Életbiztosítás és nyugdíj-előtakarékosság – Készüljünk fel a váratlan tragédiákra és a nyugalmas nyugdíjas évekre egyaránt!

Minél idősebbek leszünk, általában annál felelősebben viszonyulunk a jövőnkkel kapcsolatos kérdésekhez. Fiatalon csak legyintünk az életünkben bekövetkezhető kockázatokra, mondhatni érthető módon, hiszen olyan távolinak és elképzelhetetlennek tűnik, hogy bármilyen tragédia történhet velünk. 

Idővel azonban előfordulhat, hogy egyre inkább úgy érezzük, érdemes lehet felkészülni arra, amire talán képtelenség felkészülni, s ilyenkor juthat eszünkbe az életbiztosítás lehetősége. 

Pontosabban a kockázati életbiztosításé – amelynek a nevében azért szerepel az, hogy „kockázati”, mert megvan a valószínűsége annak (még ha egészen jelentéktelennek tűnő, akkor is), hogy valamilyen tragédia történik az életünkben, például fogyatékkal élővé válunk.

„Érdemes erre a kockázatra olyan módon felkészülni, hogy amikor fiatalkorunkban „megy a szekér”,  addig kigondolni, hogy mi lesz akkor, ha esetleg megtörténik velünk a nagyon valószínűtlennek tűnő rossz dolog. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy az életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítást érdemes választani, mert sokan helytelenül és szakmailag nem feltétlenül korrekt módon az úgynevezett „unit linked” életbiztosításokat is ezen a néven szoktak emlegetni” – tanácsolja Barta Bence, a Pénzügyi Mentor alapítója.

Legyünk résen a unit linked életbiztosításokkal!

A pénzügyi szakértőtől megtudtuk, hogy a kockázati életbiztosítás az a klasszikus értelemben vett életbiztosítás, amire a hétköznapokban elsőre gondolunk. Ezzel szemben a unit linked életbiztosítás elnevezésben úgy is értelmezhetjük, hogy a „unit” szó egységet, a „linked” pedig összekötöttet jelent. Valójában ez egy rövidítés, ami arra utal, hogy ez nem egy hétköznapi kockázati életbiztosítás, hanem egy befektetési egységgel összekötött kockázati életbiztosítás. Ez utóbbi jellegével nem is lenne gond, a unit linked jellege azonban már sokkal problémásabb.

„Ezt jellemzően azok a volt osztálytársak vagy régi ismerősök szokták ajánlani, azok árulják, akik talán nem is voltak jók sosem matekból, és már az idejét sem tudjuk, hogy mikor találkoztunk egymással, most mégis megtaláltak bennünket valahogy, és érthetetlennek tűnő módon pénzügyi tanácsadóként meghívnak bennünket egy kávéra, vagy házhoz jönnek, és órákat töltenek azzal, hogy eladják nekünk a terméket. Ezt pedig többek között azért tehetik meg, mert jellemzően jutalékért dolgoznak, aminek az összege 100-200 ezer forint is lehet egy-egy sikeresen megkötött unit linked életbiztosítás után” – magyarázta a szakember.

Elmondása szerint ezek a találkozók általában úgy zajlanak, hogy az ügynök elmondja azokat az egyébként igaz dolgokat, hogy az embernek akkor kell a jövőjére gondolnia, amikor jól megy neki, majd azzal folytatja, hogy persze fiatalon nem valószínű, hogy leszázalékolnak bennünket, hogy fogyatékkal élőkké válunk vagy meghalunk. Majd egy merész ötlettel felajánlja, hogy mi lenne, ha az egyébként havi 3-5 ezer forintos termék helyett (általában ennyit kell fizetni a kockázati életbiztosítások esetében) egy nagyobb összegű befektetésünk lenne, és havonta 25-30 ezer forintot fizetnénk a unit linked életbiztosításunkba (persze ezt a kifejezést inkább kerülik), és majd 5, 10, 15 vagy 20 év múlva jól felhalmozódik nekünk ez a pénzhozam.

 

„Csakhogy a rengeteg apróbetűs extra költség miatt, amikor eléri az ember a szerződés időtartamának a végét, és értékelné a befektetés hozamát, kiderül, hogy annyit sem ér a befektetés, ha kivenné a pénzét, mint amennyit az eltelt idő alatt havonta befizetett. Vagyis például ha 100 hónapja fizet havi 20 ezer forintot, akkor a befektetés 2 millió forintot sem fog érni, pedig a befizetett 2 milliónak csaknem 3 milliót kellene addigra érnie, hogy legalább az infláció hatását kompenzálja” – avatott be bennünket Barta Bence. 

Azt is hozzátette, hogy több mint 500 ezer ilyen befektetés van jelenleg Magyarországon, s többek között az ilyen ügynökök miatt vesztették el az emberek bizalmát a valódi, független pénzügyi tanácsadók. Ráadásul hozzájárultak ahhoz, hogy elvegyék a kedvet a pénzügyi tudatosságtól s attól, hogy belássuk, hogy érdemes előre tervezni és hagyni, hogy a pénz dolgozzon az emberért. Hiszen egy ilyen befektetés után – amiből csoda, ha valaki ki tudja venni azt az összeget, amit befizetett – az emberek csalódnak, és legközelebb már inkább nem kötnek a jövőre vonatkozó szerződéseket.

