Bár kisgyerekes szülőként a nappaliban szétdobált játékokból nem csinálok problémát, az állandó kupleráj és az össze-vissza hányt kacatok láttán biztos nagyokat nyelnék. Szerencsére, ritkán néz így ki a házunk: elmesélem, mi az én titkom.
A környezetvédők által untig ismételt sztori már, hogy sokkal gyorsabban éljük fel a bolygó erőforrásait, semmint azok újratermelődnének. Na de ennyire, hogy 2022-ben elméletileg már július 28-án „elér minket a világvége”?
A mostani háborús-aszályos időszakban különösen fontos lecke számunkra, hogy minden nyersanyag kincsnek számít, ezért tilos a pazarlásuk. Ez kíván némi áldozatot, de higgyétek el, jobb most visszafogni magunkat, mint télen kezdeni a gyakorlást...
Egy kisgyerektől túlzás lenne elvárni, hogy kiszámolja az ökológiai lábnyomát vagy lemondjon a műanyag lufiról, ettől függetlenül érdemes minden napjába belecsempészni egy kis környezettudatosságot, ha szeretnénk, hogy idővel természetessé váljon számára a fenntarthatóbb életmód. Ez abban is segít, hogy csökkenjen benne az az aggodalom és szorongás, amit a környezet állapotával és az ebből következő jövőképpel kapcsolatos információk keltenek. Ráadásul az ökotudatos tevékenységek közben minőségi időt is tölthetünk a gyerekkel!
A lebomló műanyag mítosza néhány évvel ezelőtt vert igazán gyökeret a köztudatban, amikor néhány üzlet „környezetbarát” zacskókat kezdett el felkínálni a vásárlóinak a hagyományos nejlonzacskó helyett. De vajon tényleg lebomlana a műanyag, és ha igen, miért nem? Nézzük, mit mond a tudomány!
A hétköznapokban hajlamosak vagyunk kényelemből fittyet hányni a környezettudatos vásárlásra, a műanyagmentes július kihívása azonban még a kételkedőket is lázba hozhatja. Hogy készülj erre? Mutatom!
A nyári kánikula idején sokat sóhajtozunk némi árnyék és hűvös után az utcán, de ha kertrendezésre kerül sor, mégis kavicsot hoznak a teherautók facsemeték helyett. Véleménycikk következik, akinek nem inge, ne vegye magára a klímagyilkos vádakat!
Bár a szájról-szájra járó történetek kora sokáig fennmaradt, az emberek már évezredekkel ezelőtt törekedtek rá, hogy az információkat írott formában is megörökítsék. A papír talán civilizációnk egyik legnagyobb és leghasznosabb találmánya, de hogy jutottunk el a kecskebőrtől az újrahasznosított kartonok koráig?
Lassan hétköznapinak számító élelmiszerek válhatnak luxussá a klímahelyzet miatt, nemcsak a világ távoli pontjain, de itt, a Kárpát-medencében is.
Az iskolás éveimben azzal riogatott a földrajztankönyv, hogy 20-30 éven belül elfogy a gáz a Földön – nos, a jelek szerint ez nem fog bekövetkezni, ettől függetlenül bizonyos dolgokból mégis többet használunk fel, mint szabadna.
Egyre több áruházlánc kivonja a forgalomból a műanyag zacskókat – áradtak a kommentek, mibe rakjuk ezután akkor a paprikát és paradicsomot? Nyugalom, emberek, saját szütyőbe is (majdnem) mindent kiadnak.
Imádom az újszülöttek finom babaillatát, és azt vallom, kár elrontani a sokféle kozmetikummal és vegyi anyaggal ezt a gyorsan elillanó csodát.
