Ki költi el valójában a pénzünket? A fogyasztói manipuláció útvesztői

TudatosVegasz

Ki költi el valójában a pénzünket? A fogyasztói manipuláció útvesztői

Amikor kommunikációszakon tanultam az egyetemen, az egyik kedvenc témaköröm a marketingpszichológia és a manipulatív kommunikációs technikák voltak. Izgalmas volt a tudományos hátterét megismerni azoknak a trükköknek, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk, és amelyek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindannyiunkra hatással vannak. Ezekről a mindennapi csapdákról írtam most.

Az, de mégsem

Az egyik bevett manipuláció, amivel bevásárláskor találkozhatunk, az az utánzatok polcokon való elrejtése. Nem elég, hogy a megnevezés, a csomagolás, a képi elemek és az alacsonyabb ár is vásárlásra ösztönzik a fogyasztót, még ezeknek a megtévesztő termékeknek a valódi termékek közötti elhelyezése is két kézzel lök bele a csapdába. Hozzuk fel példának a „lapkasajtot”. Mert a legtöbben így ismerik: sajt. Hát, kérem szépen: a lapkasajt nem sajt! Igen, a sajtok közé teszik, minden úgy fest, hogy gondolkodás nélkül sajtként vegyük meg, de a terméknek valójában semmi köze a sajthoz. Keményített növényi zsírból készül, tejet nem igazán lát, és ha elolvassuk az apróbetűs részt, be is vallják: pusztán sajt jellegű készítmény van a kezünk között.

Hasonló termék a habspray. Mert az nem tejszínhab! Annak egy olcsóbb „verziója”, de semmi köze nincs a tejszínhez. A habspray a lapkához hasonlóan növényi zsiradékból készül.

Ne dőljünk be a reggeli tejitalnak sem, ami ott feszít a tejek mellett. Ha van benne tej, akkor is csak csekély, de jellemzőbb, hogy jórésze savó vagy növényi zsiradék. A frissföl és farmföl is látott némi tejet, de közel sem nevezhetők tejfölnek! Szintén a növényi zsiradék kategóriát erősítik, némi adalékanyaggal.

Az elhelyezés

Felnőttek számára a szemmagasságban a jobban eladni kívánt termékeket találhatjuk, de a színes, gyermekeknek szánt termékek a kisgyerekek szemmagasságához mérten helyezik el a polcokon. Hogy mit jelent ez? Például azt, hogy a gazdaságosabb kiszerelésekért vagy nyújtózkodni vagy lehajolni kell, de körbenézni mindenképp. Gyakran csak egy bizonyos szögben és magasságban keresgélünk, és nem pásztázzuk sorra az összes polcot. Pedig a legjobb ár-érték arányú dolgok pont, hogy ezen a szögön kívül bújnak meg. Ugyanígy, az is előfordulhat egy kisebb boltban, hogy szemmagasságban csokikat vagy csipszeket találunk – a vécépapírt, ha kell, úgyis felkutatjuk az alsó sorból is.

Az üzletben mindig alaposan megtervezik, hogy melyik termék melyik sorban kapjon helyett. A legfontosabbak gyakran a legtávolabbi pontokon találhatók, így kénytelenek vagyunk átsétálni az egész üzleten, ami egyben azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb az esélye az elcsábulásnak. Az olyan sokszor bosszúságot okozó átrendezések mögött is hasonló okok állnak: ha keresgélünk, nagy eséllyel több olyan terméket is a kosarunkba rakunk, amiket alapvetően nem is akartunk megvenni.

Amikor valóban átvernek

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatai szerint egy vásárlás alkalmával átlagosan több mint 200 forinttal fizetünk többet a szabálytalan mérések miatt. Hogy mit jelent ez? Például azt, hogy amikor lemérik a vásárolt árut, a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérik. Vagy egy nem megfelelően beállított mérleg a valós értékeknél többet mér. A vizsgálat során olyan aljas trükköket is felfedtek, hogy a méréshez használt súly aljára az üzletben egy érmét tettek, emiatt nem a valós mennyiséget mutatta a műszer. De olyan is volt, hogy kitámasztották a mérleget, hogy az másként billenve más értéket mutasson. Ez talán már nem is a vásárló megtévesztése, hanem nettó átverés…

Rá van írva, de ki nézi

A gyártóknak elég lebegtetni a csomagolást, és azzal védekezni, hogy rá van írva a súly. Valóban. De azért maradjunk annyiban, hogy kőkeményen elkövetnek mindent, hogy az a súly, az a mennyiség sokkal többnek látszódjon. És vajon tíz emberből hányan nézik meg és mérik meg, hogy a ráírt érték valójában mennyi vagy mekkora mennyiségű terméknek felel meg?

Legjobb példa erre az arckrémek tégelye. Sokan találkozhattak már azzal a megoldással, amikor a tégelyben valójában egy sokkal kisebb tégely kapott helyet, és a krém csupán annyi, amennyi ebbe a szűkített mélyedésbe belefér. 

