Pénz áll(t) a házhoz: ezekre a dolgokra fordíthatjuk az szja-visszatérítésünket

Az adóhivatal adatai szerint idén 1,9 millió ember jogosult a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítésére Magyarországon. Néhány nappal ezelőtt körülbelül 1,4 millióan meg is kapták. Van azonban mintegy 500 ezer ember, akik valamiért nem jutottak hozzá a visszatérítéshez. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy valaki azt gondolta, hogy jogosult rá, de valójában mégsem az. Másik oka lehet a visszatérítés elmaradásának, hogy az illető nem töltötte ki a visszatérítés megigényléséhez szükséges formanyomtatványt, amely alapján az adóhatóság visszautalhatta volna a neki járó összeget. Harmadik esetként pedig előfordulhat valamilyen adminisztrációs hiba akár a munkáltató, akár esetleg az adóhivatal részéről – sorolta kérdésünkre a lehetséges okokat Barta Bence, a Pénzügyi Mentor alapítója.

Járna, de nem érkezett meg

A szakértő kifejtette, hogy az jogosult az szja-vissztérítésre, akinek a NAV nyilvántartása szerint kiskorú eltartottja van. Ez azt jelenti, hogy vagy családi pótlékot kap a 18 év alatti gyerek után, vagy közvetlen vérségi kapcsolatban áll a 18 év alatti gyerekkel, akinek ő az eltartója, vagy nem közvetlen vérségi kapcsolat alapján ő a bejelentett gyámja a 18 év alatti gyereknek. Tehát

mindenki jogosult az adóvisszatérítésre, aki a gyereke okán családi kedvezményekre jogosult.

A visszatérítés megigényléséről szóló nyomtatványnak abban az esetben van jelentősége, amikor az adóhivatal saját jogán nem tud arról, hogy az illető gyereket nevel. „Ez például úgy fordulhat elő, hogy az anya kapja a gyerek után a családi pótlékot, és az anya veszi igénybe a havi bruttó béréből levonható adókedvezményt, az apa azonban nem töltötte ki a „visszadó” nyomtatványt, s így az apa adatai, például a számlaszáma nincs a hivatal nyilvántartásában, s ezért nem tudták neki kiutalni a pénzt” – magyarázta a pénzügyi szakember, hozzátéve, hogy adminisztrációs hiba esetén is a munkavállalónak kell tenni azért, hogy megkapja a pénzt.

Hogyan juthatunk akkor a pénzünkhöz? „Az előző évi, jelen esetben a 2021-es személyi jövedelemadó bevallásához mindenki megkapta a munkáltatójától a megfelelő nyomtatványt, amit ki kell tölteni az igényléshez. Nem kell megvárni a 2022. május 20-i határidőt, azt akár már a héten benyújthatja a munkavállaló a NAV-nak, a hivatal pedig a nyomtatvány benyújtását követő 30 napon belül kiutalja számára a megfelelő összeget” – tudtuk meg Barta Bencétől.

„Aki megfelel a feltételeknek, annak tehát visszajár a 2021-es év bevétele alapján befizetett személyi jövedelemadó egy része vagy az összessége, de maximum 809 ezer forint. Miért ez a maximum? Azért, mert a 2021-es átlagbért bruttó 450 ezer forintban állapították meg, ezt felszorozták 12-vel, s ennek az összegnek a 15 százaléka 809 ezer forint” – magyarázta.

Járna, de mégsem jár

Előfordulhat, hogy valaki már év közben havi szinten érvényesítette a gyerekek után járó szja-kedvezményt. Mi is írtunk arról korábban, hogy amint a magzat eléri a 91 napos korát, s a munkavállaló ezt jelzi a munkáltató felé, akkor onnantól kezdve a munkavállaló bruttó béréből 10 ezer forinttal kevesebb adóelőleget von le az állam, vagyis 10 ezer forinttal több lesz a nettó jövedelme a gyerek 18 éves koráig. Két gyerek esetén kétszer 20 ezer forint a kedvezmény, három vagy több 18 év alatti gyereknél pedig  háromszor 33 ezer forint adókedvezményre jogosult a család.

„Vagyis könnyen elképzelhető, sokszor elő is fordul, hogy a munkavállaló bruttó béréből évközben már érvényesítették ezt az adókedvezményt.”

