Miért fontos most erről beszélni?
Azért, mert a járvány miatt különösen érzékenyen érintheti a várandós nőket az, hogy még nagyobb bizonytalansággal kell szembenézniük. Ha most lennék várandós, nem örülnék, hogy a rám váró ismeretlen feletti stressz mellé még bejönne a járvány miatti megváltozott légkör és protokoll. Én normális körülmények között úgy készülnék a szülésre, hogy megtennék mindent azért, hogy olyan feltételeket biztosítsak magam körül, amitől nagyobb biztonságban érzem magam.
Mindenkinek mást jelent a biztonság
Hiszen maga a szülés egy kontrollvesztéssel járó folyamat, éppen ezért választanak a nők olyan orvost, akinek a szemlélete az ő elképzeléseiket támogatja, vagy szülésznőt, dúlát, magánkórházat, vagy döntenek az otthonszülés mellett. Biztonságot jelent a szülő nő számára, ha a szülést olyan szakemberrel csinálhatja végig, akivel a terhesgondozás alatt már sikerült jó kapcsolatot kiépítenie. Ugyancsak a biztonságérzetet erősíti az apás szülés is, hiszen így egy hozzánk közel álló személy van velünk végig, támogat fizikailag, érzelmileg, és adott esetben akár érvényesíti is a jogainkat, ragaszkodik a szülési tervünkhöz akkor is, amikor mi nem vagyunk rá képesek.
A járvány miatt ez most felborult
Egyre több cikket, illetve beszámolót lehet olvasni a közösségi médiában arról, hogy a járvány miatt a kórházak erősen korlátozzák a szülő nők lehetőségeit. Eddig a következőkről olvastam:
- nincs megfelelő tájékoztatás a szülészetek részéről, váratlanul érik őket a változtatások szüléskor,
- nem engedik az apás szülést,
- elmarad vagy lerövidül az aranyóra,
- a császáros szüléseknél az apa csak otthon láthatja a gyermeket,
- akadályozott a szoptatás,
- az előzetes császármetszés után hüvelyi szülésre készülő nőket programcsászárra írják ki, holott az a járványügyi kérés, hogy ne végezzenek felesleges műtéteket,
- a választott orvossal való szülés lehetősége nem adott, ehelyett az éppen ügyeletes szakemberek látják el a szülni érkező nőket,
- vagy mesterségesen indítják be a szülést, hogy a választott orvos ügyeleti idején szüljenek a nők.
Mi a hivatalos álláspont?
Az ÁEEK honlapjáról le lehet tölteni a szakmai kollégiumok utasításait, amibe én is beleolvastam. Eszerint valóban szigorú látogatási tilalom van, a hozzátartozók még a kórház épületébe sem mehetnek be, ám ezalól kivételt jelent a szülés teljes ideje alatt az az egy fő, akit az anya jelöl meg, ez lehet az apa vagy a dúla, természetesen az óvintézkedések betartása mellett. Ezt az EMMI államtitkára is megerősítette:
„A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A fentiek értelmében a szülő nő mellett lehet egy általa választott személy, így az »apás« szülésnél az apa nem látogató, hanem a szülés részese, a szülő nő segítője.”
Hozzátette: „Császármetszés esetében a jelenlegi általános szabályok, az intézményi eljárásrend szabályai továbbra is irányadóak azzal a feltétellel, hogy a császármetszés ideje alatt a műtő légterében hozzátartozó nem tartózkodhat.” Tehát az apáknak nem csak otthon kellene először találkozniuk a gyermekükkel. Volt ugyanis olyan anya, aki császár után csak akkor találkozott az apával, amikor érte jött, hogy hazavigye.
A szakemberek, aktivisták, nemzetközi szakértő szervezetek, mint a WHO vagy az UNICEF, hangsúlyozzák, hogy ha vírusfertőzés gyanúja nem áll fenn, a szülőszobai ellátásnak változatlannak kellene maradnia, és a családbarát szülészeti irányelvvel összhangban biztosítani kellene az aranyórát és a késleltetett köldökzsinórellátást is.
