Mi az a közösségi energia, és hogyan menthetne meg minket az energiaválságtól? – Az első magyar energiaközösséget kérdeztük

Képzeld el, hogy a házad tetején napelemes rendszert telepítenek! Mi legyen a megtermelt energiával napközben, amikor mindenki elmegy dolgozni? A szomszédos iskola használja! A közeli tanyán pedig szélerőművet üzemeltetnek, amiből mindhárman energiát kaptok. A közelben termelt energia így olcsón jut el mindenkihez, és minden felhasználó, de még a környezet is jól jár vele – ebben rejlik az energiaközösségek ereje. A Magyar Természetvédők Szövetsége már a megvalósítás útján jár: őket kérdeztük lehetőségeinkről.

„Feladni a küzdelmet olyan luxus lett volna, amit nem engedhettem meg magamnak” – Horváth József rákkutatóval beszélgettünk

Gyakran szerepel a médiában, hiszen jó példa arra, hogy a legmélyebbről is fel lehet jutni a legmagasabbra. A karcagi cigánytelepen felnőtt, vagány molekuláris genetikus és rákkutató, Horváth József korábban napi tíz-tizenkét órát töltött a laborban, szabadidejében pedig motivációs előadásokat tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. Közben egy sorsfordító, csodálatos gyógyulás hatására Ausztriában kötött ki, ahol már cégvezető.

Mennyi palackot vigyen a gyerek januártól a boltba, hogy megvehesse a kedvenc csokiját? – Boldogan számolgatom

Mióta vártam erre! Úgy 2003 tájékán kezdtem el környezetvédelemmel kapcsolatos cikkeket írni, húsz éve nyűvöm ezt a témát. Többször előkerült a hulladékgazdálkodás is: hányszor, de hányszor mondták a nyilatkozók, hogy a legjobb a csomagolások visszaváltása lenne. Csak fognánk az üveget vagy műanyagot, kimosnánk, és szimplán újratöltenénk. Mint régen. Majd jöttek a sóhajok, hogy ezért meg azért nem alakul a dolog – nemcsak Magyarországon, az EU-ban sem. Januártól viszont előírják a kötelező visszaváltást. Tehát sikerült fejlődnünk, méghozzá a legjobb módon, hogy az újabb és újabb megoldások helyett előszedtünk egy régről ismert, működő módszert.

„Ma már nem hanyag, hanem gyilkos vagy a reklámok szerint” – Becker György reklámpszichológussal beszélgettünk

Ha szorongsz, akkor fogyasztasz, hogy jobban érezd magad. Tudják ezt a reklámszakemberek is, ezért a hirdetések már nem azt sugallják, hogy rossz ember vagy, ha nem veszed meg az új mosószert, hanem azt, hogy gyilkos vagy. De mit tehetünk mi, fogyasztók, hogy kikerüljünk a marketingesek bűvköréből? Becker György reklámpszichológust, egyetemi tanárt kérdeztük erről.

Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez

Bárki megmondja rólam, hogy már gyerekként is tíz centivel a föld felett jártam és ábrándoztam reggeltől estig, de még ma is előfordul, hogy ha szólnak hozzám, az csak tíz másodperc elteltével jut el a tudatomig – ha egyáltalán eljut. Minden kimegy a fejemből és elképesztően szétszórt vagyok, arról aztán nem is beszélve, hogy egész életemben botladoztam, folyton levertem és összetörtem valamit. Amikor hallottam a neurofeedbackről, amivel többek között a figyelemzavart kezelik az agyhullámok kondicionálásával, rögtön meg akartam tudni, mi is van az én fejemben. 

Úgy érzed magad az orvosnál, mint egy gyerek? – szakember tanácsai a jó kommunikációhoz

Gyakori jelenség, hogy gyerekként működünk az orvosi rendelőkben, nem veszünk részt a döntésekben, nem képviseljük az érdekeinket, csak sodródunk. Bár ezért hajlamosak vagyunk pusztán az orvosokat okolni, ha így viselkedünk, az részben rajtunk is múlik. Mivel sok esetben valóban az életünket vagy annak a minőségét is meghatározhatja a jó kommunikáció és az orvosválasztás, szakértő segítségével igyekeztünk kideríteni, hogyan érdemes tekinteni az orvosokra, miképp tanácsos beszélni velük. Zana Ágnes bioetikust és magatartáskutatót kérdeztük, aki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársaként foglalkozik többek között az orvos-beteg kapcsolat témakörével.

