ZónánTúl

Augusztusban a Föld belerohan a törmelékfelhőbe – interjú Hegedűs Tibor csillagásszal a hullócsillagokról

Az augusztusi hullócsillagok messze földön híresek kívánságteljesítő hatalmukról. A különböző nemzeteknél számtalan mítosz, hiedelem és mese keletkezett erről az égi jelenségről. De miért van annyi meteor augusztusban? Többek között erről is beszélgettünk dr. Hegedűs Tiborral, a Szegedi Tudományegyetem bajai obszervatóriumának igazgatójával, aki azt is elárulta, hanyadikán érdemes fennmaradni, illetve milyen programok kapcsolódnak az eseményhez.

Mit nevezünk hullócsillagnak, és egyáltalán, helyesen hívjuk-e a jelenséget?

Valóban olyan, mintha egy csillag ragyogna föl az égen, ami nagy sebességgel végigszántja az eget, és leesik, ezért alakult ki ez a találó népi elnevezés. De ez valójában a földi légkörbe nagy sebességgel beérkező kozmikus törmelékanyagot takarja, ami néhány grammostól kezdve akár több kilogrammos, sőt, kisebb számban akár tonnás kődarabokból is állhat. Ezeknek körülbelül 94 százaléka ténylegesen kőszerű, szilikátos, némi fémtartalommal rendelkezik, a maradék közel hat százaléka tiszta vas. A Naprendszer korai időszakából maradtak itt, illetve részben későbbi kisbolygók ütközéséből származnak. A csillagászok egyébként nagyon örülnek, ha netán tényleg leesik a földre egy-egy ilyen kődarab, mert

elárulhatja a Naprendszer korai időszakának a történetét.

Onnantól kezdve meteoritnak nevezzük őket, a legtöbb hullócsillag azonban el sem éri a földfelszínt. Körülbelül ötven kilométer magasságban a néhány grammos törmelékek elpárolognak, miközben nagyon szép látványt okoznak. Fölizzva megolvadnak, a levegő súrlódása leszakítja a külső rétegeiket, és egyszerűen semmivé lesz az anyaguk.

Hogyan alakulnak ki meteorrajok, amelyek bizonyos időszakokban rendre előfordulnak?

Hullócsillagok valamekkora valószínűséggel az év bármelyik szakában láthatóak. Egyes becslések szerint a teljes földfelszínt egy nap alatt körülbelül ötezer tonnányi ilyen törmelékanyag éri. Ennek egy része valóban ragyogó és érdekes égi jelenségként érkezik, de más része egyszerűen csak a kozmoszból szép lassan kiülepedő porként éri el a földfelszínt. Méret, idő és hely szerint nagyon széles skálán mozog, mikor találkozunk látványos meteorral. A véletlenszerűen előforduló fényjelenségek mellett léteznek olyanok, amelyeket rendszeresen látni a naptári év szerint mindig ugyanabban az időszakban. A meglehetősen sűrű, látványos hullócsillagcsoportokat nevezi a csillagászat meteorrajoknak. Ezek többnyire széthullott üstökösmagok, vagy még létező üstökösöknek a korábbi, a Föld megközelítései során szertehagyott, leszakadt kis törmelékanyagai. Az üstökösök olyan apró égitestek, amelyek a Nap körül keringenek és nagyon aktívak. A Nap erős sugárzása az üstökösmagból gázokat szabadít föl azok fagyott állapotából, és amikor szinte robbanásszerűen kiszakadnak ezek a gáztömegek, akkor magukkal rántanak bizonyos mennyiségű port és kőzetanyagot. Ennek a mennyisége attól függ, melyik üstökösben mennyi van, és végül is mi kerül ki az üstökösből a Naprendszer terébe. Az évnek abban a szakában, amikor a Föld a pályájának azon a részén jár, ahol korábban egy ilyen periodikus üstökös végigment, és ott szétszórta a törmelékanyagot, akkor

a Föld szinte belerohan ezekbe a törmelékfelhőkbe,

s ezeknek a darabkáknak a légkörrel történő ütközéséből származnak azok az igencsak látványos és sokszor színes hullócsillagok, amiket észlelni szoktunk. Ilyen például az augusztusi Perseidák-meteorraj is.

Milyen idősek ezek a törmelékek?

