Mire érdemes s mire nem érdemes hitelt felvenni?

Ha már dolgozunk egy ideje, rendszeres havi keresettel rendelkezünk, esetleg van némi tartalékunk, akkor megfordulhat a fejünkben, hogy lakást, házat vegyünk. Ám igen sok embernek szüksége van hitelre az élete során egy-egy nagy költés előtt. De hogyan induljunk, ha rászántuk magunkat, hogy kölcsönt vegyünk fel? Egyáltalán milyen hiteleken érdemes gondolkozni? Erről kérdeztük Barta Bencét, a Pénzügyi Mentor alapítóját.

Hitelfelvétel előtt megfontolandó

Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, mekkora hiteltörlesztéssel tudunk megbirkózni hónapról hónapra, érdemes vezetni a költségeinket. Ez annál is inkább fontos lehet, mert a harmincas éveinkben karrierdöntések sorozatával találhatjuk szemben magunkat, mint például a munkahelyváltás, az előléptetés vagy más munkakörbe való áthelyezés, esetleg külföldre költözés. S mivel a családalapítás is valószínűleg belátható időn belül lehet, esetleg már bele is vágtunk, mindenképp hasznos tudnunk, hogy mekkora összegből jövünk ki egy hónapban, s ennek tükrében mekkora törlesztőrészletet tudunk bevállalni.

Amikor NEM jó a hitel

„Óva intenék mindenkit az áru- és autóhiteltől, mert keserű meglepetés érheti idővel azt, aki él ezekkel a lehetőségekkel. Ha valaki mégis áruhitel felvételéhez folyamodik, akkor mindenképpen érdemes az erre a célra létrehozott THM (teljes hiteldíj-mutató)-rátát alaposan megvizsgálni. A THM segítségével jól összehasonlíthatóvá válnak a hiteltermékek. Ezt azért fontos minden hitel esetében feltüntetni, hogy ne fordulhasson elő az, hogy mindenféle apróbetűkben elrejtett plusz költségek épülnek be a hitel visszafizetésébe. Ha tudjuk például, hogy valaminek a THM-e 20 százalék, akkor világos, hogy az a hitel évente 20 százalékkal kamatozik” – magyarázta a pénzügyi szakértő, aki emlékeztetett arra is, hogy az áruhitelek esetében előfordulhat 0 százalékos THM, aminek felvétele indokolt lehet. Például ha egy 200 ezer forintos tévét 20 hónapra kamatmentes hitellel havi 10 ezer forintonként ajánlanak, az valóban jó üzlet lehet nekünk, ám az ilyen konstrukciókhoz mindig fizikai, személyes jelenlét szükséges a hitel megkötésekor – az üzletek így tudják felvenni a versenyt az online vásárlás kényelmével. „Ilyen 0 százalékos hiteleket fel lehet venni akár árukra is, abban az esetben, ha az ember tisztában van a saját költségvetésével, a kiadásainak és bevételeinek az arányával, és nem csak úgynevezett „impulzusvásárlást” hajt végre” – tette hozzá Barta Bence.

Fontos tehát azt is figyelembe venni, hogy az adott termék, amit hitelre vásárolnánk, a vásárlás után, de még a hitel teljes visszafizetése előtt akkora hozzáadott értéket teremt-e számunkra, hogy még mindig őrzi a vásárlás pillanatában számunkra meglévő értékét. Például egy okostelefon 3-4 év múlva már nem biztos, hogy az örömünkre szolgál, akkor már rég lecserélnénk, de ha mi még mindig az utolsó törlesztőit fizetjük, akkor az a vásárlás, az a hitelfelvétel biztos, hogy nem érte meg...

 

Amikor megfontolandó, hogy hitelt vegyünk fel

Önálló életet élve a legtöbb embernek megfordul a fejében előbb-utóbb, hogy autót vásároljon, sok esetben azonban nehéz kitalálni, hogy az igényeinkhez, elképzeléseinkhez képest milyen autót engedhetünk meg magunknak. S mivel az autó egy relatív nagy költség, aminek fenntartása is folyamatos ráfordítást igényel, a hitelfelvétel indokoltnak tűnik.

Ugyanakkor a  pénzügyi szakember szerint egyáltalán nem javasolt autóvásárlás miatt a biztonsági tartalékunkat felbontani, s sokkal tudatosabb döntést hozhatunk, ha bevételarányosan vesszük meg a gépjárművet. Ez azt jelenti, hogy ha megfigyeljük az átlagos havi bevételünket, kiszámolhatjuk, milyen autót engedhetünk meg magunknak: ez a 4-6 havi átlagbevételünknek megfelelő összeg. Például 500 ezer forintos bevétel esetén ez 2-3 millió forintot jelent. 

