Eljött az új rutinok kora: milyen lesz a posztkoronás újvilág?

Mi történik most?

A két legmeghatározóbb dolog, amiről szinte minden sajtótermékben lehet olvasni, az az, hogy újra kell gondolni hogyan használjuk a közös tereinket, illetve fel kell készülnünk arra, hogy időnként személyes kapcsolatok nélküli üzemmódba tudjuk kapcsolni az életünket.

Modern létformánk még nem találkozott ilyen léptékű világkrízissel. Mindenki megtorpant.

Nehéz elhinni, hogy egyik hétről a másikra egy korszakváltás kellős közepén vagyunk, és vége azoknak a rutinoknak, amiknek eddig élveztük a kényelmi és/vagy a szabadságfaktorát. Mit jelent a „köz” ezután? A mindent felforgató speciális protokollok és a teljes önellátás között hol van az arany középút?

Az újrarendeződés rengeteg fronton indult el, minden csoport és szervezet a maga léptékében próbál meg válaszokat találni, az egyszerű barkács megoldásoktól kezdve a komplett iparágakat érintő infrastrukturális változtatásokig. Nagyon sok irányból lehet közelíteni a válság hatásaihoz, de ami talán hosszútávon a legmeghatározóbb lesz, az az hogy miképp is változnak a mindennapi rítusaink.

Hová tartunk? – Az új rutinok

Eddig a fogyasztói kultúra új szereplőinek, egy-egy innovatív ötletnek az volt a legnagyobb kihívása, hogy miképp férkőzzön az emberek mindennapjaiba. Alapvető emberi igény az állandóságra törekvés, ezért bevált márkákat és módszereket használtunk mindeddig. Most viszont

az újrarendeződött hétköznapok új módszereket igényelnek,

amely a fogyasztói szokásokat remélhetőleg a tudatosság egy új szintjére emelik. De mely területeken várhatóak a legnagyobb változások?

1. Felületek

Semmelweis kézmosásra serkentő felvetései most találtak csak igazán értő fülekre. Hogy a kesztyűk kényelmetlenségét elkerüljük, a közösen használt felületek némileg át fognak alakulni. A középkori nagyurak nem véletlenül ittak rézserlegekből! A réz germicid hatású, azaz a felületén olyan ionizációs folyamat megy végbe, ami bizonyítottan megöl minden kórokozót. Emiatt hamarosan a közösen használt felületek esetében (kilincsek, villanykapcsolók, csapok) a réz reneszánsza várható.

A másik út egy igen komoly design-problematika: hogyan lehet a kéz használata nélkül használni a közös felületeket? Nos, az egyszerűbb megoldás az ergonómiai válasz: lábbal és könyökkel. Ez viszont speciális nyitó-záró alkalmatosságok megjelenését vetíti előre. A kicsit bonyolultabb érintésmentes design az automatizáció (fotocella, mozgásérzékelő). A motorizált megoldásokat az áruk és a nagyobb fokú szervízigény miatt, eddig csak kevés vállalkozás engedhette meg magának. Ezért az egyszerű technológiákat alkalmazó, könnyen javítható automatikák a designerek egyik központi témájává emelkednek majd.

2. Élelmezés

Az élelmiszerboltok üres polcainak látványa valószínűleg mindenkit gondolkodóba ejtett. Az ennek kapcsán felmerülő aggályokra

két előremutató válasz van: a rövid ellátási lánc és az önellátásra törekvés.

A rövid ellátási lánc egy erős bizalmi kapcsolatra épített szolgáltatás (ilyenek pl. a kosárközösségek), ahol a vásárló és a termelő között annyira kevés köztes szereplő van, hogy a vásárló pontosan tudja melyik héten mire számíthat a termelőtől. Tulajdonképpen itt már nem is szolgáltatásról, hanem együttműködésről beszélhetünk. Egyébként organikusan egy jobb termelői piacon is ki tudnak alakulni ilyen termelő-vevő szövetségek.

Az önellátásra törekvés pedig nem azt jelenti, hogy innentől gazdálkodnunk kell. Csak azt, hogy lehet, hogy vannak kihasználatlan lehetőségek a környezetünkben. Egy balkonkertből minden vacsihoz juthat valami zöldség, egy közösen gondozott gyümölcsfa aszalványai pedig egész télen jó csemegét jelenthetnek. Az önellátásra való növekvő igény, bizony a nagy áruházakat is képes lesz arra sarkallni, hogy az ehhez szükséges eszközök egyre szélesebb palettáját forgalmazzák.

3. Ügyintézés/ Oktatás

Az amúgy is egyre nagyobb teret hódító online megoldások, mint az e-learning és a webes ügyfélkezelés, most komoly próbatételt kaptak. Az idén megszülető tapasztalatok valószínűleg elősegítik, hogy a jövőben reálisan választható opcióként jelenjen meg az otthoni ügyintézés, vagy egy labor/műhely gyakorlatot nem igénylő képzés elvégzése otthonról.

4. Szeparálódás

Ez a legnegatívabb következményekkel járó új rutin. A legtöbb fejlett társadalomban probléma az elmagányosodás és a magunkra hagyatottság érzése, amit a mostani helyzet kívánta erőltetett távolságtartás csak tovább mélyít. Az amúgy is egyre gyakrabban elmaradó üdvözlő bemutatkozást a kézfogás hanyatlása tovább gyengíti, így még szerényebb az esély mélyebb társas kapcsolatok kialakulására. A társadalmi lelkületnek az se tesz majd túl jót, hogy állandóan (étteremben, boltban, ügyintézésnél) kis plexi kalitkákba leszünk zárva.

Hosszú távon olyan haszna lehet a szeparálódásnak, hogy vannak bizonyos tértípusok (például a nyitott irodák) ahol a mostanában kialakuló irányelvek jelentős átszervezésre késztetik az eddig sem túl praktikus munkakörnyezeti kialakítást.

5. Felügyelet / önfelügyelet

Applikáció, szolgáltatások sokasága fogja majd kínálni, hogy ellenőrzi, mindent jól csináltunk-e, minden rendben van-e. Mindezt a saját és szeretteink érdekében. Az, hogy lesznek módszereink arra, hogy monitorozzuk a saját szokásainkat és állapotunkat, akár még hasznos is lehet. Ennek előfeltétele azonban a tudatos felhasználó, és a rólunk szerzett adatokat tisztázott körülmények között kezelő szolgáltató.

Életvilágunk bemérése nem szabad, hogy rögeszmévé váljon.

Se személyes felhasználás esetében, se vállalati környezetben, se állami szinten.

Még bizonytalan, mi megy, és mi marad a korona-előtti életünkből, de egészen biztosan lesznek változások, új dolgok, amik hosszú távon is velünk maradnak. Az pedig, hogy mire használjuk a krízis hozta változásokat, már rajtunk is múlik.

Ajánljuk még: