1. Keressük a mintát!
Hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy a szeretteinkkel történő összetűzések (túlságosan is) személyesek és egyéni problémákra vezethetők vissza.
Fontos azonban észrevenni, hogy a családi vitáknak is megvannak a bejáratott forgatókönyvei, mint más konfliktusainknak.
Dr. Hal Movius amerikai pszichológus több könyvet is írt a konfliktuskezelés témakörében, és több ezer órát töltött azzal, hogy megfigyelte, hogyan viselkedünk a partnerünkkel, családunkkal és önmagunkkal folytatott vitáink során. Kutatási eredményei alapján meglehetősen kiszámítható csapdákba esünk bele újra és újra, ha családi konfliktusokról van szó. Általában egy személyeskedő kritikával kezdődik, amire a másik személy védekezésként ellenkritikával reagál, és az ördögi kör innentől kezdve már saját útját járja. Felismerve a mintát, segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, amikkel felvértezve könnyebben meg tudunk birkózni a feszült helyzetekkel!
2. Kerüljük a rázós témákat!
A klinikai pszichológus szerint különösen nehéz megtartani a hidegvérünket, ha fáradtak vagyunk, úgy érezzük nem kapunk elég támogatást, vagy az anyagi helyzetünk bizonytalanabb. Mindez pedig karácsonykor szinte mindenkire igaz bizonyos mértékben. És bár a felszínen
lehet, hogy a vita tárgya valamilyen közéleti kérdés, politikai probléma, vagy az étel minősége,
sok esetben a szembenállás visszavezethető a múltba, gyermekkori, vagy ezeréves sérelmekre. Ha sikerül észrevennünk, mennyire kiszámítható a konfliktus eszkalálódása, megtanulhatjuk kezelni a kiélezett szituációkat és felfokozott hangulatban is képesek lehetünk a visszafogottabb véleménynyilvánításra.
3. Legyen az a pohár mindig félig teli!
Ebben az esetben nem az elfogyasztott alkoholra utal a pohár, sokkal inkább egy optimista szemlélet fenntartására. A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman írta le a tanult tehetetlenség jelenségét. Eszerint hajlamosak vagyunk passzívá válni, ha olyan problémákkal szembesülünk, amik esetében úgy érezzük, nincs megoldás. Például egy évente visszatérő vitatéma a karácsonyi asztalnál. Szerinte éppen ezért érdemes átkeretezni az élményeinket, hogy kiiktathassuk a megszokásból fakadó negatív asszociációinkat a viselkedésünkből.
Nem tudjuk az összes családtagunk hozzáállását kontroll alatt tartani, de a saját lelkiállapotunkat pozitívabb és proaktívabb irányba hangolhatjuk!
Segíthet például, ha nem belső okokra vezetünk vissza minden problémás helyzetet, hanem figyelembe vesszük a külső tényezőket. Tehát egy vita után nem kell feltétlenül saját magunkat hibáztatni, és érdemes a nagyobb képet szem előtt tartani. Egy szóváltás még nem rontotta el az egész estét, és semmi sem visszafordíthatatlan!
4. Szánjunk időt önmagunkra!
Természetesen nem arról van szó, hogy a konfliktus elkerülése érdekében vonjuk ki magunkat a közös programokból. Sokkal inkább arról, hogy az ünnepi időszakban érdemes saját magunkra is időt szakítani. A karácsony nagyon közel esik az év végéhez, érdemes számot vetni a mögöttünk lévő időszak eseményeivel. Minek örültünk, mit értünk el, min kellene változtatnunk. Könnyű ezekben a napokban átadni magunkat a szervezkedés, vásárlás és rohangálás feladatainak. Ez azonban csak stresszesebbé és feszültebbé tesz minket.
Ha szánunk időt saját gondolatainkra és érzéseinkre, könnyebben átélhetjük a nagy nap kis pillanatait, amik valóban feltölthetnek az új év kezdetére.
Ráadásul, ha összhangban vagyunk önmagunkkal és nem szorongunk az elvárások miatt, zökkenőmentesebben toleráljuk az esetleges konfliktusokat és könnyebben látjuk meg a jót a körülöttünk lévőkben!
5. A kihívások erősebbé tehetnek!
Végezetül pedig egy kis emlékeztető a rezilienciáról azoknak, akik végképp úgy érzik, hogy meghaladja a teljesítő-, vagy tűrőképességük határait a saját családjuk egészségtelennek vélt dinamikájával való megküzdés. A reziliencia egyfajta rugalmas ellenállási képesség, ami biztosítja számunkra, hogy a rossz körülmények ellenére is meg tudjuk tartani a testi-lelki egyensúlyunkat. Tulajdonképpen a jól ismert citromból limonádé elv, csak szaknyelven. Amikor a pszichológia elkezdett az ellenállóképességgel foglalkozni, kíváncsiak voltak a kutatók, hogyan tudnak egyesek a nehéz hátterükből is előnyt kovácsolni? Arra jutottak, hogy
azok a személyek képesek saját javukra fordítani a nehézségeket, akik a kihívásokban lehetőséget látnak, nem pedig zsákutcát.
A reziliens személyek vállalják a felelősséget saját sorsukért, és nem a körélmények áldozataként látják önmagukat.
Ha tehát végképp úgy érezzük, hogy a családunk elviselhetetlenné vált az ünnepi asztal körül, bátran lássuk meg nehéz helyzetünkben a fejlődésre való lehetőséget!
Ajánljuk még:
