Gyakorta hallani a hím énekét, miközben valahol a lombkorona sűrűjében ugrál, de leginkább csak akkor fedezheti fel szemünk, amikor udvarlás közben fel-felröppen az ágak közül. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, legnagyobb eséllyel júniusban figyelhetjük meg.
Az egyik legkésőbb érkező és legkorábban elvonuló madarunk, amely itt tartózkodása alatt nagy mennyiségű kártevőtől szabadítja meg erdeinket, kertjeinket. És bár való igaz: a kerti geze némi gyümölcsöt is fogyaszt, haszna mégis jóval nagyobb, mint az a pár megcsipkedett termés fáinkon, bokrainkon.
A kerti geze akkor érzi jól magát, ha vizes élőhelyek közelében tud költeni, de legalábbis akad valamilyen természetes vízi környezet a költőhelye körül. Ragaszkodik a sűrű vegetációhoz, így olyan kertekben tűnhet fel, ahol bőven akad lombfelület minden szinten, és onnan bizony hamar eltűnik, ahol kiszárad vagy kiritkul a táj.
Bár tartózkodási helyét nehezen választja meg, ha meghozta a döntést, ahhoz keményen ragaszkodik: évről évre ugyanoda tér vissza családot alapítani. Csak abban az esetben mond le a megszokott környezetről, ha azt a környezeti feltételek megváltozása indokolttá teszi.
Nem tartozik a legszaporább madarak közé: évente egy fészekaljat nevel, az is 5 tojásból áll. A megfigyelések szerint a fészek helyét a tojó jelöli ki, és nagyrészt egyedül is vállalja az építéssel járó feladatokat. Fűszálakból, faháncsból, barkából, pókhálóból és különböző szőrszálakból készül az otthon, amiben aztán 12-14 napig melegednek az utódok.
A tojó egyedül kotlik, és a megfigyelések szerint naponta 15-20 alkalommal pusztán néhány percre hagyja el a fészket, hogy táplálékot keressen. Olyannyira képes belemerülni anyai feladataiba, hogy sok esetben a hím készteti kirepülésre énekével, vagy azzal, hogy a fészek közelében mozog rovarokkal a csőrében. Azonban csak néha fordul elő, hogy a hím eteti is a tojásokon ülő tojót. A kerti geze tojó nagyrészt maga gondoskodik élelméről.
Amikor a fiókák kikelnek, a tojó az első hat napon szinte folyamatosan melengeti őket, így a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő gondoskodik az etetésről, és a fészek tisztán tartásáról is: az ürüléket elviszik a fészektől. A fiatalok kéthetesen hagyják el fészket, de ez után a szülők még 8-11 napig etetik őket.
Gyümölcsevésük inkább augusztusban, alkalmanként figyelhető meg: leginkább a málnát és a bodzabogyót szeretik. Nagyrészt azonban rovarokkal, hernyókkal, bábokkal, álcákkal, pókokkal és légyfélékkel táplálkoznak- és ezzel nagy hasznot hoznak a természetes növényvédelemben. Kiemelkedő a tetvek elleni küzdelemben végzett munkája: a nyári időszakban rengeteg tetűtől szabadítja meg növényeinket.
A kerti geze énekéről is híres: számos más madárfaj utánzására képes, azonban jellegzetes szólamai mindig kísérik az utánzás közben is. Érdekesség, hogy több, mint 50 fajtól származó hangot jegyeztek már fel énekében: a vörös vércsétől kezdve a bíbicen át egészen a tengelicig.
Énekével betölti a vidéket, és egyes szakemberek szerint akár 5-6 más énekesmadár teljesítményével is felér.
Nem véletlen, hogy az elmúlt századokban próbálkoztak fogságban tartásával is, azonban hamar bizonyosságot nyert, hogy a kerti geze egyike a legkényesebb, és legkevésbé fogságban nevelhető madaraknak, ezért nem éri meg béklyóba kötni.
A kerti geze (Hippolais icterina) 1901 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Magyarország madarait bemutató, folyamatosan bővülő gyűjtőoldalunkat itt találják.
Nyitókép: 123RF
