Itt betiltják, ott dicsőítik – Átalakítja-e az oktatást a ChatGPT?

ChatGPT az iskolákban

Egyelőre sokféleképpen reagáltak az oktatási intézmények a ChatGPT használatára: az Egyesült Államok legnagyobb iskolarendszerét működtető New York-i oktatási hivatal betiltotta a programot az oktatási intézményeiben a „diákok tanulására gyakorolt negatív hatások, valamint a tartalom biztonságosságával és pontosságával kapcsolatos aggodalmak” miatt. Szerintük a chatbot nem fejleszti a kritikus gondolkodást és a problémamegoldó készségeket.

Eközben a seattle-i Washingtoni Egyetem vezetése arra biztatja oktatóit, hogy próbálják meg a kurzusaikon kihasználni a chatbotban rejlő lehetőségeket. Bárhogyan is dönt az adott iskola, csak az intézmények eszközein és internetes hálózatain tudták betiltani a mesterséges intelligencia ilyetén használatát, vagyis a diákok otthon így is, úgy is felkereshetik az oldalakat, ha jónak tartják, és írathatnak házi feladatot a chatbottal.

Mi a ChatGPT?
A ChatGPT nevű új chatbot képes szépen válaszolni a feltett kérdésekre, beadandó esszéket vagy verseket ír bármilyen témában, felvételizik, alapvető szinten programoz is. Sőt, négyesre le is diplomázott. Róla szóló interjúnkat ITT TALÁLJÁTOK.

Kiderül, ha robot írja a házi feladatot?

A chatbot által írt szövegek minősége elég eltérő, sokszor megtévesztően jó, miközben egy banális hibán el tud csúszni a program – itt írtunk erről korábban. Ugyanakkor nagyon nehéz lenne kizárni ezt a programot a diákok életéből, hiszen rengeteg időt lehet megspórolni vele, és jól használva még az információszerzésben is segít. Lényegében véve jelenleg olyan a chatbot, mint egy továbbfejlesztett Google-kereső: az internet szinte teljes tudásanyagát felhasználva ad választ feltett kérdéseinkre, csak nem találatokat dob ki, hanem szépen megfogalmazott szöveget. Ha ez éppen nagyon jól sikerül neki, kész is a beadandónk.

Ha viszont nem megy neki jól a feladat,

a hallgatónak szükséges lesz kutatómunkát végezni ahhoz, hogy leadhassa a dolgozatát.

Ezesetben viszont hozzáadott értéke is lesz a munkának, hiszen a diáknak is dolgoznia kell vele. A hozzáadott érték mértékéből, minőségéből pedig ki fog világlani, mennyi időt töltött a feladattal a tanuló: ha valóban érdeklődik, hosszan beszélget az algoritmussal, gyakorlatilag kutatómunkát végez. (Alaposságának újabb fokmérője lehet, hogy az adatok hitelességét ellenőrzi-e.) Még a tanuló személyisége is megmutatkozhat így a beadandóírásban, hiszen nem mindegy, valaki milyen kérdéseket tesz fel a programnak egy adott téma kapcsán. Magyar nyelven pedig erre a hozzáadott munkára mindenképp szükség van, mert igazán jó beadandókat még nem ír a ChatGPT.

Mi történik, ha ChatGPT-re bízzuk a beadandót?

Előfordulhat – és elő is fordul – hogy egy középiskolásnak este jut eszébe: nem írta meg a Bánk bánról az olvasónaplót. Nézzük, hogy segít neki a chatbot: 

Nos... be fog tudni valamit adni, de azért a szöveg minősége silány lesz, legalábbis magyar nyelven mindenképp. Ugyanakkor egy diák igazából eddig is megtehette – és meg is tette –, hogy az internetről lekapott két-három korábbi olvasónaplót, kicsit összedolgozta a meglévő infókat, és már készen is volt a munkával. Mindez a ChatGPT segítségével feleannyi időt vesz majd igénybe. Tehát könnyebb a chatbot használatával plagizálni, de ne legyünk álszentek: csalás eddig is előfordult, és az értő szem eddig is észrevette, és eztán is meg fogja tudni állapítani, hogy egy-egy munkában van-e hozzáadott érték, és ha van, miféle.

