Régóta tudjuk, hogy az öko-címkével felruházott termékek egyre szélesebb réteg számára adhatóak el jó pénzért. Nincs ebben semmi meglepő, én is hajlandó vagyok többet fizetni valamiért, ami természetesebb módon készül, vagy legalább részben hozzájárul az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez. A „profit mindenekfelett” világrendező elv mellet azonban nem lehet meglepődni, hogy a cégek a globális felmelegedés miatt kitört szorongást is képesek a bevételeik növelésére használni. Nekik bizonyos szempontból mindegy, hogy jut-e még elég víz vagy nyersanyag az unokáiknak, csupán a várható eladási számokat látják maguk előtt. Ezért igyekeznek „zöldnek” titulálni azokat a termékeket is, amelyeknek valójában nem sok köze van a környezetvédelemhez – mert megéri, jó pénzt lehet vele keresni. Akkor is, ha kamu az egész.
Néhány évvel ezelőtt, kezdő hulladékmentes koromban például boldogan botlottam bele a boltban egy kenderszivacsba, és nyomban le is cseréltem az addig használt műanyag szivacsaimat, arra gondolva, hogy máris sokat tettem a Földért. Elvégre, a kender lebomlik, a műanyag viszont nem.
A probléma csak az volt, hogy minél mélyebben ástam bele magam a zero waste világába, annál több dologra ébredtem rá, többek között arra is, hogy az én környezettudatosként megvásárolt mosogatószivacsomnak tulajdonképpen csak a dörzsi része kender, pontosítva, még annak is csak egy kis része. Nagy tanulság volt ez, rájöttem: egy termék nem lesz automatikusan fenntartható csak azért, mert belecsempésznek némi lebomló alapanyagot is (!) az egyébként műanyag holmiba, és nagybetűkkel rávésik a csomagolásra, hogy ez a környezettudatos választás. Ez – a mára egyre gyakoribb jelenség – maga a greenwashing, azaz a „zöldre mosás”.
Nehéz meghúzni a határt abban, mikortól számít környezettudatosnak egy termék, és mi az, ami csupán megtévesztés. De léteznek egyértelműen marketingfogásnak használt trükkök is a piacon, és ezek alapján könnyebb kiszűrni, mi az igazság: a noname környezetvédelmi hivatalok címkéje nálam felér egy svindlivel, de greenwashingnak nevezhetjük azt is, amikor egy vállalat igyekszik felénk azt sugározni, hogy a tevékenységével egyáltalán nincs negatív hatással a környezetre. Mondjuk csupa biopamut textilt gyárt, és erről sokat is beszél, de ha utánajárunk sem találunk információt arról, hogy a gyártás során keletkezett szennyvizet megfelelő módon kezelik-e.
A zöldre mosás tipikus példája az is, mikor különféle világméretű élelmiszeripari cégek a fenntarthatósági törekvéseik mellett kampányolnak egy-egy újrahasznosítható csomagolásuk kapcsán. Ilyenkor az egyik szemem sír, a másik nevet rajtuk, mert úgy gondolom, egy világ túlvégéről érkező, vegyszerek között készült, maga után szeméthegyet hagyó élelmiszer nem lesz fenntartható, csupán azért, mert azt az adott termékdarabkát kivételesen nem műanyagba csomagolták, hanem komposztálható papírba.
Tudniillik, a gyártás egész folyamata számít, nemcsak a végeredmény.
A greenwashing számos példája szembejön velünk a hétköznapokban. Szerintem ide sorolható az is, amikor egy organikus ruhákat gyártó cég arra buzdít, hogy egyből cseréld le a már meglévő, egyébként jó állapotú fast fashion ruháidat az ő textiljeikre, vagy amikor megpróbálják elhitetni velünk, hogy a nálunk nem is termő bambusz fenntarthatóbb, mint a sima, lebomló papírcsomagolás.
Szerintem az égvilágon semmi gond nincs azzal, ha nagy lelkesedésünkben időnként bedőlünk ezeknek az öko-marketingfogásoknak, hiszen még gyakorlott hulladékmentesként sem mindig egyszerű elválasztani az ocsút a búzától, de azért nem árt időnként átgondolni, vajon tényleg környezettudatosak-e azok a termékek, amelyeket beengedtünk a háztartásunkba?
A döntésben ma már rengeteg blog, Facebook-csoport vagy internetes oldal segít, vagy ha más nem, legalább felsorolják nekünk a lehetséges alternatívákat, és eldönthetjük, mekkora fokú környezetvédelem fér bele a pénztárcánkba.
Ajánljuk még:
ÉLET 18 NÉGYZETMÉTEREN - TÉNYLEG ZÖLDEK ÉS ÉLETKÉPESEK A MINIHÁZAK?
LEHET KICSI AZ ÖKOLÁBNYOMUNK, HA NEM LÁTSZIK KI A DIGITÁLIS SZEMÉT ALÓL – TUDTAD, HOGY MOST IS SZEMETELSZ?
15 TANÁCS 25 ÉV TURKÁLÓS TAPASZTALATA ALAPJÁN
Fatüzelés? Kicsit sem gáz!
A környezetnek nem az, neked se legyen!