Nem támogatják az anya és a pici különválasztását, és csakis akkor ajánlott az anya és a baba elválasztása, ha ezt valamelyikük súlyos betegsége, egészségi állapota indokolja. Még igazolt vagy gyanús fertőzés esetén is javasolják, hogy az anya és a baba egy szobában legyen, csupán a szoptatás idején túl ajánlott az újszülöttet az anyától 2 méterre elhelyezni, az anyának pedig fertőtlenítőszereket és védőeszközöket kell biztosítani a biztonságosabb érintkezéshez. Ha pedig elkülönítésre kerül sor, az anya akkor is látogathatja az újszülöttet. A szoptatást pedig kimondottan támogatják, ugyanis az anyatejben nem mutatható ki a vírus jelenléte, azonban a vírus elleni antitest megjelenik benne, ezért még az igazoltan fertőzött anyák esetében is fontos a pici anyatejes táplálása. A különválasztás előnyeiről és hátrányairól a Másállapotot a szülészetben! facebook-oldal is közzétett egy hasznos posztot.
Ám hiába ezek az utasítások, ajánlások, a kórházak – úgy tűnik – nem igazán követik őket. És mivel országszerte kórházanként eltér a szülészeti ellátás, nehéz felkészülni arra, hogy mi fog történni a szülés napján. Érthető tehát, hogy a szülés előtt álló anyák aggódnak, hiszen a járványügyi intézkedések miatt a terveik felborulnak, és fennáll a lehetősége annak, hogy az apa támogató jelenléte nélkül, és ismeretlen szakemberekkel élik át életük egyik legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb pillanatát.
Hogyan élik meg ezt a kismamák?
Megkérdeztem Magyarországon és Felvidéken élő várandós nőket is arról, hogy ők hogyan élik meg a várakozást, hogyan készülnek a szülésre, mit tudnak, mi vár rájuk.
Laura (Magyarország)
Engem egyelőre semmilyen mértékben nem érint másképpen a jelenlegi veszélyhelyzet. Ugyanúgy járok terhesgondozásra, mint eddig (havonta), és a kismamáknak ugyanúgy elvégzik a szükséges vizsgálatokat, szóval maximum annyit tapasztaltam, hogy jóval kevesebben vannak a rendelőkben, laborban.
A szülésről pont ma kérdeztem az orvost a terhesgondozáson, de azt mondta, ezt egyrészt a kórházban kell megérdeklődni, ahol szülni fogok, másrészt 3 hónap ilyen szempontból még sok idő, senki nem tudja előre, milyen változások lehetnek még addig. Én nem stresszelek rajta, így is, úgy is meg fog születni a pici, azon viszont tényleg izgulunk, hogy 3 hónap múlva vajon engedélyezni fogják-e az apás szülést.
Vidu (Felvidék)
Ha egy évvel ezelőtt tudjuk, mi vár ránk idén, milyenek lesznek a körülmények, több mint valószínű, hogy a családtervezést későbbre tartogattuk volna. Az, hogy az apa nem jöhet be a szüléshez, talán a legnagyobb szívfájdalma a legtöbb párnak, nálunk viszont nem volt tervben az apás szülés, így talán ez a tény kevésbé kellemetlen a számunkra. Szívesen kihasználtuk volna azt a 2 órát, amit a szülőszobán töltök majd közvetlenül a szülés után. Erre az időre jött volna be a férjem, de jelenleg ez sem engedélyezett. Vannak szlovákiai kórházak, összesen 3-ról tudok, amelyek – igaz, szigorú szabályok betartása mellett –, de engedik a kísérő személyt.
Én személy szerint el tudom fogadni, hogy egyedül leszek, és úgy gondolom, a párom jelenléte főként kényelmi kérdés. A várandósság és a szülés a nőről szól, ő járja végig ezt a nem mindig akadálymentes utat.
Természetesen egy jó párkapcsolatban a másik fél is igyekszik minél inkább kivenni a részét az egészből, de mivel a folyamat testileg és lelkileg a nőre hárul, a férfiak szerepe jócskán korlátozott ebben a dologban. Persze, ha van rá mód, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az apa is részese legyen, ott legyen a szülésnél, ha akar, de úgy gondolom, ez nem egy nélkülözhetetlen dolog, úgyis nekünk nőknek kell megbirkózni a helyzettel, a fájdalommal.
