18 karikás felelősség: ezek a helyes pénzügyi döntések, ha továbbtanul egy fiatal

TudatosVegasz

18 karikás felelősség: ezek a helyes pénzügyi döntések, ha továbbtanul egy fiatal

Nagykorúvá válva mind megérezzük: azzal, hogy teljes döntési jogot élvezünk a pénzügyek terén, felelősség is jár. Szülői oldalról is nagy váltás ez: a gyerekünk maga intézheti a pénzügyeit, nem árt azonban segíteni neki – legalább az indulásnál. Például azzal, hogy mind megismerjük, milyen lehetőségek állnak az életkezdők előtt.

Az egy.hu cikksorozatot szentel annak a mindannyiunkat húsbavágóan érintő, de a legtöbbünk számára „misztikus” témakörnek, amelyben életpályánk pénzügyi lépéseit, felelős döntéseit vagy épp azok elmulasztásának negatív következményeit vesszük számba. Írtunk már arról, milyen pénzügyi lehetőségeink vannak, ha baba érkezik a családba, ahogyan arról is, milyen pénzügyi lépéseket ajánlott tenni, ha kamaszodó gyermekkel élünk. Cikksorozatunk legfrissebb részében annak jártunk utána, hogy a 18. életévet betöltve milyen lehetőségek és feladatok állnak az ember előtt.

 ***

Érettségi után kinyílik a fiatalok előtt a világ. A hosszú távú terveiket figyelembevéve két lehetőség közül választhatnak: folytatják a tanulmányaikat egy felsőoktatási intézményben, vagy munkába állnak. És a felelős pénzügyi döntések meghozása mindkettő esetben kulcsfontosságú.

Mindenekelőtt: a határidőkre figyeljünk!

Bármilyen úton is indul el egy fiatal, nem szabad megfeledkeznünk egy fontos határidőről: a gyerek 18 éves korában lejár a babakötvény, a szülők hozzáférhetnek az addig összegyűjtött pénzhez. Az összeg nagysága jórészt attól függ, hogy mikor kezdtünk el félretenni és hogy alkalmanként mekkora összeget utaltunk a gyerekünk számlájára.

Amikor a szülők úgy döntenek, hogy babakötvényt kötnek a gyerekük számára, az állam ad 60 ezer forintot a számlára. „Például, ha innentől kezdve minden évben három rokon (szülők, nagyszülők) évi három ünnep alkalmával (születésnap, névnap, karácsony) utal erre a babakötvényre alkalmanként 5-5 ezer forintot, akkor a gyerek 18 éves korára reálértéken összegyűlhet akár kétmillió forint is. Fontos megjegyezni, hogy a babakötvény esetében nem számolunk az inflációval, mert ez a konstrukció az infláció feletti 3 százalék hozamot biztosít. Vagyis aki tudatosan foglalkozik a gyereke jövőjével már a születésétől kezdve, és hosszútávú stratégiába is bátran belevág, akkor az

a szülő egy ilyen kicsinek tűnő döntéssel is jelentősen hozzájárulhat a gyerek nagykorúvá válásakor az élete elkezdéséhez”

 – magyarázta Barta Bence, a Pénzügyi Mentor alapítója.

A szakember szerint azonban a tapasztalatok nem ezt mutatják. „Sokkal jellemzőbb, hogy a szülők a gyerek születésekor megkötik a babakötvényt, mert mindenki azt csinálja, mert úgy hallották, hogy az jó dolog… A későbbiekben azonban nem foglalkoznak ezzel a számlával körülbelül a gyerek 14 éves koráig. Ekkoriban már az is kiderülhet, hogy a gyereket érdekli a kémia, a biológia, vagyis valószínűleg továbbtanul valamelyik felsőoktatási intézményben, és körülbelül ezzel egyidőben tudatosul a szülők fejében, hogy érdemes lenne félretenni, spórolni valamennyit az egyetemi, főiskolai évekre, de a kezdésre mindenképp. Ekkor jut eszükbe, hogy „volt valami babakötvény”, ami az infláció fölötti hozammal rendelkezik. S bár inlikvid (nem hozzáférhető a gyerek 18 éves koráig) az erre a számlára befizetett pénz, viszont már belátható időn belül van a határidő, s akkor hozzáférhetővé válik. Ha ekkor 4 éven keresztül 5 közvetlen rokon (szülők, nagyszülők, szülők 1-1 testvére) évi három ünnep alkalmával befizet a számlára 5-5 ezer forintot, még akkor is kivehető lesz körülbelül félmillió forint indulótőke/vésztartalék a gyerek számára a továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz” – mondta a pénzügyi szakértő.

És ha a fiatal szeretné, a pénzt további fialtatás szempontjából befektetheti, ezzel is gyűjtve az egyetem utáni időre.

„Fontos, hogy az ember mindig olyan pénzügyi befektetésekbe menjen bele, amit saját maga ért.

