu

Losonczi Áron szerint egy jó építész kezében egészen megdöbbentő hatása lehet az üvegbetonnak.

Akkor használják jól ezt az anyagot, ha látszik a kétarcúsága:

van, hogy durva betonnak néz ki, van, hogy transzparens, az a jó, ha akár egyidőben, akár időben eltolva. Volt, aki úgy használta, hogy tett mögé egy ledfalat, és így egész nap meg volt világítva. Ha van egy jó építészeti koncepció, ami ezzel számol, a tulajdonságát megragadva, önmagán túlmutatóan egy magasabb minőség készül. Ezt meg kell érteni, meg kell tanulni, hogy tudja magából kihozni a legtöbbet. Sokszor van, hogy ha jönnek egy ötlettel, beszállok és segítek. Az első kérdésem mindig az, hogy milyen hatást szeretnének elérni. Ezen elindulva együtt kitaláljuk, milyen helyzetben, milyen megvilágításban érvényesül leginkább. Egy pinceablak helyett például felesleges és drága beépíteni, ha csak annyit szeretnének, hogy legyen fény, akkor egy 60-as izzóval meg lehet oldani. De ha valaki azt szeretné, hogy a nappali és a fürdő között legyen egy olyan fényjátékkal bíró felület, amiben gyönyörködhet, akkor érdemes használni ezt az anyagot. Nem azért jó, mert praktikus, hanem mert szép.

Eddigi gyakorlatomban mindig az esztétika indokolta a használatát.”

Losonczi Áron az eredeti találmányt továbbfejlesztette. A LiTraCon pXL – ahogy neve is utal rá – pixelekkel dolgozik. Ebben műanyag csapokból álló idomok vezetik a fényt. Az új technológia segítségével a betonfalak akár képernyőként is funkcionálhatnak, de logók és más egyedi mintázatok megjelenítésére is lehetőséget nyújt ez az anyag. Ezek a betonpanelek elődeikkel szemben akár emelet magasságúak is lehetnek, sőt íves felületeket, térbeli idomokat is tudnak belőle gyártani. A feltalálót folyamatosan új ötletek, tervek foglalkoztatják. „Kreatív és innovatív embernek tartom magam, olyan dolgok érdekelnek, amelyek újak vagy eltérnek a létező dolgoktól. Elég sok mindennel foglalkozom, nem szeretek megszokott dolgokat alkalmazni vagy lerajzolni. Az utóbbi években felépítettem a saját házamat, ott sem nagyon találhatók szokványos megoldások. Néhány éve borászattal, szőlészettel is foglalkozom. Az, hogy az egyik ötletem megvalósult, ráadásul médiafigyelem és díjak sokasága övezte, egy igazi szerencse. Belülről hajtott valami, ez az egész életemet jellemzi.

Az újabb terv, hogy ékszer alapanyaga legyen az üvegbeton.

Ez egy szép továbbélése lenne a találmányomnak, ez az ötlet magával ragad, szívesen foglalkozom vele. Az életem minden területére jellemző, hogy pusztán pénzért nem tudnám csinálni. Kell valami, ami megfog és akkor jöhet az alkotás.”

Kézzel készített design ékszer – Fotó: litracon.hu 

Losonczi Áron családjában nem voltak építészek, gimnáziumban egy racionális döntés volt részéről, hogy erre a pályára megy és az egyetemen szerette meg igazán. Pályakezdő volt, amikor az üvegbeton szabadalmát kidolgozta, ezen a területen dolgozott, építészként nem praktizált. Nem tartja kizártnak, hogy visszatér a gyökerekhez és építészként is dolgozik a közeljövőben. Találmánya olyan szabadságot adott az életében, hogy nem kell kényszerpályán mozognia.

Milyen jövő vár az üvegbetonra?

Ez az anyag egyre népszerűbbé válik, a városi köztereken is egyre inkább teret nyer. Az átlátszó beton éppúgy lehet interaktív köztéri alkotások alapanyaga, mint lakások, irodák dekorációs anyaga.

A fejlesztések célja, hogy az üvegbeton egyre inkább tömegtermékké, elérhető áruvá váljon, szabványos méretben készüljön.

Ezáltal sokkal szélesebb körben lehet felhasználni. Az építészetben és a dizájnban új lehetőségek nyílhatnak. Az üvegbeton használatával a természetes fény elérhetővé válik a belső terekben, így a mesterséges világításra kevésbé van szükség. Ezáltal energiát lehet megtakarítani, ami egy lépéssel közelebb visz a fenntarthatósághoz, a 21. század zöld városaihoz.

Nyitókép: Üvegbeton fal – Fotó: litracon.hu