Könnyű megfogadni, hogy ezentúl majd spórolunk, jobban odafigyelünk a kiadásainkra vagy új bevételi lehetőségek után nézünk, míg végül nem is tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá. Ehhez kaptunk egy kis segítséget Barta Bencétől, a Pénzügyi Mentor alapítójától.
1. A költségek vezetése
Érdemes valamilyen módon vezetni a pénzügyeink változását. Ez persze meglehetősen nehézkesnek tűnhet, hiszen folyamatos figyelmet és adminisztrációt kíván. Segítségképpen letölthetünk hozzá egy alkalmazást az okostelefonunkra, vagy a bankunkon keresztül is megfigyelhetjük a kártyás vásárlásainkat, de egy egyszerű négyzetrácsos füzet is megfelel a célra.
A szakember szerint azonban nem szükséges egész évben figyelni a bevételeket és kiadásokat, elég csak három hónapon keresztül monitorozni azokat. Az első hónapban csináljunk mindent úgy, ahogy megszoktuk, ne változtassunk semmin. A második hónapban minden kiadásunkat csökkentsük minimálisra – így kiderülhet, hogy mi az a legkevesebb pénzösszeg, amiből még kijövünk egy hónapban. A harmadik hónapban pedig csináljunk egy amolyan „odafigyelősebb”, spórolósabb hónapot.
Az életszínvonal-infláció ellen (ahogy növekednek a bevételeink, úgy növekedik az életszínvonalunk és emiatt a költségeink is), is tehetünk és racionalizálhatjuk a folyamatot, ráadásul ez egy soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy adatbázist építsünk az általunk elköltött pénzösszegekből. Ha néhány év múlva valamiért megugrana a bevételünk, visszanézve a korábbi jegyzeteinket, tudjuk magunkat figyelmeztetni arra, hogy kevesebből is meg tudunk élni, nem feltétlen kell többet költenünk csak azért, mert megtehetjük. És ha valamit elkezdünk megfigyelni, mérni, az jellemzően már ettől a tevékenységtől is csökken, áttételesen, természetesen, mert akaratlanul is kevesebbet költünk, amikor pontosan látjuk az összegeket.
2. Tanuljunk és fejlesszük önmagunkat!
Nem vagyunk egyformák, nem ért mindenki a pénzügyekhez, nem mindenki pénzügyi beállítottságú. Érthető, hogy az emberek gondolkodása nem forog minden pillanatban az anyagiak körül, nem gondolkozunk fáradhatatlanul befektetéseken és kamatlábakon. Fontos azonban megtalálni az optimális egyensúlyt a pénzügyekkel való foglalkozás és nem foglalkozás között, vagyis érdemes utánaolvasni a lehetőségeknek, érdeklődni az állami támogatásokról, banki tanácsadóval, pénzügyi szakemberrel beszélgetni arról, tegyünk-e valamit, van-e valamilyen lehetőség, ami számunkra éppen kapóra jönne.
3. Vegyük észre az idő és a pénz egymásba konvertálhatóságát!
Egész életünk arról szól, hogy az időnket és a pénzünket egymásba fektetjük. Ez valójában azt jelenti, hogy tudunk időt vásárolni magunknak pénzen, de ha feláldozzuk az időnket, pénzt spórolhatunk. Azt viszont sosem szabad elfelejteni, hogy az idő az egyetlen dolog, ami korlátozott az életünkben – ha elszalasztjuk, ha nem jól gazdálkodunk vele, már nem tudjuk visszaforgatni. A pénzünkkel való rendszeres foglalkozás éppen ezért praktikus, hiszen ha rendben vannak a pénzügyeink, több időnk marad a családra, a hobbinkra, önmagunkra. Vagyis megvan az ideje a költséghatékonyságnak és megvan a maga ideje annak is, hogy kiadjuk a pénzt azért, hogy legyen időnk a számunkra valóban fontos dolgokra.
4. A „fizess magadnak”-elv
Ahelyett, hogy a hónap végén a maradékot takarítanánk meg, inkább a hónap elején tegyünk félre, akkor, amikor beérkeztek a bevételeink – akár egy egyszerű állandó megbízással a saját számlánkhoz nyitott alszámlára. Nem kell ezt a pénzt befektetni vagy más módon megforgatni, de legyen tartalékunk, amit tudunk halmozni hónapról hónapra, és ezáltal egy biztonsági tartalékot tudhatunk magunkénak. Megfigyelhetjük azt is, hogy ha sok pénz van a számlánkon, könnyebben költünk akár kisebb-nagyobb butaságokra is, mint amikor kevesebb van, ez utóbbi esetben jellemzően jobban meggondoljuk, mire adunk ki pénzt, és nem érezzük a költés, a vásárlás kényszerét. És hogy mennyit érdemes félretenni? Erről sok elgondolás van, mi is egy külön cikket szenteltünk a témának korábban.
