Ma is azt mondom, a háztartásvezetésem egyik legjobb trükkje a menütervezés: egyszerűen imádom, hogy munkából hazafelé nem kell azon kattognom, mi legyen a vacsora. De vannak kétkedők, akik az előre összeírt étellistában csak buktatókat látnak, holott a gyakorlatban ezek a „buktatók” nem léteznek vagy könnyen átléphetőek.

Amikor valaki úgy dönt, hogy elkezdi hulladékmentesebben vezetni a háztartását, szinte biztosan belefut néhány olyan termékbe, ami első pillantásra roppant környezettudatosnak tűnik, holott mégsem az. Csak a vevők megtévesztésére szolgálóan kamuzöld. Nálad vajon hány ilyen tárgy lappang?

A koronavírus okozta tragikus elhalálozások és gazdasági válság miatt nehéz pozitívan tekinteni a pandémiás időszakra, de az éremnek mindig két oldala van, és tetszik vagy sem, el kell ismernünk: ami most emberek millióinak életét teszi tönkre, annak előnye is van.

Nemrégiben írt róla szerkesztőségünk egyik tagja, hogy értetlenkedve áll a mindig tiszta otthonok előtt, úgyhogy egy kupimentes ház tulajdonosaként elmesélem, hogy látom a dolog másik oldalát.

Az első gyermekemnek még híre-hamva sem volt, mikor a világhálón már szembejött velem az a rendíthetetlen meggyőződés, miszerint babaholmikat (is) csak azok vesznek másodkézből, akiknek nem futja rájuk újonnan. És a használt cucc sokak szemében azért még mindig ciki, pláne egy újszülöttön.

A konyhakertre nyugodtan lehet hétvégi hobbiként tekinteni, én viszont amondó vagyok, ha legalább 40-50 négyzetmétert rá tudunk szánni egy veteményesre a kert végén, az legyen valóban hasznos a földnek és a pénztárcánknak is.

Bár azt vallom, a környezetvédelemmel nem kell megvárni a jeles ünnepnapokat, elismerem, év elején valahogy mindig könnyebb új szokásokat bevezetni, mint egy szimpla hétfő délután. Haladóknak ezeket ajánlom.

Csak spúr emberek vásárolnak használt dolgokat?

A fenntartható divatnak megvannak a maga bloggerei – én speciel nem tartozom közéjük, de a példájukon okulva igyekszem tudatosan vásárolni, jobban mondva tudatosan nem vásárolni. Idén egész hosszúra sikeredett a ruhaböjtöm.

Most, 2020-ban tényleg ki lehet jelenteni, hogy elborít bennünket az olcsó, keletről behozott kacatok tömkelege, egy szemétkupac a fél világ. Te miért veszel részt ebben az egész őrületben?

A lomtalanítás győztese nálam kétségkívül a fürdőszoba lett, főleg, ha arra a húsz színben pompázó szemhéjfesték-palettámra gondolok, amiből sosem használtam többet három-négy színnél. Higgyétek el: ha attól sikerül megszabadulnia az embernek, akkor mindentől sikerül.

A stresszes időszakokban néha én is el-eljátszottam a gondolattal, hogy feladom a munkám, leköltözöm az Isten háta mögé és az önellátás utopisztikus gondtalanságában élem majd tovább az életem – de aztán rögtön emlékeztetem magam, hogy az önellátás valójában nem az a cukorszirupos álom, mint ahogy a Farm ahol élünk című sorozat mutatja, akármennyire is próbálnak velünk mást elhitetni.