A ChatGPT nevű új chatbot képes szépen válaszolni a feltett kérdésekre,  beadandó esszéket vagy verseket ír bármilyen témában, felvételizik, alapvető szinten programoz is. Sőt, négyesre le is diplomázott. Lesz-e munkánk a jövőben, vagy okosabb már az MI, mint az ember, ráadásul kreatívabb is? És vajon továbbra sem kell félnünk a gépek öntudatra ébredésétől? Z. Karvalics Lászlóval, az információs társadalom nemzetközileg elismert kutatójával kerestük a válaszokat.

A koronavírus-járvány kezdeti, kaotikus szakaszát már magunk mögött hagytuk ugyan, de a vírus velünk él ma is, és rendre kisebb-nagyobb hullámokat okoz. Elég-e a három oltás? Kik veszélyeztetettek, és miért? Mennyire aggódjunk a hosszú Covid miatt? Kemenesi Gábor virológus válaszolt a kérdéseinkre.

Világszerte alapvetően ugyanazokat a történeteket mesélték és mesélik ma is mindenhol, hiszen az emberek ugyanazokkal az élethelyzetekkel küzdenek, bárhol is legyenek, bármely korban. A hallgatói igények tökéletesre csiszolták a meséket az évezredek alatt, valóban a lelkünkhöz szólnak. Viszont sok mese nem gyerekeknek való! Bajzáth Mária mesepedagógussal beszélgettünk, akinek a Népmesekincstár című könyvsorozata igen nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében.

Édesanyám úgy negyedévente egyszer megmagyarázhatatlan módon elájult. Különböző helyzetekben történt ez, nem találták az okát, a pulzusa és a vérnyomása utána rendben volt. Sokadjára derült ki, hogy a nyaki verőérnél olyan receptorok vannak, amelyek idősebb korban fokozottan érzékennyé válhatnak, és a megnyomódásuk eszméletvesztést okozhat. Egy jó kardiológusnál érdemes kivizsgálást kérni, ha hasonló tüneteket tapasztalunk.

Persze, a csokoládés kalendárium is elengedhetetlen egy gyerek számára, de mellé adhatsz minden napra egy közös élményt, ami sokkal maradandóbb ajándék! Ehhez hoztunk olyan kortárs-, klasszikus- és népmeséket, és néhány verset, amelyeket egy kattintással elérhetsz az interneten. Némelyiket meghallgatni is lehet, és mellékeltük a kinyomtatható naptárt: ha tetszett a mese, a gyerekek rajzolhatnak egy kisszívet vagy virágot arra a napra, ha nem, akkor szomorú fejet. Karácsonyra már biztosan lesz néhány új kedvence!

A kóser termékek számos országban népszerűbbek, mint a bio készítmények. Persze, leginkább ott, ahol nem sokkal drágábbak az átlagos árunál: az Egyesült Államokban, illetve Európa nyugati felében. Olyan vásárlók is bőven fogyasztják, akik nem zsidók, pláne nem az ortodox irányzat követői. De vajon egészségesebb az, ami kóser?

Jövő hétvégén, november 18. és 20. között rendezik meg a IX. Országos Rajzfilmünnepet, immár 120 településen több mint 200 animációval: speciális közösségi kulturális esemény ez, ahol kicsik és nagyok együtt nézhetik hazánk és a nemzetközi animációs filmkultúra régi, illetve új kincseit. De miért szeretjük ugyanazokat a meséket, mint a szüleink, és miért nem mennek ki a divatból a magyar népmesék? A Rajzfilmünnep alapítójával, M. Tóth Géza rendezővel erről is beszélgettünk.

Szerintem a gyerek meg én vagyunk az élő bizonyítékai annak, hogy létezik játszótérturizmus. Valahol átadnak egy ígéretesnek tűnő, új tematikus, kézműves játszóteret, és már megyünk is megnézni, még ha az ország másik végében van is. Legutóbb a frissen megnyílt, reformkorra épülő játszótérre látogattunk Budapesten a tizenkettedik kerületben. Sokadik játszó volt ez, amibe beleszerettünk – megkerestük hát az alkotó Ilona-malom Műhelyt, hogy megtudjunk néhány műhelytitkot, és feltegyünk pár kérdést, ami mindenkit érdekel, aki valaha megfordult már egy ilyen téren.

Spelter Henriknek, Magyarország első aranykoszorús cukrászmesterének pályája egyszerre volt egy gyönyörű, kalandos utazás négy földrész legjobb cukrászműhelyeiben és egy nagyon nehéz, de eredményes küzdelem a két háború közötti magyar cukrászszakma érdekeinek védelmében. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum most kiállítással emlékezik rá.

Megépült Európa első hidrogénüzemű háza. Egyre többet hallani hidrogén hajtotta autókról, amelyek vizet pöfögnek a világba, hidrogénes erőművekről is, sőt, hidrogéngazdaságról is gyakorta olvasni. De hogyan működik, és mi a szösz ez? Ha csak öt perced van rá, most mindent elmagyarázunk: röviden és világosan.

Apai nagyszülei katolikusok, anyai nagyszülei zsidók, élt Izraelben fegyverrel a párnája alatt, tagadta a vallást, cigarettázott az imák alatt, aztán élete 180 fokos fordulatot vett, és szigorúbban tartja az előírásokat, mint az ortodox zsidók egy jó része. Szabó Györggyel, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnökével beszélgettünk.

A fa növekedése során megköti a szén-dioxidot: egy köbméter fa egy tonnányit. Amikor viszont kivágják és elégetik, ez felszabadul. Ha csak kidől és elrohad, szintén szén-dioxid kerül a légkörbe a bomlás folyamata során. Hogyan lehet akkor tartósan kivonni a légkörből ezt az üvegházhatású gázt? Ha a faanyagot hosszú távra konzerváljuk – bútorként vagy építőanyagként –, és a kivágott növény helyére újat ültetünk. A faépítészet terén mára egyedülálló eredményeket értek el.