Az első fizetéstől az elköltözésig: pályakezdés és megtakarítás fiatal felnőttként

Előfordulhat, hogy már diákként, 15 éves korban megnyitottuk a gyerek első bankszámláját azért, hogy a diákmunkával keresett jövedelme arra érkezzen; vagy továbbtanult – de ha egyik sem, s valóban az érettségi utáni első munkahelyén dolgozik az első fizetéséért, eljött az a legkésőbbi időpont, amikor saját bankszámlát kell nyitnunk számára, hogy rendben megkaphassa az első fizetését.

Pontosabban 18 évesen már minden fiatal saját maga nyithat számlát annál a banknál, amelyiknél a kedve tartja. A 25 év alatti munkavállalók egyébként egy fontos adókedvezményben részesülhetnek jelenleg: ez pedig a mentesség a személyi jövedelemadó alól, ami azt jelenti, hogy az átlagbér mértékééig 15 százalékkal emelkedhet a fizetésük a korábbihoz képest.

Pályakezdés

Munkahelyi sikerek, előléptetések, fizetésemelés, vagyonszerzés, autó, ház és tengerentúli nyaralások, nagy család, nagy udvar, két kutya… Mondhatni általános jövőkép, amiért érdemesnek érezhetik a fiatalok, hogy belevágjanak a karrierépítésbe. Az első munkahelyeken jellemzően betanított munkával vagy kevésbé szakmai feladatkörrel bízzák meg a pályakezdőket. „Egy szociológiai görbén ábrázolva ez jellemzően úgy néz ki, hogy az első egy-két évben talán még lehet egy nagyobb ugrás a fizetés mértékében, ami viszont rövid időn belül nem meredeken, hanem lassan emelkedő függvénnyé változik. Így lehet az, hogy valaki 18-20 éves korától a nyugdíjkorhatárig, vagyis körülbelül 65 éves koráig egy lassan, de biztosan, viszont csak minimálisan az infláció fölött emelkedő keresettel számolhat” – tudtuk meg Barta Bencétől, a Pénzügyi Mentor alapítójától.

 

A szakember szerint egy kicsit más a helyzet azonban akkor, ha valaki diplomával, szakmával vagy szakmunkával foglalkozik, és hagy magának időt a betanulásra. Rászánja azt a néhány évet arra, hogy gyakornokként tapasztalatot szerezzen, egy mester mellett segédként dolgozzon, kitanulja a választott szakmát, szerezzen valamennyi tapasztalatot, legyen szó az építőipartól kezdve a művészeteken keresztül tényleg bármiről. „A tapasztalatok szerint kifizetődőbbnek tűnik hosszú távon, ha nem vágunk bele azonnal a pénzkeresésbe, ha nem vagyunk mohók, hanem hagyunk időt magunknak arra, hogy a szakmát, a munkakört alaposan megismerjük, kitanuljuk akár azon az áron is, hogy csak minimális fizetést kapunk érte például a már említett gyakornoki vagy segéd pozíciókban. A felmérések szerint ugyanis ha a pályánk elején türelmesebbek vagyunk, hagyunk időt magunknak tanulni, az jelentősen befolyásolhatja a későbbi karrierünket, a jövőbeni keresetünket” – mondta a pénzügyi szakértő.

Elköltözni otthonról – de hogyan?

Persze ki gondol a távoli jövőre és a megtakarításokra, amikor átutalják a számlájára az első fizetéseit?! Mivel a legtöbb fiatal még otthon lakik, legfeljebb a rezsiköltségekbe „száll be”, hogy valamelyest csökkentse a szülei terheit, a fizetés nagy részét azonban magára költheti. Vehet magának új cipőt, új telefont, tervezhet belőle nyaralást, vagy megveheti az egyhetes fesztiválbérletet. Utazhat és szórakozhat – egy ideig. Előbb-utóbb ugyanis felismerik a fiatalok, hogy ha autót, lakást, családot és szép jövőt szeretnének maguknak, akkor nem herdálhatják el tücsök módjára a keresetüket.

Az első években azonban valószínűleg nem tudnak milliókat félretenni – mi más lehetőség áll előttük?

„Míg korábban egyéni alapon, mindenféle vállalás nélkül elérhető volt bárkinek például államilag támogatott lakás-előtakarékosságra, úgy jelenleg sajnos nincs semmi hasonló lehetőség azok számára, akik egyelőre nem terveznek házasságot, nem alapítanának még családot” – magyarázta Barta Bence hozzátéve, hogy hitelt azonban felvehetnek. Megtudtuk, hogy a hitelfelvételhez 180 napos, azaz féléves munkaviszony szükséges. Két fontos mutató van, aminek meg kell felelni.