A gyerekek jobban értik a dolgok velejét – Dániel András gyerekkönyvíróval beszélgettünk

A legtöbben a Kuflikról ismerik, de sok kisgyerek szereti a Mit keresett Jakab az ágy alatt című kötetét is, ami egy eléggé interaktív, foglalkoztató jellegű mese. Bármilyen groteszkek, abszurdak is a figurái és történetei, egyre népszerűbb mind a gyerekek, mind a felnőttek körében: már épül egy kuflis játszótér is Budapesten. Új kötete, a Mindenki mászkál kapcsán beszélgettünk Dániel Andrással.

Vidrákkal kel, pumákkal fekszik – a magyar Mauglival beszélgettünk

Éppen Zanzibárban menti az állatokat egy rezervátumban, de bejárta már a fél világot, New Yorkban tanult zoológiát, dolgozott magyar és görög állatkertben is. Bronxban nevezték el egyszer magyar Mauglinak, mert még a legvadabb állatokat is képes megszelídíteni. A munkája nem veszélytelen: a gondozás mellett azért is ő felel, hogy a vadállatok elviseljék a vérvételt, a fogászati vizsgálatot, a sebkezelést altatás nélkül. Flaskay Dániellel beszélgettünk.

„A gyereknevelés olyan, mint a gumis lepedő összehajtogatása” – interjú Lukács-Nagy Ádámmal

Kétségtelenül apaforradalom zajlik, és ennek ékes bizonyítéka, hogy már mémek formájában is jelen van a közösségi oldalakon. Egy facebook-oldal, az Apu megengedte bejegyzései pontosan és humorosan világítanak rá az apaság minden örömére és dilemmájára, közben egy olyan férfi képét mutatják, aki teljes mértékben részt vesz a gyereke életében. Interjú a szerzővel, Lukács-Nagy Ádámmal.

„Ha a karácsonyi asztal mellől hívnak holttestet keresni, oda mész” – interjú László Szilárd önkéntes mentővel

Még hatvanöt évesen is a romok alól hoz ki sérülteket, a Land Rovert nem villogásra használja, hanem funkcionálisan, nehéz terepen való segítségnyújtásra és a karácsonyi vacsoraasztaltól is feláll, ha menteni hívják – önként, ellentételezés nélkül. Az elsők között volt ott a beregi árvíznél, a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásakor és legutóbb Törökországban is. László Szilárddal, a Budapesti Önkéntes Mentő Egylet Katasztrófa Elhárítási Csoport (KECS) alapító elnökével beszélgettünk.

„A mióma igenis eltávolítható a méhtest megtartása mellett” – interjú Dr. Rucz Árpád nőgyógyásszal

A harminc év feletti nők egynegyedét érinti a mióma. Ez a méhen belüli daganat jóindulatú, viszont erős vérzést okozhat, ami hosszú távon vérszegénységhez vezet, továbbá akadályozhatja a teherbeesést vagy korai vetélést idézhet elő. Sok nőgyógyász még ma is a méhtest eltávolítását javasolja, ha túl nagyra vagy „rossz helyre” nőtt a mióma, pedig laparoszkópos technikával a miómák körülbelül nyolcvan százaléka eltávolítható a méh megtartásával – állítja Dr. Rucz Árpád nőgyógyász főorvos.

Fülzúgással élni nem könnyű, de egy ingyenes terápiával könnyebbé tehető

A fülzúgás a népesség tíz-tizenöt százalékát érintő, nagyon kellemetlen betegség: egy zavaró hangélmény, ami csökkenti a hallást. Többféle szervi eltérés okozhatja, de jellemzően nem megszüntethető probléma. Viszont a tünetek erőssége összefüggésben van a beteg pszichés jóllétével, tehát a megfelelő terápia sokat segíthet. Ezért is nagy szó, hogy a Semmelweis Egyetemen már egy éve zajlanak foglalkozások, amelyek az érintettek életminőségét jelentősen javítják.

Már követem az oldalt

X