„Például egy bruttó 660 ezer forintos havi keresettel rendelkező anya vagy apa fizetéséből a 15 százalékos szja 99 ezer forint. Ha ennek az anyának vagy apának három 18 év alatti gyereke van, ezért az év közben érvényesített adókedvezmény miatt 99 ezer forinttal magasabb a havi nettó keresete. Ez az anya vagy apa tehát nem fizet szja-t (hiszen azt visszakapta a három gyerek után havonta), vagyis hiába hitte, hogy neki jár most vissza pénz, valójában nem jár, mert csak abból a pénzből jár visszatérítés, amit valaki év közben befizetett az államnak” – világosított fel bennünket a pénzügyi szakértő.

Ha azonban ugyanennek az anyának havonta 1 millió 110 ezer forint a bruttó bére, akkor ő a három gyerek után megkaphatta havonta a 99 ezer forintos adókedvezményt, sőt, ezen felül a maximális 809 ezer forintos szja-visszatérítés is jár neki. Vagyis ha valaki három gyereket nevel, akkor abban az esetben juthat hozzá az összes adókedvezményhez, hogyha legalább 1 millió 110 ezer forint volt a havi bruttó keresete. De abban az esetben sem juthat ennél több szja-visszatérítéshez, ha ennél még magasabb a havi bére.

Mindez két gyerek esetében a következőképpen alakul: ha például anya vagy apa bruttó bére 266 ezer forint havonta, akkor abból a 15 százalékos szja-levonás éppen 40 ezer forint lenne. De a két 18 év alatti gyerek miatt kétszer 20 ezer forint adókedvezményre jogosult. Vagyis ha a bruttó béréből már eleve nem fizet szja-t, akkor nincs mit visszaigényelni. Ha viszont bruttó 267 ezer forint a havi keresete, akkor a fennmaradó ezer forint 15 százalékát már befizeti az államnak, ami visszaigényelhet. A két 18 év alatti gyereket nevelő szülők jelenleg a 710 ezer forintos bruttó bér esetében kaphatják vissza az szja-ból a korábban említett maximum 809 ezer forintot.

Mihez kezdjünk a visszatérítéssel?

Valószínűleg minden családban megvan a helye a plusz pénznek. Ha azonban mégis bizonytalanok lennénk abban, hogy mihez kezdjünk az adóvisszatérítésből kapott pénzzel, íme néhány lehetőség a pénzügyi szakembertől, ami segíthet a döntésben. Mindegyik ötlet esetében fontos szempont, hogy a pénzünk szükség esetén könnyen hozzáférhető (likvid) legyen.

• Általában azt javasolják a szakértők, hogy három havi jövedelemnek megfelelő összeget érdemes (könnyen hozzáférhető módon) vésztartalékként tartani. Ha esetleg nincs, vagy hiányos ez a vésztartalékunk, akkor most feltölthetjük a visszatérítésből származó pénzzel.
• Állampapírba fektethetjük. Ilyen például a MÁP plusz, amit a köznyelv „szuper állampapírnak” hív. Ennek a kamatozása 3,5-6 százalék lehet attól függően, hogy milyen hosszú lekötést választunk. Az első évben félévente, majd évente íródik a befizetett összeghez a kamat. „Ezt annak ellenére javaslom ebben az esetben, mert bár az infláció jellemzően nagyobb, mint amekkora ennek a lekötésnek az éves kamata, de ha idő előtt kivennénk (ez a likviditás miatt lényeges), akkor a tőke 99,75 százalékkal visszaváltható. Vagyis még mindig jobban járunk ezzel a megoldással, mintha csak állna a pénz a bankszámlánkon, mert akár még kamatozhat is, viszont ha mégis szükségünk lenne rá, könnyen hozzáférhetünk és ebben az esetben alig bukunk belőle valamennyit” – magyarázta Barta Bence. „Más a helyzet a PMÁP, vagyis a prémium állampapír esetében. Ennél már csak a betett pénzünk 98 százalékát kaphatjuk vissza, ha idő előtt kivesszük, vagyis itt már megfontoltabb döntést kell hoznunk. Viszont ha a prémium állampapír mellett döntünk, akkor jóval nagyobb hozamot tudunk realizálni, mint a szuper állampapír esetében. A prémium állampapír hároméves konstrukciója esetén az előző évi infláció +1 százalék hozamot realizálhatunk évente, az ötéves konstrukció esetében pedig az előző évi inflációhoz képest 1,5 százalék kamatprémiumot kaphatunk.”
• ETF-be fektethetjük a pénzünket. Az ETF (Exchange Traded Fund) a befektetési alapok egyik fajtája. Ennek az az egyik nagy előnye, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által védett kereskedelmi bankok is kereskednek vele. „Minden kereskedelmi banknak vannak ETF-jei, és biztosak lehetünk abban, hogy a pénzünk védett helyen van. Bár amíg az állampapírok tőkegarantáltak, hiszen ha visszaváltjuk is a pénzünket, azzal a tőkével fognak számolni, amit betettünk, illetve annak a 99,75 vagy 98 százalékával, az ETF azonban nem tőkegarantált, vagyis ez a lehetőség már némi kockázattűrést feltételez. A kereskedelmi bankoknál lehetőség van ETF-et iparág szerint vásárolni. Tehát nem egy-egy konkrét cég vagy vállalat részvényeibe fektetünk, hanem például a tech iparágba, mert úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben ez az a terület, amelyik fejlődhet, ahonnan „nagyot lehet szakítani”. Vagy választhatjuk például a fenntarthatóságot, vagy akár a gyógyszeripart. Befektethetünk abba az iparágba, amelyikről a leginkább hisszük, hogy növelni fogják a profitjukat és ezért az nekünk is jó befektetés lehet, csurran-cseppen majd belőle valami” – sorolta a pénzügyi szakember.
• Gondolkozhatunk az adóvisszatérítéses pénztárak adta lehetőségekben. Ezekről bővebben már mi is írtunk: az önsegélyező pénztárak megkönnyíthetik a babavárást, az önkéntes nyugdíjpénztár segítségével pedig a nyugdíjas éveinkre készülhetünk.
• Tarthatjuk ingatlanban a pénzünket. Az ingatlan ugyanis nemcsak a házat vagy lakást jelent, hanem jelenthet garázst, tárolót, bármit, amit később havi bérleti díjért hasznosítani tudunk. Vagy akár termőföldre is szert tehetünk, például ha családon belül maradt valamekkora föld örökségből, és mi jelezzük, hogy szívesen megvesszük azt a termőföldet, azt később ki tudjuk adni, hogy más megmunkálja (mert mi nem tudjuk, hogyan kell), viszont évente egy államilag rögzített támogatást kapunk érte, és ez az összeg minden évben az inflációval növekszik.
• Szert tehetünk úgynevezett „passzív bevételre” belőle. Ide tartozik minden, amiből bevételünk lehet anélkül, hogy konkrétan az értékesítés pillanatában energiát áldoznánk rá. Ez lehet például önképzés, vagy vehetünk magunknak belőle egy hónap szabadidőt, hogy mondjuk végre feltöltsük a horgolásról szóló oktatóvideóinkat a megfelelő csatornákra, és pénzért áruljuk elegendő nézettség mellett, vagy honlapot készítünk és ott reklámozzuk magunkat, onnan tesszük pár ezer forintért letölthetővé a videóinkat vagy oktatófüzeteinket.
• Elkölthetjük. Meglepő tanácsnak tűnhet, de érdemes lehet megfontolni ennek a pénznek az elköltését olyan dologra, aminek a megvásárlását egyébként is terveztük. Például ha tudjuk, hogy mosógépet kell vennünk, ne várjunk vele még fél évet. „A pénzügyi tudatossághoz ugyanis jelen esetben az is hozzátartozik, hogy ha tudjuk, hogy néhány hónap múlva úgyis meg kell vennünk azt a mosógépet, és nem húzzuk tovább a vásárlást, hanem most vesszük meg, mert most megvan rá a pénz. Az infláció mértékét figyelembe véve is érdemes megfontolni, hogy a visszakapott összeget elköltsük” – mondta a pénzügyi segítő hozzátéve, hogy érdemes ugyanis azzal kalkulálni, hogy az a termék, amit most meg szeretnénk venni, fél év elteltével körülbelül 3-4 százalékkal lesz majd drágább, egy év elteltével pedig átlagosan 8 százalékkal. Vagyis augusztusra a mostani 100 forintunk már csak 96 forintot fog érni, jövő decemberben pedig 92-t. A termékek drágulása is előrelátható többek között az üzemanyagárak emelkedése miatt, valamint azért, mert a cégek, vállalatok, gazdasági szereplők nem csökkentett rezsivel üzemelnek, ők a magasabb energiaárakat fizetik. De legyen ez a döntés alaposan átgondolt, olyasmire költsük, amire valóban szükség van.