„Fontos tehát, hogy legyen mindenki résen, s ha úgy látjuk, hogy egy unit linked életbiztosítást akarnak velünk köttetni, inkább ne tegyük, meneküljünk előle.”

A kockázati életbiztosítások főbb jellemzői

A hagyományos értelemben vett (és nem unit linked!) kockázati életbiztosítás az előbbinél egy lényegesen jobb termék – tudtuk meg a pénzügyi segítőtől. „Ezt a legkönnyebben onnan lehet felismerni, hogy a termék havi díja jellemzően 3-5 ezer forint. A független pénzügyi tanácsadók elkérnek egy bizonyos pénzösszeget az idejükért és a tanácsaikért cserébe, ők ugyanis nem kapnak a megkötött szerződések után jutalékot” – magyarázta Barta Bence.

„Az ügyfél akár egy internetes összehasonlító oldalon is megnézheti, hogy milyen kedvező lehetőségek közül választhat. Fontos azonban, hogy mindenki őszintén válaszoljon a feltett kérdésekre, akár online, akár egy tanácsadó segítségével köti az életbiztosítást. Mert például, ha azt mondjuk, hogy nem dohányzunk, pedig rá szoktunk gyújtani, akkor ha véletlenül úgy alakulna, a biztosító nem fog a dohányzással összefüggő betegség esetén fizetni. Inkább legyünk őszinték, és fizessünk 1-2 ezer forinttal többet havonta a termékért, s fizessük azt hosszú éveken keresztül, minthogy ha úgy alakul, betegség esetén ne kapjunk a befizetésekből semmit. Ne legyen rá szükség, de érdemes és fontos számolni minden lehetőséggel” – tanácsolta a szakértő.

 

Készüljünk fel időben a nyugdíjas éveinkre!

A tapasztalatok szerint az emberek jellemzően 40 éves koruk felett kezdenek komolyabban foglalkozni az időskorral, a nyugdíj utáni évekkel. Igaz, hogy minél hosszabb időn keresztül takarékoskodunk, annál több félretett pénzünk lesz majd 65 éves korunkra. Ha a meglévő számlánk egy alszámlájára utalunk havonta egy bizonyos összeget, az likvid megtakarításnak jó lehet, de hozamot nem hoz. Az infláció fölötti 3 százalékot kaphatunk a befizetett pénzünkre, ha például prémium állampapírba fektetünk – ez is kockázatmentes befektetés, és itt is van lehetőség a havi utalásra – sorolta a pénzügyi szakértő.

„Ha azzal számolunk, hogy a jelen pillanatban a születéskor várható élettartamot érjük meg, akkor körülbelül 15 évet fogunk élni nyugdíjasként (amennyiben marad a 65 éves korhatár). Ha azt a reális célt tűzzük ki, hogy a 15 nyugdíjas évünk minden hónapjára (mai értéken) 70 ezer forintnyi kiegészítést szeretnénk összegyűjteni, akkor nem mindegy, mikor kezdünk ehhez hozzá. Ha ugyanis 35 évesen indítjuk az erre való takarékoskodást, akkor elegendő havi 30 ezer forintot elkülöníteni erre a célra. Ha 50 évesen kezdjük, akkor már 52,5 ezer forintot kell, ha pedig 60 éves korunkig húzzuk, akkor 100 ezer forint feletti összeget (105 ezer forintot) kell erre a célra félretennünk.”

 

Önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás

Adóvisszatérítéses pénztár az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a befizetett pénzünkért megkaphatjuk hozamként a személyi jövedelemadónkból visszaigényelt 20 százalékot, de maximum évi 150 ezer forintot. A szakember azonban felhívja a figyelmet arra a fontos dologra, hogy a maximum 150 ezer forintot a három adóvisszatérítéses pénztárból (önkéntes nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár és egészségpénztár) lehet összesen visszaigényelni. Vagyis ha valaki „kimaxolta” az egészségpénztárt vagy az önsegélyező pénztárt, akkor a nyugdíjpénztárt már nem tudja. Azt azonban megcsinálhatja, hogy a visszaigényelhető összeget három részre osztja, s így mindhárom pénztárból visszakaphat valamekkora összeget.

„Ha az önkéntes nyugdíjpénztárba tettük a pénzünket, legkorábban 10 év után vehetjük ki onnan annak hozamait, majd ezt követően minden 5 éves fordulóváltásnál juthatunk a pénzünk hozamához, de a tőkerészt csak a megkötéskor érvényes nyugdíjba lépési korhatár betöltése után vehetjük ki. Tehát ha valaki most 2022-ben köti meg ezt az önkéntes nyugdíjpénztárt, s jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár, akkor majd csak a 65. életév betöltése után férhet hozzá a pénzéhez” – magyarázta Barta Bence.