5. Hosszú távú pénzügyi célok meghatározása
A legkönnyebben rövid távú elhatározásokat szoktunk tenni. A szakértők szerint jellemzően akkor maradunk hűek ezekhez az elhatározásokhoz, ha valamiféle hosszú távú célt vagy tervet is meghatároztunk azzal összefüggésben, ami valóban motiválhat bennünket. Lehet egy nagyon távoli célunk, mint például az ingatlanvásárlás, és ehhez az év elején eltervezhetjük, hogy megszerezzük mondjuk az árából az önrész összegét, ami az ingatlan árának 20 százaléka. Kiszámoljuk, hogy az mennyi, és kikalkuláljuk, hogy hogyan tudnánk azt megvalósítani – belátható időn belül!
6. Növeljük a bevételeinket
Jellemzően azt gondoljuk, hogy amikor több pénzre van szükségünk, akkor nagy megszorításokat kell eszközölnünk az életünkben. A kiadások csökkentése azonban véges, egy ponton túl már képtelenség. Ehelyett a bevételeinket is növelhetjük, sőt, ha rászánjuk az időt (!), kinyílhatnak előttünk a lehetőségek. Vállalhatunk másodállást, koncentrálhatunk az előléptetés és a fizetésemelés elérésére, de akár új munkát is kereshetünk, ahol magasabb fizetést kaphatunk a munkánkért. Eladhatjuk a számunkra fölöslegessé vált dolgainkat, ideiglenes munkákat vállalhatunk, lehetünk például statiszták vagy jelentkezhetünk marketingkutatásokba.
Találjuk meg a lehetőséget a bevételeink növelésére – sok út áll előttünk!
7. Vásároljunk használt dolgokat
A tudatos hétköznapok része a tudatos vásárlás, ami magában foglalja azt is, hogy nyugodtan vásároljunk használt ruhákat, elektronikai eszközöket, használt dolgokat – amire másnak nincs szüksége, az nekünk nagyon hasznos, fontos lehet. Használt dolgok megvásárlása is az újrahasznosítás egy formája, ami a környezetvédelem és az élhetőbb körülmények megteremtése mellett jelentős anyagi hasznot is jelenthet számunkra.
8. Vásárlás előtt várjunk
A szakember azt javasolja, hogy minden nem feltétlenül szükséges vagy nem létfontosságú vásárlás előtt
gondolkozzunk annyi napot, ahány 10 ezer forintba kerül az adott árucikk.
Például egy 60 ezer forintos technikai/elektromos eszköz esetén várjunk 6 napot a vásárlással – így kiderülhet, hogy csak első felindulásból akartunk-e vásárolni, vagy valóban szükségünk van arra a (drága) termékre. Autóvásárlás esetén nyilván érdemes arányaiban egy beláthatóbb gondolkodási időt szabni magunknak, de mindenképp hasznos lehet akkor is egy kis extra gondolkodási idő!
9. Használjuk az ár-összehasonlító oldalakat
Nemcsak az elektronikai eszközök esetében léteznek ár-összehasonlító oldalak, de már a bankszámla-csomagokat, hiteleket, biztosításokat is összehasonlíthatunk ezek segítségével. Érdemes lehet az ingyenes oldalakat felkeresni és megnézni, hogy mi lenne számunkra a legoptimálisabb választás, legyen szó akár vásárlásról, akár hitelfelvételről. Ugyanakkor érdemes év elején átnézni a bankszámlacsomagunkat, megnézni, hogy a bank az előző évben mire és mekkora összeget vont le tőlünk, és ez alapján megnézni a lehetőségeket, s ha úgy ítéljük meg, akár egy másik bankot is kereshetünk, egy másik bankszámlát is nyithatunk – olyat, ami a mi igényeinknek inkább megfelel.
10. Vásároljunk akciósan
Ez nem azt jelenti, hogy naponta nyolc üzletet is fel kellene keresnünk, mert az egyik helyen ez akciós, a másikon meg amaz. De egyáltalán
nem „ciki”, ha leértékelt terméket vásárolunk,
vagy felhasználunk egy-két kupont. Keressük az akciós termékeket és főleg a nagyobb (be)vásárlásokat próbáljuk meg úgy időzíteni, amikor leárazások vannak, amikor kuponokért vásárolhatunk, amikor akciósak a számunkra szükséges termékek.
+1 Egészséges élet – pénzügyi prevenció
Minden forint, amit az egészségünkre költünk (akár azzal, hogy a mosogatógép mosogat helyettünk, amíg mi jógázunk egy órán keresztül vagy sétálunk egy nagyot a közeli parkban), hosszú távon megtérülő befektetés lehet. Bár az egészséges(ebb) élelmiszerek drágábbnak tűnnek, de évekkel később talán éppen ezért fogunk kevesebbet költeni az orvosokra vagy gyógyszerekre, hiszen betegnek lenni meglehetősen drága mulatságnak számít – minden szempontból. Az étkezésre pedig különösen fontos odafigyelni – már csak azért is, mert ezzel a 18 alapszabállyal a tarsolyodban sokat spórolhatsz!