A jelenlegi állapot, úgy érzem, engem inkább kényelmi szempontból korlátoz. Nem érzek különösebb félelmet, bár lehet, hogy kéne. Eleinte gyakran néztem a híradót, követtem a fertőzöttek számát, az új rendeleteket. Most vagyok az utolsó hétben, és nagyjából 2 hete igyekszem kerülni az új információkat a koronavírust illetően. Azt vettem észre, hogy pánikszerűen rettegtem attól, hogy lesz majd minden, féltem attól, hogy mire eljön az idő, már annyi beteg lesz az érsekújvári kórházban, hogy nem lesz biztonságos ott tartózkodni. Amióta a karanténállapot tart, azóta 99%-ban otthon vagyok, és itt értem el ahhoz a ponthoz, hogy inkább kényelmi problémaként tekintek a helyzetre. Kézművesként azok közé tartozom, akik bármeddig képesek lefoglalni magukat a négy fal között, leülök a varrógépem mögé, és a külvilág megszűnik létezni. Ennek ellenére mégis zavar, hogy nem mehetek ki időnként a városba, hogy nem mehetek bevásárolni, hogy maszkot és kesztyűt kell viselnem minden alkalommal, hogy nem tudok úgy igazán beleszívni a tavaszi levegőbe. Inkább szabadságkorlátozásként élem meg mindezt. Tehát valamiért már nem a fertőzéstől félek, hanem attól, hogy nem látom a végét ennek a helyzetnek.
A legrosszabb, hogy ez a sok korlátozás pont abban a helyzetben fog legnagyobb dózisban érni, amikor szülni fogok. Hiszen a maszkot ott is viselni kell!
A kórházba nem lehet csak úgy berohanni, ha hirtelen beindul a szülés, és attól kezdve, hogy ez a folyamat megkezdődik, el kell búcsúznom a férjemtől, aki nem kisérhet be az épületbe, és nem látogathat meg. A nővérek kimondottan felhívták a figyelmemet arra, hogy inkább több dolgot pakoljunk a kórházi csomagba, mert utólag nem igazán lesz lehetőség behozatni semmit. Mindezeket leszámítva más óvintézkedéssel nem kell számolni. Tehát nem tesztelik a kismamákat, mindössze megmérik a lázunkat, ahogy azt mindenkivel megteszik, aki belép a kórház területére, annak ellenére, hogy csak kivizsgálásra megy, vagy befeküdni valamelyik osztályra.
Bernadett (Felvidék)
A koronavírus-járvány miatt másképp élem meg a terhesség utolsó hónapjait. Félek, vajon minden rendben lesz-e? Leginkább a kicsit féltem, nehogy elkapja a vírust, de féltem a családtagjaimat is. A szülésre is másképpen készülök fel, illetve majd az ott eltöltött pár napra is, mivel nem lesz látogatási lehetőség a kórházban, így nem tudnak majd nekem semmit hozni, nekem kell mindent vinnem. A biztonsági előírások sajnos nem engedik a férjem jelenlétét sem, nem lehet ott a szülésnél, amit nagyon szerettünk volna. Így a picit csak akkor fogja először látni, amikor haza fog bennünket vinni. A további biztonsági előírásokhoz hozzátartozik az is, hogy védőmaszkban kell szülni, illetve az ott eltöltött idő alatt is viselni kell.
További anyagaink a témában:
KÉSZÜLJ AZ ANYÁK NAPJÁRA BORBÁS MARCSIVAL!
TÖBB SZÁMONKÉRÉS, TÖBB FELADAT, TÖBB BIZALOM? MI FÉRHET BELE AZ ONLINE OKTATÁSBA?
„EGY NŐ LEGYEN ANYA, DE AZÉRT ANNYIRA MÉGSE” – MEGOSZTÓ GONDOLATOK AZ ANYASÁGRÓL
