ZónánTúl

Ahol a végtelen szabadság kínálja magát: talán mind egy Kikötőre vágyunk

Magyar ember számára a Balaton nem egyszerűen egy üdülőparadicsom: kulturális identitásunk, élettörténetünk része – érzelmi kikötő a szívünkben. Kezdetek és nagy egymásra találások, kalandok és sorsfordító beszélgetések, meghitt légyottok és harsány baráti vacsorák színtere sokunk számára. Nem véletlen, hogy erről a vidékről választották idén az év magyar borát a Metro szakértői.

Lassan elstartol a vitorlás-szezon, leakasztjuk a szögről a balatoni üdülő kulcsát, és legalább hétvégenként újra bevesszük a magyar tengert. Idén lassan bontakozik a nyárelő, de amint megérkezik a hőség, minden erőnkkel keressük a víz közelségét, a hűsítő élményeket, a kímélő ételeket és a könnyű borokat. Kibontani egy behűtött rozét a vitorláson, elbeszélgetni egy pohár fűszeres fehérbor mellett ebéd közben, a fűre leheveredve bámulni a Szent György-hegyet a csillagok fényénél egy pohár vörösbor és néhány jó barát társaságában – sokak számára ismerős életképek ezek a balatoni nyaralásokról, hétvégi kiruccanásokról. A jó társaságnak és a jó bornak nem véletlenül tulajdonítanak fontos, olykor gyógyító erőt a bölcsek – nem csak a mi kultúránkban.

Borfogyasztás Magyarországon

Borfogyasztási szokásainkat az idő, a történelem, valamint a klimatikus és földrajzi viszonyok formálták különlegessé. A hazánkban telepített szőlőkultúrák mai képét a rendszerváltozás után egyre szaporodó, erősödő családi szőlőbirtokok szakmai kreativitása és minőségi elvárásai határozták meg, a kínálati gazdagság pedig jelentős mértékben formálta italozási szokásainkat.

„A kereskedelmi trendek azt mutatják, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik a fehérborok eladási mutatója, egyre többen pártolnak át a rozéról a fehérborokra. Azt hiszem, az emberek rájöttek, hogy a fehérborban gazdag ízvilág és különleges árnyalatok rejlenek. A vörös egyébként is leginkább szezonálisan fogyott: egy finom stake-hez el tudunk szopogatni egy pohárral a hűvös nyári estéken, de nem feltétlenül esik jól egy egész üveggel meginnunk belőle. Fehérborból több is elfogyhat, ha jó a társaság, és nem érezzük nehéznek az italt. Emellett a legtöbb prosecco fehér borból készül, ahogyan a pezsgő is, ezek eladási mutatója szintén arra enged következtetni, hogy egyre jobban szeretjük a fehérborokat” – mondja Gerendai Károly, a Metro borszakértője.

A borral kapcsolatos szokásaink változása nemcsak a fogyasztás terén változott – egyre többet ajándékozzuk is az istenek italát. „Korábban leginkább vörösbort adtunk ajándékba, de mára ez a trend megváltozott: sokan rájöttek, mennyivel dinamikusabb ízvilágot képviselnek a fehérek, így többen ajándékoznak abból. Ha napközben van programod egy jó társasággal, nem nehéz vörösborral indítunk, a jó hangulatot szívesebben alapozzuk meg egy fröccsel, amihez jó eséllyel fehér bort bontunk” – magyarázza a borszakértő. Szerinte a fogyasztói igényeket szépen leköveti a borászok munkája, ugyanis egyre jobb minőségű fehér borok készülnek hazánkban.

Kikötő – a Metro Év Bora 2023

Három életérzés egyetlen Kikötőben

Bár a szőlőművelés és a borkultúra történetét rendszerint lineárisan és vidékenkénti tagolásban szokás tárgyalni, ugyanilyen érdekes volna a borok „keresztelőinek” történetét feldolgozni. Bizonyára ritkán gondolunk a nevek eredetére, miközben a borokat fogyasztjuk, de ahogy egymás megismeréséhez életünk fonalát is fel kell gombolyítanunk, a borok is sokat elárulnak magukról a szőlőfajták elnevezése által.

Rozé egy mesteri hármasból

A Syrah (korábban Shiraz) például sokáig egy perzsa eredetűnek vélt, de 1999-ben bizonyítottan Franciaországban kialakult szőlőfajta neve. A Pinot Noir ugyancsak régi, már az I. századból ismert francia vörös szőlőfajta, amelyet azért hívnak „fekete fenyőtoboznak” a franciák, mert a fürtökön érő szőlőszemek olyan tömötten nőnek össze, mint a fenyőtoboz pikkelyei. A 14. században már ismert Merlot neve valószínű a gascogny-i nyelvjárásból ered, amelyben a ’merleau’ vagy ’merleaud’ feketerigót jelent, a bort pedig vagy a szőlőszemek színe alapján vagy a madarak szüret előtti étvágyára alapozva nevezték el.

