A gyermekkori otthont elhagyni az összes édes és keserű emlékével az élet velejárója, de otthagyni egy egész országot, az ismerős macskaköves utcákat, a csontjainkba íródott magyar beszédet, az ezeréves barátokat, a hazai föld illatát és a néha-néha idegölő, mégis olyan biztonságos közeget – az tényleg szívszorító tud lenni. Kipróbáltam, elmentem, aztán visszajöttem.

Meglepően sok jót tehetsz vele, nem csak magadnak!

Sosem voltam határidőnaplós típus, míg egy nap azon nem kaptam magam, hogy az elintéznivalók a fejemre nőttek, és úton-útfélen elfelejtettem valami fontosat. Úgy gondoltam, a felnőtt élet ezzel (is) jár, de azért illene valami megoldást találnom a dologra – és minő véletlen, pont ekkor jött szembe velem a BuJo ötlete.

Felejtsd el a pozdorját, egy kis munkával csodás, egyedi bútorokat varázsolhatsz az otthonodba!

Úgy döntöttem, hogy Deák után szabadon passzív ellenállásba kezdek a környezetet és a hétköznapi kisembert felélő vásárlási szokások ellen – elkezdtem csupa hazai terméket venni. Egy picit macerás, igen, de közel sem olyan drága vagy fárasztó a magyar ipart támogatni, mint gondoltam.

Akár egy mindentátnézős nagytakarítást is meg lehet ejteni a karantén idején. De hogyan csináljuk jól?

A jó bornak nem kell cégér, a húsvétnak viszont elkelhet némi reklámozás, hogy annak lássuk, amivé némi nyitottsággal válhat: csodálatos népszokásokkal teletűzdelt jelentős ünneppé. Mondjuk modern, zöld tradíciókkal kiegészítve.

Egy héten belül négy évszak váltja egymást, olajos páncélú teknősbékák görgetik maguk előtt az üdítős palackokat a tengerparti homokban, néhány városban ivóvíz-korlátozást vezetnek be – és még mindig sokan vannak olyanok, akik műanyag szatyorba pakolják a zöldséget a boltban textilszütyők helyett. Miért, miért, miért?

Néhány érv amellett, hogy miért érné meg inkább hazaiban gondolkodni.

Egy kicsit kevesebb térkő, műgyep vagy medence, és máris odafér a gyógynövényekkel gazdagított házi veteményes,

Előzetes: túl lehet élni.

Így változtatja meg az életed a menütervezés!