A jelentéssel teli jobb, mint a tökéletes – interjú a Popartbox alkotóival, akik régi holmikból varrnak újat
Érvelhetnék azzal a ruhák újrahasznosítása mellett, hogy mennyi hulladékot termel a fast fashion, mennyi méreg és környezetszennyezés árán állítja elő termékeit, ezért milyen üdítő látni ezt a két nőt a kincsekkel teli műhelyében, amint az utolsó ép fonalig beépítik a mások által kidobásra ítélt szöveteket és kötéseket új ruhákba. De így, negyvenen túl már rég nem erre gondolok, ahogy a nagymamám otthonkáihoz, hímzéseihez, abroszaihoz hasonló részleteket látok viszont bohókás cuccokban: inkább arra, hogy a tárgyakhoz kötődésünk van, érzelmeink támadnak tőlük és ez az egész egy nagy értékmentés, amiből én is részt akarok.
„A legrosszabb klímapályákról már sikerült levenni a Földet” – interjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval
Vannak már eredmények, és nem lehetetlen vállalkozás a nagyobb fokú kibocsátás-csökkentés, nem feltétlenül követel aszketizmust az emberektől vagy a gazdaságoktól – ezt állítja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó testülete, az IPCC alelnöke, a CEU professzora. Az ENSZ legutóbbi klímacsúcsa kapcsán beszélgettünk arról, hol tart most a klímaharc, van-e még értelme, és milyen lesz a jövő?
Mi az a közösségi energia, és hogyan menthetne meg minket az energiaválságtól? – Az első magyar energiaközösséget kérdeztük
Képzeld el, hogy a házad tetején napelemes rendszert telepítenek! Mi legyen a megtermelt energiával napközben, amikor mindenki elmegy dolgozni? A szomszédos iskola használja! A közeli tanyán pedig szélerőművet üzemeltetnek, amiből mindhárman energiát kaptok. A közelben termelt energia így olcsón jut el mindenkihez, és minden felhasználó, de még a környezet is jól jár vele – ebben rejlik az energiaközösségek ereje. A Magyar Természetvédők Szövetsége már a megvalósítás útján jár: őket kérdeztük lehetőségeinkről.
„Feladni a küzdelmet olyan luxus lett volna, amit nem engedhettem meg magamnak” – Horváth József rákkutatóval beszélgettünk
Gyakran szerepel a médiában, hiszen jó példa arra, hogy a legmélyebbről is fel lehet jutni a legmagasabbra. A karcagi cigánytelepen felnőtt, vagány molekuláris genetikus és rákkutató, Horváth József korábban napi tíz-tizenkét órát töltött a laborban, szabadidejében pedig motivációs előadásokat tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. Közben egy sorsfordító, csodálatos gyógyulás hatására Ausztriában kötött ki, ahol már cégvezető.
Mennyi palackot vigyen a gyerek januártól a boltba, hogy megvehesse a kedvenc csokiját? – Boldogan számolgatom
Mióta vártam erre! Úgy 2003 tájékán kezdtem el környezetvédelemmel kapcsolatos cikkeket írni, húsz éve nyűvöm ezt a témát. Többször előkerült a hulladékgazdálkodás is: hányszor, de hányszor mondták a nyilatkozók, hogy a legjobb a csomagolások visszaváltása lenne. Csak fognánk az üveget vagy műanyagot, kimosnánk, és szimplán újratöltenénk. Mint régen. Majd jöttek a sóhajok, hogy ezért meg azért nem alakul a dolog – nemcsak Magyarországon, az EU-ban sem. Januártól viszont előírják a kötelező visszaváltást. Tehát sikerült fejlődnünk, méghozzá a legjobb módon, hogy az újabb és újabb megoldások helyett előszedtünk egy régről ismert, működő módszert.
„Ma már nem hanyag, hanem gyilkos vagy a reklámok szerint” – Becker György reklámpszichológussal beszélgettünk
Ha szorongsz, akkor fogyasztasz, hogy jobban érezd magad. Tudják ezt a reklámszakemberek is, ezért a hirdetések már nem azt sugallják, hogy rossz ember vagy, ha nem veszed meg az új mosószert, hanem azt, hogy gyilkos vagy. De mit tehetünk mi, fogyasztók, hogy kikerüljünk a marketingesek bűvköréből? Becker György reklámpszichológust, egyetemi tanárt kérdeztük erről.
Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez
Bárki megmondja rólam, hogy már gyerekként is tíz centivel a föld felett jártam és ábrándoztam reggeltől estig, de még ma is előfordul, hogy ha szólnak hozzám, az csak tíz másodperc elteltével jut el a tudatomig – ha egyáltalán eljut. Minden kimegy a fejemből és elképesztően szétszórt vagyok, arról aztán nem is beszélve, hogy egész életemben botladoztam, folyton levertem és összetörtem valamit. Amikor hallottam a neurofeedbackről, amivel többek között a figyelemzavart kezelik az agyhullámok kondicionálásával, rögtön meg akartam tudni, mi is van az én fejemben.
Úgy érzed magad az orvosnál, mint egy gyerek? – szakember tanácsai a jó kommunikációhoz
Gyakori jelenség, hogy gyerekként működünk az orvosi rendelőkben, nem veszünk részt a döntésekben, nem képviseljük az érdekeinket, csak sodródunk. Bár ezért hajlamosak vagyunk pusztán az orvosokat okolni, ha így viselkedünk, az részben rajtunk is múlik. Mivel sok esetben valóban az életünket vagy annak a minőségét is meghatározhatja a jó kommunikáció és az orvosválasztás, szakértő segítségével igyekeztünk kideríteni, hogyan érdemes tekinteni az orvosokra, miképp tanácsos beszélni velük. Zana Ágnes bioetikust és magatartáskutatót kérdeztük, aki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársaként foglalkozik többek között az orvos-beteg kapcsolat témakörével.
A gyerekek jobban értik a dolgok velejét – Dániel András gyerekkönyvíróval beszélgettünk
A legtöbben a Kuflikról ismerik, de sok kisgyerek szereti a Mit keresett Jakab az ágy alatt című kötetét is, ami egy eléggé interaktív, foglalkoztató jellegű mese. Bármilyen groteszkek, abszurdak is a figurái és történetei, egyre népszerűbb mind a gyerekek, mind a felnőttek körében: már épül egy kuflis játszótér is Budapesten. Új kötete, a Mindenki mászkál kapcsán beszélgettünk Dániel Andrással.
Vidrákkal kel, pumákkal fekszik – a magyar Mauglival beszélgettünk
Éppen Zanzibárban menti az állatokat egy rezervátumban, de bejárta már a fél világot, New Yorkban tanult zoológiát, dolgozott magyar és görög állatkertben is. Bronxban nevezték el egyszer magyar Mauglinak, mert még a legvadabb állatokat is képes megszelídíteni. A munkája nem veszélytelen: a gondozás mellett azért is ő felel, hogy a vadállatok elviseljék a vérvételt, a fogászati vizsgálatot, a sebkezelést altatás nélkül. Flaskay Dániellel beszélgettünk.
