Viszket, hullik és csúnya: hogy kerül korpa a hajunkra?

Aligha van olyan ember, akinek legalább egyszer ne kellett volna szembenéznie a korpával. Vannak, akik szerencsésebbek, és viszonylag enyhe tünetekkel, rövid ideig tartó korpásodással megússzák, más meg szinte egész életében küzd vele, és télen-nyáron világos színű ruhákat hord, hogy a környezet számára a lehető legkevésbé tűnjön fel a gallérra, a ruha nyakrészére és a vállra hulló korpa. 

De mi is az a korpa, és hogyan lehet hatékonyan eltüntetni?

Egészséges esetben a hajas fejbőr háromhetente újul meg, és a legfelső réteg leváló pikkelyei olyan picik, hogy azt szabad szemmel szinte látni se lehet. Tehát mindenkinek lehámlik a fejbőre (ahogy a test más bőrfelülete is megújul), de az láthatatlan folyamat.

Korpásodásról akkor beszélünk, amikor a hajas fejbőr begyullad, így megváltoztatja a fejbőr hámlásának idejét, felgyorsul a folyamat, és a levált pikkelyek is nagyobb darabokban válnak el az alsó rétegtől. Némelyik a hajszálakra tapad, némely meg a hajszálak tövébe kapaszkodik, de alapvetően szabad szemmel is láthatóvá válik, fésülés közben pedig jelentős mértékben hullik ki a hajszálak közül.

Száraz korpa esetén a faggyútermelés normális, tehát nem több, nem kevesebb, mint amennyinek lennie kell. Ebben az esetben a korpa nem tud a hajszálakhoz tapadni, könnyedén kihullik a hajból (elég ha megrázza az illető a fejét). A száraz korpát gyakran kíséri könnyen törő, vékony, száraz haj, amely nehezen fésülhető, illetve nagyon sérülékenyek a hajszálak. Olyan, mint a kóc.

A száraz korpa hátterében genetikai vagy életmódbeli problémák is állhatnak:

• Télen nem figyelünk eléggé a hajas fejbőr védelmére, nem húzunk sapkát. A fejbőr megázhat, megfázhat.
• Nem viszünk be a szervezetbe elég B-vitamint.
• Vészesen kevés folyadékot fogyasztunk.
• Gyakran és túl erős vegyi anyagokkal festjük a hajunkat (a hidrogénezés, szőkítés különösen rossz hatással van a fejbőrre).
• Nem mozgunk eleget, így elégtelen a vérkeringés; ennek következtében nem jut elég friss oxigén a fejbőrhöz, ezért az ásványi anyagban és tápanyagban szegény lesz.
• A rossz általános egészségi állapot, betegség is okozhat jellegzetes tüneteket.

Zsíros korpa esetén megemelkedik a faggyútermelés, a faggyú miatt összetapadnak a leváló fejbőrpikkelyek, és csak nagyon nehezen lehet ezeket eltávolítani a fejbőrről, ott csúnya lerakódást hoznak létre.

A túlzott faggyútermelést az erőteljesebben működő androgénhormonok okozzák. A túltermelődött és a zsíros korpát létrehozó faggyúban pedig elszaporodhat egy olyan gomba, amely egyébként az egészséges fejbőrön is jelen van, csak ott semmilyen panaszt nem okoz. A zsíros fejbőrön viszont ez a gomba, a pityrosporum ovale gyulladásos folyamatokat indít be, amely a fejbőr hámsejtjeinek leválását serkenti, sőt elszarusodásra készteti, ami olyan jelentős korpásodást idéz elő, amit nagyon nehezen lehet eltávolítani.

Anyai androgénhormonok hatására egyébként a csecsemők fejbőrén is kialakulhat ez a lerakódás. Megfigyelhető, ahogy bizonyos csecsemők fejbőre hajlamosabb a koszmóra, más csecsemők fejbőrén viszont sose kell erre gondot fordítani, vagyis nem az édesanya hozzáállása, vagy a baba ápolásának hiánya okozza a koszmósodást, hanem a jelenlévő, erőteljesebben működő hormonok felelősek a jelenségért.

Fontos tudni, hogy a száraz korpásodás ellen (ha nem genetikai a háttere) jó eséllyel tehetünk. Táplálkozhatunk egészségesebben, ihatunk többet, és húzhatunk sapkát, ha hidegre fordul az idő. Valamint a hajmosási szokásainkkal is befolyásolhatjuk jó irányba ezt a dolgot – minimum három nap teljen el két hajmosás között, hogy a fejbőr PH-ja a megfelelő módon helyreálljon.

Zsíros korpa esetén viszont teljesen aligha tudjuk megszüntetni a problémát, de sokat tehetünk azért, hogy visszaszoruljon. Ebben az esetben az elszaporodott gombát visszaszorító samponok használata elengedhetetlen – erről kérdezzétek meg a bőrgyógyászotok, fodrászotok véleményét, ő ugyanis személyre szabott választ tud adni arra, milyen terméket érdemes használnotok.