„Egy ügyes program akkor írhatja meg helyettünk a beadandókat és szakdolgozatokat, ha semmi újdonságot nem kell felkutatnia, felfedeznie vagy kikísérleteznie, elég pusztán grammatikailag helyesen szintetizálnia azt, ami az interneten fellelhető. A program nem képes következtetéseket levonni és új gondolatokat formálni. Az összegző feladatokat azonban el tudja végezni, méghozzá nagyon rövid idő alatt. A tanárok pillanatokon belül alkalmazkodni fognak ehhez olyan feladatok kiadásával, amelyek összetettebb fogalomhasználatot, érvelést, az ismeretek új alkalmazását, következtetések levonását, önálló gondolatok megalkotását, eredeti kutatómunkát igényelnek” – magyarázza Z. Karvalics László, az információs társadalom nemzetközileg elismert szakértője, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.

Ahogy egy diák alkalmazza a számológépet és a függvénytáblát matematikából, ugyanígy idővel természetessé válhat, hogy

nem a könyvtárban keresi meg információkat, hanem megkérdezi az MI-t, mint egy beszélő könyvtárat, és felhasználja, amit mond.

Nem aggasztó fejlemény, hanem éppen egy jó következmény, ha az ember egy ilyen eszközt kreatívan képes használni. Az oktatásban pedig lehet majd követelni, hogy minél több legyen az irományban az önálló gondolat és következtetés – ezzel mindenki csak nyer.

Egyébként az OpenAI kiadott egy olyan eszközt is, ami segít a tanároknak kiszűrni a mesterséges intelligencia által írt szövegeket, de hosszú távon vélhetően erre nem lesz szükség, mert átalakul az, milyen tudást várunk el a hallgatóktól, és a minimum iskolai követelmények eléréséhez is kevés lesz a chatbot.

Vélhetőleg nem a számonkérés módja fog megváltozni, hanem annak a tartalma, mit tekintünk értékes tudásnak vagy készségnek.

Az oktatásban a számonkérésnek és a készségek fejlesztésének csak egy eleme az otthon megírandó házi feladat vagy esszé, tehát nyilvánvaló, hogy alapjaiban nem fog megváltozni az oktatásunk, viszont a szövegek megalkotásához való viszonyulásunk más lesz: ha jól csináljuk, fejlődhet.

Nincsen új a Nap alatt

Lényegében véve az internet maga is megváltoztatta valamilyen szinten az oktatást, és akkor is túllendültek ezen a pedagógusok is, a diákok is. A ChatGPT kapcsán egy New York-i történelemtanár, Adam Stevens például azt nyilatkozta, hogy a mostani félelmek a Google megjelenésének idején tapasztalt pánikhoz hasonlítanak: „Az emberek ugyanezeket mondták a Google-ről tizenöt-húsz éve, amikor a diákok az interneten találhattak választ a kérdéseikre.”

Most is más lesz a helyzet, mint eddig volt – és ez így természetes.

Ezután lehet például olyan, hogy a ChatGPT-t használja oktatási segédeszközként a tanár: megmutatja annak konstruktív használatát, például órán kérdez a mestereséges intelligenciától, majd a diákokkal közösen kielemzik a szövegek hibáit, illetve átgondolják, hogyan lehetne feljavítani, bővíteni azok minőségét. 

Bizonyos tanárok munkájában, oktatási intézmények felfogásában és országok tantervében ez a változás gyorsabban zajlik, míg máshol sokkal lassabban. Viszont a változás mindenhol elkerülhetetlen, már csak azért is, mert a munkapiac is reagál majd az iskolából kikerültek tudására, képességeire, így a gazdaságban is mérhető módon jelentkeznek majd az új idők hatásai.