Ajándékozz mesét adventre: 24 alkotás, amelyeket naponta fel is olvashatsz!

Persze, a csokoládés kalendárium is elengedhetetlen egy gyerek számára, de mellé adhatsz minden napra egy közös élményt, ami sokkal maradandóbb ajándék! Ehhez hoztunk olyan kortárs-, klasszikus- és népmeséket, és néhány verset, amelyeket egy kattintással elérhetsz az interneten. Némelyiket meghallgatni is lehet, és mellékeltük a kinyomtatható naptárt: ha tetszett a mese, a gyerekek rajzolhatnak egy kisszívet vagy virágot arra a napra, ha nem, akkor szomorú fejet. Karácsonyra már biztosan lesz néhány új kedvence!

Egyre népszerűbb a kóser élelmiszer – tényleg egészségesebb?

A kóser termékek számos országban népszerűbbek, mint a bio készítmények. Persze, leginkább ott, ahol nem sokkal drágábbak az átlagos árunál: az Egyesült Államokban, illetve Európa nyugati felében. Olyan vásárlók is bőven fogyasztják, akik nem zsidók, pláne nem az ortodox irányzat követői. De vajon egészségesebb az, ami kóser?

„A magyar népmesékbe a Távol-Keleten is bele tudnak szeretni” – interjú M. Tóth Géza rendezővel

Jövő hétvégén, november 18. és 20. között rendezik meg a IX. Országos Rajzfilmünnepet, immár 120 településen több mint 200 animációval: speciális közösségi kulturális esemény ez, ahol kicsik és nagyok együtt nézhetik hazánk és a nemzetközi animációs filmkultúra régi, illetve új kincseit. De miért szeretjük ugyanazokat a meséket, mint a szüleink, és miért nem mennek ki a divatból a magyar népmesék? A Rajzfilmünnep alapítójával, M. Tóth Géza rendezővel erről is beszélgettünk.

Lánchíd-játék, temperacsúszda meg a bálna: játszótereket ajánlunk, ahol szülőként is jól érezheted magad

Szerintem a gyerek meg én vagyunk az élő bizonyítékai annak, hogy létezik játszótérturizmus. Valahol átadnak egy ígéretesnek tűnő, új tematikus, kézműves játszóteret, és már megyünk is megnézni, még ha az ország másik végében van is. Legutóbb a frissen megnyílt, reformkorra épülő játszótérre látogattunk Budapesten a tizenkettedik kerületben. Sokadik játszó volt ez, amibe beleszerettünk – megkerestük hát az alkotó Ilona-malom Műhelyt, hogy megtudjunk néhány műhelytitkot, és feltegyünk pár kérdést, ami mindenkit érdekel, aki valaha megfordult már egy ilyen téren.

A faépítészet csodái: felhőkarcolók csupa fából, amelyek a klímát is védik

A fa növekedése során megköti a szén-dioxidot: egy köbméter fa egy tonnányit. Amikor viszont kivágják és elégetik, ez felszabadul. Ha csak kidől és elrohad, szintén szén-dioxid kerül a légkörbe a bomlás folyamata során. Hogyan lehet akkor tartósan kivonni a légkörből ezt az üvegházhatású gázt? Ha a faanyagot hosszú távra konzerváljuk – bútorként vagy építőanyagként –, és a kivágott növény helyére újat ültetünk. A faépítészet terén mára egyedülálló eredményeket értek el.

Önámítás ellen nézz Krézi-videókat! – Interjú Góg Anikóval, aki meghozza a kedved a mozgáshoz

Sokan ismerik a Facebookon terjedő Krézi-videókat, Góg Anikó személyi edző irónikus etűdjeit jógázásról, szülői értekezletekről, a játszótéren megjelenő anyatípusokról és egyebekről. Mindenkinek görbe tükröt tart, az önámításról pedig végképp lerántja a leplet. Ugyanakkor ötleteket is ad ahhoz, hogyan illeszd életedbe a mozgást. És mindennek végülis ez lenne a célja.

Színházban a 80 nap alatt a Föld körül – A régi idők Harry Pottere ma is népszerű

Szeretem az olyan színházi gyerekelőadásokat, amelyek ismert történeteket dolgoznak fel, ugyanis a gyerek utána mindjárt kedvet kap belemerülni az adott mű univerzumába – és ennek a folyamatnak a végén vagy a közepén általában könyv is van. Ilyen többek között a 80 nap alatt a Föld körül, amit a Városmajori Szabadtéri Színházban mutattak be. Az előadás a Klebelsberg Kultúrkúria szabadtéri színpadán is látható lesz augusztus 24-én, majd ősztől a Pesti Színházban köt ki egy egész évadra.

Milyennek látják a gyerekek a Földet 50 év múlva? A rajzaik mesélnek

Gyerekek számára hirdetett alkotói pályázatot az Apor Vilmos Katolikus Főiskola a Föld jövőjéről: 265 anyag érkezett be, a pályázók között pedig óvodások és egyetemi hallgatók is vannak. Az egyik zsűritagot, Pázmány Ágnes művészettörténészt, a vizuális kultúra tanárát, a Főiskola oktatóját kérdeztük arról, milyennek láthatják a gyerekek a Föld jövőjét és vajon hogyan dolgozzák fel a klímaváltozás folyamatát.

Már követem az oldalt

X