Hozzátette, hogy létezik a nyugdíjbiztosítás lehetősége is, amely esetében maximum 120 ezer forint jóváírás kapható, s ez is a személyi jövedelemadóból „szerezhető”. Majdnem ugyanolyan ez a termék is, mint az önkéntes nyugdíjpénztár, hiszen ezt is csak akkor lehet realizálni, amikor betöltötte az ember a nyugdíjkorhatárt.

  

Likvid vagy illikvid, ez itt a kérdés

Dönthetünk tehát úgy, hogy

• alszámlákra utaljuk havonta a pénzünket, tehát saját magunknak takarékoskodunk, és szükség esetén bármikor hozzáférhetünk a pénzünkhöz (likvid),
• vagy olyan befektetést választunk, amihez csak nyugdíjasként férhetünk majd hozzá 10, 20, 30 év múlva (illikvid).

Az előző esetben nem biztos, hogy nagy hozamhoz juthatunk, mert csak áll a pénz a számlánkon, és nem kamatozik. Vagy esetleg 1-3 éves lekötésben is gondolkozhatunk (például állampapírba fektetünk), és ezáltal tudunk némi hozamot realizálni (rövid távon).

Érdemes mindezt végiggondolni és a közeli jövőnkre is tervezni, nemcsak a nyugdíjas éveinkre, hiszen bármikor közbejöhet egy váratlan, nagyobb kiadás.

És nem feltétlenül tűnik életszerűnek és praktikusnak, hogy míg illikvid lekötésben milliók halmozódnak a számlánkon, addig nem tudunk megvenni egy ingatlant vagy autót, mert nincs rá pénzünk. „Érdemes élni az állami támogatásokkal, de próbáljuk meg úgy csinálni, hogy ne legyen illikvid a pénzünk 15-20 éven keresztül vagy még tovább” – tanácsolja a pénzügyi szakember. Hogyan csináljuk?

Integrált pénzügyi gondolkodás

Próbáljuk meg maximalizálni a pénzügyi potenciált annyira, amennyire csak lehetséges, viszont ne hagyjuk illikvid befektetésekben az összes pénzünket. „Érdemes az anyagiainkat inkább az élethelyzeteinkhez igazítani, és nem hagyni azt, hogy például a nyugdíj-előtakarékossági számlánkon sok millió forint pihenjen, és ezzel teljesen diszharmóniában ne tudjuk megvenni magunknak azt az autót vagy azt az ingatlant, amit kinéztünk magunknak, vagy ne tudjuk megoldani azt a váratlan élethelyzetet, váratlan kiadást, ami előfordul éppen az életünkben.

Például érdemesebb lehet az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár lehetőségével élni, de nem biztos, hogy életszerű az illikvid önkéntes nyugdíjpénztár adta lehetőséget kihasználni. Ehelyett tartsuk inkább olyan formában a vagyonunkat, vagyontárgyainkat, hogy azok egy váratlanul felmerülő kiadás esetén hozzáférhetők legyenek. Ebben az esetben pedig a saját vérmérsékletünknek megfelelőn tudunk befektetni, kockázatmentesen, vagy akár kisebb-nagyobb kockázattal. Például vehetünk egy kiadható ingatlant, vagy akár a tőzsdével is próbálkozhatunk.

Fontos, hogy a pénzügyi tudatosság tükrében mindig legyen meg az az 1-3 éves tervünk, ami alapján forgatjuk a pénzünket. Nem biztos, hogy megéri úgy lekötni a pénzünket hosszú távon, hogy nem férhetünk hozzá. Ezt nagyon fontos mérlegelni” – tanácsolta a pénzügyi segítő.

Vagyis alapvetően léteznek olyan nyugdíj-előtakarékosságot támogató termékek, amelyekben gondolkodhatunk. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni a tervezésnél az időtávot, a pénz likviditását, a kockázatot és a hozamot.

„Érdemes lehet úgy tartani a pénzünket, hogy alapvetően ne legyen túlsúlyozott a hozzá nem férhető lekötés.”

„Természetesen létezik, létezhet  olyan portfólió, amelyben elfér az önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás is, de nem mindegy, hogy milyen egyéb forrásokból gazdálkodik valaki, sőt, az is nagyon fontos, hogy hány éves az ember. Mert ha például valakinek még 5-6 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, arra az 5-6 évre is „ki tudja maxolni” az önkéntes nyugdíjpénztárral a 20 százalékos állami támogatást. Hiszen ez alatt az 5-6 év alatt – bármi is történjék a politikában, a gazdaságban – már nincs akkora kockázata az illikvid befektetésnek, mintha valaki mondjuk 30 évesen kezd gyűjtögetni az önkéntes nyugdíjpénztárban” – véli Barta Bence.

Hozzátette, hogy a másik nagyon fontos szempont a terveink kidolgozásánál a pénzügyi tudatosság. Mert bár nem vagyunk egyformák, van, aki például képtelen vigyázni a pénzére. De ha időben észbe kapunk, s elkezdünk a közeli és a távoli jövőnkre vonatkozóan is felelős pénzügyi döntéseket hozni, nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy olyan nagy meglepetés ne érjen bennünket.