A szakértő szerint az egyik legfontosabb dolog, amit ebben az esetben még végig kell gondolnunk, hogy havonta mekkora összeget tudunk elkülöníteni az autó fenntartására, amibe olyan dolgok is beletartoznak, mint például a biztosítás, a szervizköltség, és nem mellesleg az autó amortizációs költsége is. „Például, ha valaki vesz egy átlagos, népszerű márkájú autót 10 millió forintért, az az autó 3 év múlva már csak 5 milliót ér, vagyis az eltelt 3 évnek a 36 hónapja alatt havonta körülbelül 140 ezer forintot veszít értékéből az autó. El kell tehát dönteni, fontos-e számunkra az a vagyontárgy, jelen esetben az autó annyira, hogy ezt az amortizációt elviseljük” – magyarázta Bence.

Mint mondta,

érdemes a 100-80-60-30-as szabályt végiggondolni, mielőtt belevágna valaki a vásárlásba.

Például tegyük fel, hogy valakinek 350 ezer forintos havi bevétele van, akkor feltételezhetően körülbelül 100 ezer forint a havi megtakarítása, ugyanis jellemzően a bevétel 30 százalékát tudjuk félretenni. Az autóvásárlásról való döntés után az első hónapjában még lehet valaki annyira lelkes, hogy a havi megtakarításának 100 százalékát rászánja a járműre, ez a lelkesedés azonban idővel alábbhagy annyira, hogy néhány hónap leforgása alatt eljussunk a 30 százalékos megtakarításig...

Amikor megéri a hitel

Mégis kétségtelen, hogy az életben olykor hitelt kell felvenni, s ez lehet jó döntés is.

„Hosszútávú hitelt ingatlanvásárlásra érdemes felvenni” – szögezte le a pénzügyi segítő. Mivel lakni valahol kell, s az mindig költséges lesz, ha tehetjük, érdemes saját lakásba költözni, még akkor is, ha ehhez hitelre van szükségünk. Jó konstrukció lehet az, ahol a hitelért annyit fizetünk havonta, mint korábban az albérleti díj volt – így nem kerülünk szembe nagyobb kiadással, de már a saját lakásunkat fizetjük. Ráadásul egy ingatlanvásárlás értékálló befektetés lehet – a spórolt pénzünk egy ingatlanban nagy eséllyel jobb helyen van, mintha a bankszámlán vagy a párnacihában tartanánk.

Ha bármi másra vennénk fel hitelt – hiszen bármikor közbejöhet egy váratlan családi helyzet vagy tragédia –, akkor

mindenképpen a jelzáloghitelt javasolja Bence a személyi kölcsön helyett.

„A jelzálogalapú hitel esetében „bedobjuk” azt, amink van, vagy ami családi tulajdonban van. Ez szekunder biztosíték arra az esetre, ha nem tudnánk fizetni a hiteltörlesztést. Ezt persze a legrosszabb esetben elviheti a bank, viszont cserébe nem 30 vagy 40 százalékos THM-eket kell nyögnünk akár hosszú éveken keresztül, hanem csak ennek a felét, harmadát, mert biztosabb ügyfeleknek számítunk a bankoknak, hiszen van egy ingatlan, amire be van jegyezve a jelzálogjog.”

Összegezve

„Az utóbbi két évtized tapasztalata alapján kijelenthető, hogy áru- vagy autóvásárlás miatt nem éri meg eladósodni” – mondta a szakember, aki példaként említette a korábbi években megtapasztalt devizahiteles eladósodást. Másrészt az utóbbi időben jellemzően meglóduló jegybanki alapkamat miatt megemelkedett hiteltörlesztőrészleteket említette, amit (különösen hosszú távon) már nem biztos, hogy ki tudunk fizetni. Ha pedig valaki mégis hitelt vesz fel, érdemes fixálnia a kamat mértékét egy olyan konstrukcióval, amikor inkább többet fizet, mint a változó kamat. Ha azonban változó kamatozású a hitel, akkor sajnos várhatóan szembesülni fog azzal, hogy az a változó kamatozású hitel egyre drágább, és drágább lesz. A pénzügyi szakértő egyedül az ingatlanvásárlás esetében javasolja, ha szükséges, (jelzálog alapú) hitelfelvétellel kiegészíteni a vásárlóerőnket.

S ha hitelt veszünk fel, még mindig nem mindegy, milyen az a hitel. Itt összefoglaltuk, mit jelentenek a szerződésben szereplő rövidítések, idegen szavak.