De hasonlóak a Mikulás-csomagok, amikor egy kis csizmácskából kilógnak a csokifigurákkal teli csomagok. Aztán mikor szétbontjuk a csomagolást, kiderül, valójában nem a csizmába volt beleállítva a csomag, hanem a csizmára volt ráhelyezve. Tehát az a csoki, amit a csizma belsejébe képzeltünk, nem is létezik. Még bosszantóbb egy-egy doboz sütemény vagy akár egy szeletelt hús, középen jó vastag design-olt szalaggal, termékinformációkkal. Szép nagy szelet beefsteak, gondoljuk. Ennyi pénzért nem is olyan rossz… Aztán odahaza nekiállunk sütni, és a termékinformációs szalagot letépve elénk tárul a nagy igazság: nincs hatalmas szelet beefsteak, nem is volt. A szalag szépen eltakarta a szomorú valóságot: a két nyifáncás szelet husikát…

A megfogalmazás – csűrjük, csavarjuk, ahogy lehet

Az egyik legőrültebb példa erre, amivel eddig találkoztam, egy ruhacímkén volt. 100 százalék selyem – állt a fecnin nagy betűkkel, de alatta kis betűkkel folytatódik: „hatású poliészter”… Éppen az ilyenek miatt érdemes nyugodtan, kipihenten, nem túl sietősen intéznünk a bevásárlást, mert akkor van módunk elolvasni, mit is veszünk. Sőt: nemcsak elolvasni, de értelmezni is, hogy valójában mit jelent az adott megnevezés. Mert bizony hamar bekerülhetünk a málnásba, ha nem így teszünk.

Bujtatott áremelés, avagy a zsiráf effektus

Itt nincs másról szó, mint arról az egészen pofátlan trükkről, hogy elhitetik velünk: nem emelték meg a termék árát – ami igaz is, de a méretét csökkentették.  Így lehet, hogy ugyanannyi pénzért 100 gramm helyett 90 gramm a joghurt, a korábbi 100 helyett 90 darabos a papír zsebkendő, és 340 lapnyi WC-papír tekercs helyett 312 lapos kiadás. Nem tűnik soknak? De azért bosszantó...

Minden „ellenünk” játszik

A vásárlás minden körülménye azért olyan amilyen, hogy minél több pénzt hagyjunk a boltokban: a látvány, az illatok, a zene, a hőmérséklet, sőt még az építési elemek is vásárlásra ösztönöznek bennünket. Gyakori trükkje az áruházaknak, hogy sötét a plafon, világos és fényes az aljzat, így a csúszás érzetét érezzük, ezért lassabban haladunk, tehát több időt töltünk az áruházban, azaz nagyobb eséllyel vásárolunk többet, mint terveztük.

De ilyen extrák a kóstoltatások, a szépen piramisba pakolt akciós termékek, a transzparensek, a kivetítők és a pénztárnál kiváltságos helyet élvező impulzustermékek is. Játszanak a színekkel: a piros megállít, erőt, dominanciát sugall (ezért van általában pirossal szedve az akciós ár), ezután a zöld és a csepegő citrom képe elhiteti velünk, hogy egy organikus mosószert vásárolunk, holott semmi másról nincs szó, csak bosszantó greenwashingról – hogy mi az, arról itt írtunk bővebben.

A megoldás egyszerű

Tapasztalatból mondhatom, hogy a megoldás sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Alakítsunk ki egy heti vagy havi rutint, ami az otthoni élelmiszerek és használati cikkek felmérésével kezdődik, a beszerzendő termékek listájának összeírásával folytatódik, és a listához való következes ragaszkodással ér véget.

A heti menüt előre meg lehet tervezni – itt mutattuk, hogyan. Egy gyakorlott háziasszony pikk-pakk belerázódik a mennyiségek pontos felmérésébe, így a listán található alapanyagok és mennyiségek abszolút kielégítik a család heti igényeit.

Persze sokat segíthet a reklámoktól való tudatos távolmaradás is: ha tévénézésre kerül a sor, válasszunk olyan csatornát, elérési módot, ahol nem kell húszperces reklámblokkokat végigülni, iratkozzunk le a reklám e-mailekről, a nagyon erőszakos hirdetőket szűrjük, és a közösségi oldalakon állítsuk be elsőként megjelenőnek a hobbinkhoz, érdeklődési körünkhöz legközelebb álló programok, szervezetek oldalait. Így lényegesen kevesebb manipulációnak tesszük ki magukat, és idővel rájöhetünk arra is, hogy sem az akciók, sem az impulzusvásárlások nem boldogítanak.

Nem állítom, hogy könnyű lesz, de pár hetes odafigyelés és tudatosság a szokások rögzüléséhez vezethet, és az így tapasztalt előnyök újabb és újabb változásokra ösztönözhetnek a tudatosság terén.

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt