Tech

Így ne törd össze senki autóját a télen!

Önfegyelmet, a szokásosnál is nagyobb figyelmet és esetenként erős idegrendszert kíván a téli autóvezetés, mert a rossz látási viszonyok, valamint a csúszós úttesten való közlekedés óriási kockázattal jár. Én már csak tudom: két autót is összetörtem..

Pontosan huszonöt éve van jogosítványom, és nem tartom magam igazán jó sofőrnek, mert ugyan balesetem még nem volt, de törtem már össze autót. Kétszer is, ráadásul más autóját, mert az enyémnek valahogy sose lett baja... Szörnyű élmény, még szörnyűbb, ha valakinek komoly anyagi kárt okozunk, akkor is, ha a biztosító fizet. Temérdek kényelmetlenséggel jár, és ha a mi hibánk (az enyém volt mindkét alkalommal), akkor még ott a bűntudat is, mert úgy hiszi az ember (én legalábbis úgy hittem), egy kicsivel több figyelemmel és magasabb szintű tudással talán megelőzhettük volna a bajt...

Az egyik ilyen eset télen történt velem, adventi időszakban, pár nappal szenteste előtt. Sötét volt, és bár nem volt hó és nem volt igazi jég sem az utakon, a hőmérséklet hirtelen leesett, sűrű köd és pára csapódott és fagyott le az úttestre. Kicsit sunyi, a „nem jég még, de már baromira csúszik”-esete volt, ami nem annyira szembeötlő, hogy bekapcsoljon a vészjelző az agyban, mégis átírja a fizika törvényeit. Nem úgy tapad a kerék, megváltozik a fékút, így váratlan(nak tűnő) helyzet elé állítja a sofőrt, amire időben, felkészülten és profi módon kell(ene) reagálni.

Nekem nem sikerült, mert bár nem volt nagy a sebesség,

épp csak egy parkolóból indultam volna tovább, mégis ripityára törtem egy másik autót.

Már az is meglepő volt, hogy kicsi sebességnél is milyen nagy lehet a csattanás és a kár, pedig nem mentem többel 40-nél. Abból az esetből sokat tanultam. Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad elvégzek egy vezetéstechnikai tréninget, már csak azért is, mert szerintem temérdek más sofőrhöz hasonlóan akkorra már belekényelmesedtem a vezetésbe, elhittem magamról, hogy frankón vezetek, és azt is, hogy minden helyzetet jól megoldok. Pedig nem.

Hiszem, hogy legtöbbünknek nemcsak szükségünk lehet a valaha megszerzett tudás felfrissítésére, de valós tanulnivalónk is akad még, mert a jogosítvány és a megszerzéséhez kötött néhánytíz óra valójában csak az alapokat biztosítja. Vegyük például azt, hogy ha nem éppen téli időszakban vettük a gyakorlati órákat, akkor a jogosítvány kézhez vételének nem volt feltétele az extrém helyzetekben való helyes technikák elsajátítása és perfekt, rutinszintű alkalmazása a gyakorlatban. Ha így van, később csak reménykedhetünk benne, hogy éles helyzetben eszünkbe ötlik az az egy-két piros felkiáltójeles mondat, amire éppen szükség van – mondjuk az, hogy ha jeges úton megcsúszik az autó, eszünkbe se jusson a fékbe taposni...

Ilyen gondolatokkal a fejemben, tapasztalatokkal a hátam mögött jelentkeztem egy speciálisan téli autóvezetésre fókuszáló vezetéstechnikai tréningre, ahol a csúszós, vizes, jeges úton való haladást, megállást, az ütközések elkerülését, kivédését gyakoroltuk. Ma is mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne sajnálja ilyesmire az időt, merjen kilépni a komfortzónájából egy-egy ilyen képzéssel. Mert könnyen úgy hisszük magunkról, hogy mi igenis jól vezetünk, és míg ez ezer esetben (talán) igaz, bármikor adódhat olyan helyzet, amikor éppen az az ismeret hiányzik, ami megmentheti a saját vagy valaki más életét. Esetleg azt, hogy ne törjük össze senki kocsiját.

És ha nem is indulunk rögtön egy ilyen kurzusra, azért néhány tippet érdemes megfogadni, hogy balesetmentes legyen a tél:

  • Időben cseréltessük át a nyári gumikat télire. Ha többévszakos az autógumink, akkor is guruljunk el egy szervizbe az igazi tél előtt és vizsgáltassuk be, ezen nem szabad spórolni. A megfelelő minőségű autógumi elengedhetetlen a biztonságos vezetéshez mindig, télen pedig tényleg életmentő lehet a tapadás. 
  • Lassuljunk le: csökkentsük a sebességet egy kicsit télen, már egy pár százalékkal alacsonyabb haladási sebesség is csökkenti a kockázatot!
  • Mindig legyünk jól láthatóak. Használjuk a különböző fényszórási lehetőségeket. Ha köd van – és csak akkor! – használjunk ködlámpát.
  • Mielőtt autóba ülünk, figyeljük meg a szélvédőt: ha a legvékonyabb hártya is van rajta, legyünk tízszer óvatosabbak, mint máskor, nagy valószínűséggel a talaj, az úttest is hártyásodik már.
  • Ne felejtsük el, hogy a felüljárók akkor is csúszhatnak télen, ha egyébként nincs jég az utakon. Tudjuk, hogy a bajhoz elég egyetlen jégfolt.
  • Elindulás előtt szánjunk pár percet a jó (ki)látási viszonyok megteremtésére. Legyen tiszta a szélvédő, az autó összes ablaka, valamint a tükrök is. Ne pattanjunk be az autóba óvatlanul és felkészületlenül, pláne ne a szélvédőre kapart kis lyukon akarjunk látni.
  • Ha havazott az éjjel, ne induljunk el az autó tetejére ült félméteres hósapkával. Másoknak okozhatunk vele bajt.
  • A rövid útszakaszokat is tervezzük meg, figyeljük az időjárás-jelentést, hol lehet veszélyes útszakasz vagy tumultus. Ha lehet, kerüljük el azokat.
  • Ha az autó elkezd csúszni, őrizzük meg lélekjelenlétünket, óvatosan nyomjuk be a kuplungot a kormányt pedig fordítsuk a csúszással megegyező irányába. Ez az egyetlen mód annak megakadályozására, hogy a kerekek kipörögjenek. Nem szabad a fékre taposni, mert attól irányíthatatlanul elkezdhet az autó pörögni.
  • Ha mégis belecsúsztunk egy gödörbe, vagy az autó olyan helyen állt meg, ahol akadályozza a forgalmat, tegyük ki az elakadásjelző háromszöget a megfelelő helyre, hívjunk autómentőt és ne maradjunk se az autóban, se közvetlenül az autó mellett, nehogy az utánunk jövők elüssenek.

Ha pedig mégis baj történt volna, legyünk kedvesek. Mert ölelést adni menő, egy baleset után is: nekünk elhihetitek, teszteltük!

Nyitókép:  Matt ChesinUnsplash

Ajánljuk még:

NE FÉLJ A HIDEGTŐL: KÉNYSZERSZÜNET HELYETT MENJ SPORTOLNI, CSAK ÖLTÖZZ RÉTEGESEN!
VÉDEKEZZ AZ ADATHALÁSZOK ELLEN! – BIZTONSÁGI TIPPEK, HOGY ELKERÜLD A BAJT