Az egyik a JTM, vagyis a jövedelemarányos teljesítési mutató, ami kimondja, hogy egy munkavállaló 500 ezer forint bruttó jövedelemig 40 százalékig adósodhat el a béréhez képest. A bruttó 500 ezer forint gyerek nélkül körülbelül 370 ezer forint nettó, ennek a 40 százalékáig adósodhat el, ami körülbelül 148 ezer forint. Tehát ez lehet az a legmagasabb törlesztőrészlet, amit bevállalhat. A bruttó 500 ezer forint feletti keresettel rendelkezők esetében ez 50 százalék.

„A másik dolog, aminek meg kell felelni hitelfelvételkor, az a HFM, vagyis a hitelfedezet-mutató. A jelzálog alapú (lakás)hitel esetében a fedezetet a jelzálog adja. A jelzálogfedezet pedig 80 százaléka lehet a teljes felvett hitelnek. Ez azt jelenti, hogy 20 százalék önerővel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki ilyen formában saját ingatlant tudjon vásárolni. Például meg szeretnénk venni egy 30 milliós ingatlant. Az értékbecslő azonban csak 25 millióra becsüli az árát papíron, vagyis az értékbecslői ára a 30 milliós ingatlannak 25 millió forint, s ennek az értékbecslői árnak a 80 százalékát adja majd oda hitel gyanánt a bank, ami 20 millió forint. Tehát végül nem 5, hanem 10 millió forintos önerővel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy meg tudjuk venni a példában szereplő 30 milliós ingatlant, ami lehet mondjuk egy budapesti garzon vagy egy másfél szobás panellakás a fővárosban. De ha valaki nem is a fővárosban, hanem vidéki nagy- vagy kisvárosban szeretne ingatlant venni, valószínűleg akkor is több millió forintos önerőre lehet szüksége” – mondta a szakember.

A fent említettek mellett még 3 jelentős költsége van az ingatlanvásárlásnak: az ügyvédi díj, amely a szerződés szerinti összegnek jellemzően az 1-1,5 százaléka; a vagyonszerzési illeték (új lakás esetén, 15 millió forint alatt illetékmentes), ami a vételár 4 százaléka; és a további kapcsolódó költségek, mint például a költözés, a bebútorozás stb. Vagyis a példánknál maradva a 10 millió forint önerő felett még ezeket a plusz költségeket is fedeznünk kell az ingatlanvásárlás esetében. Érdemes alaposan végiggondolni, hogy belevág-e valaki a hitelfelvételbe.

 

Mamahotel vagy albérlet

Tapasztalatok szerint a munkábaállás első éveiben a fontolva haladó módon dolgozó, spóroló, gyűjtögető munkavállalók sajnos nemigen tehetik meg, hogy ingatlant vásároljanak – támogatásra számíthatnak, ha összeházasodnak, családot alapítanak valakivel. Többek között talán ez is az oka, hogy sok fiatal külföldi munkavállalással próbálja meg az önerőt (vagy akár a teljes vételárat) összespórolni.

A másik igen jellemző döntés, hogy amíg csak tehetik, otthon maradnak, nem költöznek külön a szüleiktől addig, amíg saját ingatlant nem tudnak szerezni. Az egyes felmérések szerint egy átlagos fiatal körülbelül 28 éves koráig mamahotelben lakik napjainkban Magyarországon.

A másik lehetőség az albérletbe költözés. Egy albérlet kivétele nagyon egyszerű Magyarországon: valójában bárki bérelhet ma lakást, akivel szerződést kötnek a bérlésről. A megkötés kitétele mindössze annyi, hogy a szerződő fél legalább 18 éves legyen, és rendelkezzen a főbérlő által kiszabott egy, de manapság jellemzően már inkább kéthavi kaucióval és az adott havi bérleti díjjal.

Költségterv és befektetés

Érdemesnek tűnik tehát egy jövőbemutató költségtervet készíteni arról, hogy mennyi pénzre lehet majd szükségünk, s hogy mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy évekkel később megvalósíthassuk jelen esetben például az ingatlanvásárlást.

„Mivel az önrész valószínűleg nem 1-3 éven belül realizálódik, hanem várhatón inkább 5 éven belül, érdemes megfontolni, hogy a fizetésünk egy részét állampapírba fektessük. Jellemzően ez az egyik olyan időszak az életünkben, amikor mindenhová kellene a pénz, a saját életünk, életmódunk kialakítására, szórakozásra, hétköznapi költségekre, vésztartalékra… stb., ezért érdemes lehet nem egy nagyobb, nehezen összegyűjtött pénzösszeget lekötni (hiszen ki tudja, mikor lesz szükségünk váratlanul a vésztartalékra), praktikusabb lehet, hogy a havi fizetés meghatározott százalékát már alapból az állampapírba utaltatjuk, például havi 20 ezer forintot, s amikor szükség van rá, mert közbejön egy váratlan költség, akkor csak az utolsó, vagy az utolsó két-három havi befizetést kell feltörni, nem az összeset, a többi befizetés továbbra is tud kamatozni” – magyarázta zárásképpen a pénzügyi szakértő.