A meteorrajok a periodikus üstökösöknek a maradványai, és minthogy az üstökösök maguk is a Naprendszerünk keletkezése során megmaradt törmelékanyag részei, anyaga mindnek nagyjából 4,6 milliárd éves. Azt, hogy meteorrajként mikor jöttek létre, többnyire nem tudjuk, az üstökösök ugyanis millió és milliárd évekig képesek zavartalanul keringeni a Nap körül, főleg azok, amelyek túlzottan nem közelítik meg a Napot. A Nap nagy veszélyt jelent az üstökösök számára is, mert túl közel kerülve a Nap gravitációs ereje, az úgynevezett „ár-apály erő” képes szétszedni az üstököst és véglegesen megsemmisíteni. Létezik olyan meteorraj, ahol már nincs meg a tényleges üstökös,  és csak a meteorfelhő kering a Nap körül. A most érkező Perseida-meteorrajnak az üstököse még megvan, ez a Swift-Tuttle, és legközelebb majd 2126-ban lesz látható a Föld közelében. Körülbelül 133 évenként kerüli meg ugyanis a Napot, ráadásul elég nagy, körülbelül 26 kilométeres az átmérője. Valószínűleg még nagyon sokáig fog keringeni a Nap körül, és táplálja továbbra is minden egyes megközelítése során a meteorrajfelhőt. Mi azért látunk minden évben látványos csillaghullást, mert körben az egész pályája mentén szét vannak szóródva ezek a törmelékek. Így bármelyik évben metszi el az üstökös pályáját a Föld, mindig találkozik törmelékkel. Mára egyébként a csillagászattörténet-írás is azonosította, hogy a kínai észlelők időszámításunk előtt is észlelték a Perseida-meteorrajt, vagyis ez egy igen stabil és hosszú időtartamon keresztül megfigyelhető raj.

Mikor érdemes felnézni az égre, hogy megcsodálhassuk ezt a nem mindennapi jelenséget?

Az augusztusi meteorraj az egész világon ismert, a különböző népeknél számos hiedelem, mítosz és mese kering róla, Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Magyarországon a legnépszerűbb hiedelem az, hogy ha valaki hullócsillagot lát, akkor gyorsan kívánnia kell valamit, s ha azt nem mondja el senkinek, teljesülni fog a kívánsága. Augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka,

egészen pontosan augusztus 13-án vasárnap hajnalban lesz a csúcsa a meteorhullásnak,

viszont ez a meteorraj eléggé széles tartományban szétszóródott, ami azt jelenti, hogy már napokkal korábban elkezd belemerülni a Föld ebbe a csőszerűnek elképzelhető áramlatba. Emiatt a széles tartomány miatt mondhatjuk azt, hogy napokig, de akár két hétig is eltarthat, amíg a Föld keresztüljut rajta. A peremrészeken természetesen kevesebb részecske van, ezeket akár már a hétvégét megelőző napokban és a hétvége után is láthatjuk, de a legsűrűbb részbe az említett időben hatol be a bolygónk. Ezt nevezzük a meteorraj maximumának. Itt pedig találkozhatunk nagyobb méretű darabokkal, amik akár füstcsóvát is húzhatnak maguk után, miközben megsemmisülnek. Más meteorrajok is hasonló szerkezetűek, de némelyikben csak pár órát tölt el a Föld, más esetekben napokba vagy akár hetekbe is telhet, amíg áthalad rajta.

Honnan érdemes megfigyelni a hullócsillagokat?

Keressünk egy városoktól távoli helyet, ahol a fényszennyezettség minimális, vagy egyáltalán nincs. Ezeken a helyeken az égbolt viszonylag tágabb tartományára rálát az ember. Annál nagyobb a valószínűsége, hogy elcsípünk egy-egy meteort, minél nagyobb égbolt-területre látunk rá. Egy nyárfákkal teleültetett kertben nem biztos, hogy sikerrel járunk, keressünk minél nyitottabb tereket, például egy kevesebb fával rendelkező, nagyobb parkot, focipályát, de akár a Balaton közepéről is nézhetjük egy hajón ringatózva. Maga a Perseus-csillagkép keleti irányban található, erről kapta a meteorraj a nevét, mert ennek az irányában látszik a kiindulási pontja. Vagyis a késő esti órákban

keleti-délkeleti irányban, közepes, körülbelül 45-50 fokos magasságban érdemes figyelni a hullócsillagokat,

de ettől távolabb is találhatunk egyet-egyet. Késő este a Hold fénye egy picit bezavarhat a látványba, hiszen éppen Újhold előtt leszünk, de ettől függetlenül pazar látványban lehet része annak, aki egy kicsit kitartóbban és jó irányban figyeli a hullócsillagokat.