A rozé, amely e három szőlőfajtából készült, a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtokon a Kikötő fantázianevet viseli.

Ezen a néven kereshetjük a Metro Év Bora 2023 díjat elnyerő fehér- és vörösbort is.

Kikötő Fehér Cuvée, ahol négy világ összeér

A balatoni kikötők hangulatához kiválóan illő Kikötő Fehér Cuvée igazi különlegesség: Chardonnay, Sauvignon Blanc, Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér házasításából született, titokzatos aromákkal bír.

A Chardonnay helynév a késő latin Cardonnacumból származik, a latin carduus, ’vadgyűszű, articsóka’ jelentésű szóból, amely a római korból ered, és a mai Chardonnay település környéki területet jelölte. A délnyugat-franciaországi, zöldhéjú Sauvignon Blanc a ’fehér’ és a ’vad’ szavakból kapta a nevét, „vadbornak” fordítanánk – ez nyilván megmagyarázza széleskörű népszerűségét is. A Cserszegtomajon 1960-ban Irsai Olivér és Tramini fajtákból nemesített Cserszegi Fűszeres parfümös-bodzás zamata igazi testes borban teljesedik ki. Az Irsai Olivér egy 30 évvel korábbi nemesítés eredménye, mely Csabagyöngye és Pozsonyi Fehér házasításából született. Névadását egy igazi keresztelő ihlette: a nemesítő Kocsis Pál barátjának a nemesítés évében született fiáról nevezték el a hibridet. A négy kiváló szőlő végül a Kikötő Fehér Cuvée-ben találkozott, különleges ízvilágot teremtve az új italban.

Kikötő Vörös Cuvéet, avagy négy vörös ha összefog

Minden Balatonjáró ember tudja, hogy az igazi kikötői élet akkor kezdődik, amikor a nap elmerül a tó habjaiban. Ilyenkor az addig kóstolt fehérborokkal és hűsítő rozékkal megalapozott hangulatot a hűvös nyáresték teraszos vacsoráival, éjszakába nyúló beszélgetésekkel és hosszú romantikus sétákkal fokozzuk tovább.

Mindehez valami komolyabb kísérő dukál, például egy ellenállhatatlan vörösbor.

A Kikötő Vörös Cuvée-t éppen erre találták ki: a Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Kadarka házasításából készült, rubinvörös színű, erdei gyümölcsös aromákkal kecsegtető nedűben nem fogunk csalódni. Vacsora vagy séta közben nem biztos, hogy eszünkbe jut, hogy a Cabernet Franc 17. századi szőlő neve valójában Bouchet volt és Baszkföldről, annak Franciaországi részéről származik, ahogy azzal sem sokat törődünk, hogy a kifejezetten játékos magyar névnek tetsző Kadarka valójában a szőlő albán eredetére utal, az ottani Shkodra városának szerb-horvát Skodra elnevezéséből ered, a szőlő pedig szerb közvetítéssel jutott el Magyarországra a 18. században. Azt viszont bizonyára nem felejtjük el, hogy

a kikötőben Kikötőt ittunk, és közben lehet, hogy éppen életünk szerelme mellett kötöttünk ki.

„Mindenki tudja, mit jelent a kikötő, a szó konkrét és átvitt értelme egyaránt közismert, és nemcsak a Balatonnal kapcsolatban jut eszünkbe. Könnyű megérteni és megjegyezni, ettől zseniális, hiszen mindenkinek, aki már járt a Tiszán vagy a Balatonon, van valamilyen kikötői élménye. Egy-egy kikötőben ott a hely jellegzetessége, a táj képe, az emberek, a közösség és a végtelen szabadság élménye – minden, ami egy jó borban is összeforr” – mondja Gerendai Károly, akinek a kedvence az idei Metro Év Bora válogatásból a fehérbor, ezt tartja a leggazdagabb aromájúnak. Ugyanakkor a borfogyasztás legalább annyira egyéniség kérdése, mint amennyire a névadás meghatározza a szőlő és a bor további történetét. Vajon, a mi kikötőnkben milyen illatok, ízek, színek, formák és milyen emberek teszik teljessé a történetünket? 

A cikk megjelenését a METRO támogatta.

Ajánljuk még:

Kisfröccs, sportfröccs, viceházmester – kalauz 35-féle fröccshöz

„Fölfelé megy a borban a gyöngy” – írja Vörösmarty Mihály, aki állítólag ott is volt az első magyarországi spriccer elkészítésénél. A bor és a szódavíz arányait figyelembe véve sokféle elnevezése vagy a fröccsöknek: nem szükséges az összeset tudni, de az sem baj, ha legalább a kedvencünket megjegyezzük. Kisfröccs, sportfröccs, viceházmester: íme egy rövid fröccskalauz a bor és a szóda szerelmeseinek.