Érti, hogy hogyan működik, átlátja, hogy mikor mi történik a pénzével. Minden ilyen befektetés esetében három dimenzió mentén kell határoznunk: mekkora kockázatot vállalunk, milyen időtávon nem számolunk a befektetett pénzünkkel, valamint hogy mekkora likviditást szánunk a pénzünknek. Ha ezt a három dolgot tisztáztuk magunkban, már gyorsan és egyszerűen eldönthető, hogy melyik konstrukció lesz a legmegfelelőbb a számunkra. Jellemzően kockázatmentes, legalább a tőkét értékében megtartó befektetést szoktam javasolni. Ilyen volt régebben a lekötött betét a bankoknál, a másik az állampapír” – avatott be Barta Bence.

Ideje nyitni!

Amennyiben a gyermekünk továbbtanul, a beiratkozás pillanata az a legkésőbbi időpont, hogy bankszámlát nyissunk a számára, ha addig nem tettük még meg. Erre azért van szükség, mert az ösztöndíj és a különböző (szociális és/vagy tanulmányi) támogatások vagy egyéb más folyósított kedvezmény kötelezően (a jövedelemhez hasonlóan) a felsőoktatásban is bankszámlára kell, hogy érkezzen.

Ha fizetős az iskola, vagy nehézséget okoz a család számára további finanszírozást biztosítani, a felsőoktatásban tanulók számára kétféle diákhitel is elérhető: a Diákhitel1 és a Diákhitel2. Az előbbi kizárólag a képzés költségére fordítható, tehát a költségtérítéses képzés esetén a tandíj kifizetésére. Jellemzően több százezer forintba is kerülhet egy-egy félév, s ezek kifizetésére vonatkozóan lehet igényelni ezt a diákhitelt. A Diákhitel2 szabad felhasználású konstrukció, vagyis ennél nincs megszabva, hogy a hallgató mire használhatja fel, bármire el lehet költeni.

A diákhitel mindkét formája kiemelten kedvező kamatozású. „Ennek ellenére, mivel maximálva van a mindenkori bérből levonható összeg, ami valójában alig észrevehető százalékban, ez egy nagyon lassú a visszafizetési folyamat. Vagyis a diákhitel valójában messze nem olyan vonzó konstrukció, mint amilyennek elsőre tűnhet. Főleg olyasvalakinek nem, akinek egyébként nem is lett volna rá szüksége” – magyarázta a szakember. Érdemes tehát alaposan végiggondolni, hogy valóban szükség van-e rá, mielőtt bárki is felvenné, különösen a szabad felhasználású konstrukciót illetően!

Jelenleg az édesanyák diákhitel-visszafizetése kedvezményes. Attól függően, hogy egy nő hány gyermeket vállal, ha vállal, már az első és a második gyerek esetében is kedvezményre jogosult, de a harmadik gyerek megszületésével teljesen elengedik a diákhitelt.

Hitel helyett munkabér

A diákhitel helyett észszerűbb lehet a diákmunka vállalása, amennyiben ez megoldható. A heti óraszám függvényében, a lehetőségek szerint érdemes úgy kialakítani az órarendet, hogy ha szükséges, a hallgató tudjon diákmunkát vállalni a főiskola vagy egyetem mellett.

„Többek között azért is megfontolandó ez a megoldás, mert például idén január elsejétől a 15 százalékos személyi jövedelemadót az átlagbér mértékéig elengedik a 25 év alatti munkavállalók esetében. Különösen a gyakornoki munkáknál szokott előfordulni, hogy a vállalat nem a diákkal szerződik közvetlenül, hanem azzal a diákszövetkezettel, amelyik segített a hallgatónak elhelyezkedni, de ebben az esetben is visszajár az SZJA. Vagyis ez a kedvezmény ténylegesen nettó 15 százalékos béremelkedést jelent. Emellett a munkáltatói hozzájárulások csökkentésével egyébként is támogatják, hogy a cégek fiatal, pályakezdő munkaerőt alkalmazzanak” – mondta a pénzügyi szakember.

Érdemes tehát idejében és tudatosan elkezdeni a gyűjtögetést a gyerekünk számára. A nagykorúvá válás pillanatában mindenképpen jól jön a félretett tartalék még akkor is, ha nem valami nagyra törő álmot vagy befektetést valósítanánk meg belőle, hanem csak nyugodt szívvel indítanánk útjára a felsőoktatás felé, élete egyik legnagyobb és legemlékezetesebb időszakára.

Ajánljuk még:

Fiatal felnőttek nagy dilemmája: tudatos pénzügyi döntések vagy a csábító szórakozás?

A húszas éveink telnek a legintenzívebben. Fiatal felnőttként úgy érezhetjük, miénk az egész világ, bármit megtehetünk, senki nem szólhat a dolgainkba. Munkába állunk, pénzt keresünk, amit természetes módon szívesen költünk szórakozásra – érdemes azonban tudatos pénzügyi döntéseket is hozni, még ha meglehetősen nehéznek is tűnik. A karrierünk első évtizede ugyanis nagyban befolyásolhatja a későbbi életszínvonalunkat – hívja fel a figyelmet a pénzügyi szakértő.