Szervezett „hullócsillagnéző” programok is lesznek ezen a hétvégén.

Igen, a Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében több helyen is, amihez országszerte sok más szervezet is csatlakozott, mint például a Vega Csillagászati Egyesület. Az idei a negyedik év, amikor a Perseida-meteorraj maximuma környékére időzítettük a bemutatóinkat. Az Egy hét a csillagok alatt című programsorozat már elkezdődött és augusztus 13-ig tart, több mint 16 ezer érdeklődőnk volt tavaly, ezért a neve ellenére idén már tíznaposra szerveztük az eseményt.

Szinte minden megyében több helyszínen részt lehet venni a csillagászok, szakcsillagászok, amatőrcsillagászok vezetésével kísért meteorraj-észlelési programokon,

mintegy ötven helyszínen. Többek között például nálunk is várjuk a nézelődőket a bajai csillagvizsgálóban a 12-i szombat estén. De távcsöves bemutatók is lesznek, a Szaturnusz ugyanis nagyon szép látványt nyújt, és távcsővel a gyűrűit is meg lehet nézni a déli égbolton. A Hold is egyre előrehaladottabb fázisban lesz, ami a késő esték egyik éke, és ezt is meg lehet vizsgálni távcsővel.

Feltételezem, a csillagászok nem csak ebben a két hétben érdeklődnek a meteorok, meteorrajok iránt…

Néhány évvel ezelőtt több szakmabeli kollégával együtt megalakítottunk egy társaságot a meteorok, rajok kutatására és célzott vizsgálatára, ez a Magyar Meteoritikai Társaság. Ide mindenki jelentkezését várjuk, aki komolyan szeretne azért tenni, hogy a meteorokat vizsgáló kamerarendszerek működésben maradjanak és jövőbeli hullások meteoritdarabjait meg is tudjuk találni. Ennek a társaságnak hat égboltfigyelő kamerája van szerte az országban, amelyek szinte minden egyes percben, minden felhőmentes időben felveszik a Magyarország fölötti teljes légteret. Semmi nem bújhat el a szemünk elől, minden kisebb, nagyobb, fényesebb, halványabb meteort rögzítünk. Ezek bekerülnek egy adatbázisba, és köztük akadnak igen érdekesek is. Például sokszor látunk olyanokat, amelyek egy robbanással befejezik a légkörbeli repülésüket, és egész kis magasságig lejutnak, így kisebb-nagyobb darabkák a földfelszínt is elérhetik belőlük. Nemrégiben Szlovákiában találtak is két darab ilyen frissen hullott meteoritot. A Magyar Meteoritikai Társaság célul tűzte ki, hogy

minél több ilyen hullás helyét ki tudjuk számolni, és ezeket a darabokat meg is találni. Ez utóbbi érdekében szívesen támaszkodnánk a társadalom szélesebb rétegeire.

Az érdeklődők online is megtalálnak bennünket, ott olvashatnak rólunk, tőlünk híreket, például arról, hogy mikor robbant föl valami látványosabb tűzgömb, fényjelenség az ország fölött.

Ön is szokott kívánni, amikor meglát egy hullócsillagot?

Igen, én is benne vagyok a játékban! (nevet) A csillagászok is emberek. Persze, mi úgy gondoljuk, ennek az egésznek nincs semmi alapja, mégis hat ránk a szokás. Pláne, a legszebb meteorok esetében az emberben pillanatok alatt megfogalmazódik egy éppen aktuálisan őt foglalkoztató probléma, s a hullócsillag jó apropó arra, hogy gyorsan kívánjunk egyet. Hátha teljesül…

Ajánljuk még:

A „megtört szívek” gyógyitala, az erkölcs jelképe – Mindent az árvácskáról

Városi virág, idén egész télen állta a sarat a belvárosi virágágyásokban is, aki pedig résen volt, tél derekán is szüretelhette a színes virágokat a balkonládájából egyenesen a salátába. Tavasszal a szupermarket pultjaiban a salátamixből hirdette sárgán vigyorogva, hogy helló, itt a kikelet. Az árvácska strapabíró, dekoratív, festőket megihlető virág, ami igen finom is!

 

Már követem az oldalt

X