Stílus

Ülőmunkát végzel? A jó öreg házikabát jól jöhet(ne)!

Irodalmi alkotásokból vagy filmekből ismerem csak a házikabátot. Emlékeim szerint városban élő férfiak használták azt a lakást uraló hideg ellen. Most meg lehet, mindannyiunknak jó volna megismerkedni vele.

E pillanatban utcai ruhában, melegen felöltözve ülök gép előtt, és a ruháimra még egy hosszú, meleg polár köntöst is felvettem. Így sincs melegem, de azért jóval komfortosabb a hőérzetem, mint amikor nincs rajtam egy válltól bokáig érő köntös is. Egészen megbarátkoztam ezzel a plusz, az egész testemet védő réteggel. Melegen tart, miközben nem akadályoz a mozgásban. Alkalmazkodom, mert most erre van szükség.

Mostanában érzek rá a régi házikabátok szükségességére, pedig amikor olvastam azokról, meglehetősen mókásnak találtam az ilyen öltözködést. Feleslegesnek láttam, de ma már azt se tartom elképzelhetetlennek, hogy olyan házakban, ahol az én otthonomnál is alacsonyabb hőfokon alszanak, hálósipkát húzzanak az emberek. El tudom képzelni gyerekeken a sityakot, mert miért ne lehetne ez is egy jó módszer? Egy vékony, puha pamutsapka nem zavarja annyira az álmot, mint amennyire kényelmetlen lehet egy takarékosan fűtött szoba levegője.

Azt hittem, hogy a háziköntösök, vagy házikabátok teljesen kimentek a divatból, de legnagyobb meglepetésemre olyan oldalra is bukkantam, ahol méretre szabott házikabátot kínálnak a vásárlóknak. Régi korokhoz híven, bársony, brokát, selyem anyagokat kínálnak azokhoz. Melléjük pedig nyaksálat, amely szintén a házi hőérzet fokozását garantálják.

Használtan is hozzájuthatunk veretes darabokhoz, elég ha felnézünk egy-egy használt holmikat kínáló online oldalra. Ha azonban nem szeretnénk molyrágta, kifényesedett házi kabáttal védekezni a hideg ellen és a méregdrága, méretre szabott házikabáthoz se jött meg a kedvünk, akkor is elgondolkodhatunk azon, hogyan lehetne anélkül javítani hőérzetünket, hogy feljebb csavarnánk a termosztátot.

Nekem a két számmal nagyobb, az aláöltözés lehetőségét biztosító polár köntös remekül bevált – igazából, ha sokat ülök gép előtt, egész nap ebben vagyok, és tényleg nem zavar a plusz réteg, sőt. De el tudom képzelni, hogy más ezzel nem tud barátságot kötni. Akkor is jól jöhet azonban a réteges öltözködés, ha az nem ezt a szokatlan formát választja, hanem akár még egy meleg, hosszú pulóvert vagy egy műszőrme bundamellényt, ami a mellkast, hátat finoman melegíti, de szabadon hagyja a karokat.

Ha nagyon fázunk, akár egy-egy kézmelegítőt is bevethetünk egy-két órára, az is melegen tartja a hideg végtagokat, de több lehetőségben is gondolkodhatunk. Közelebb is húzódhatunk a fűtőtesthez, ha az engedi ezt. Rendezzük át a szobát úgy, hogy a lehető legközelebb kerüljünk a radiátorhoz vagy konvektorhoz, még akkor is, ha ez azt is jelent, hogy messzebb kerülünk a természetes fényforrásoktól. Inkább égjen egy takarékos izzóval több az íróasztalunkon, minthogy meg/felfázzunk. Padlófűtésnél nincs mit tenni, annyi meleget ad, amennyit (bár az alulról érkező melegítés mindenképp kellemes). 

Apropó, felfázás: ahogy fontos néhány réteg ruhával több a törzs és a végtagok melegítésére, ugyanolyan fontos, a lábak melegen tartása. Eljött az extra meleg, extra bundás mamuszok, otthoni csizmácskák ideje. Minél magasabb szárral és vastag, de rugalmas talppal bír az ideális darab.

Higgyétek el,

nem ciki a csoszogás, ha hővédelemről van szó.

A meleg italok fogyasztása is csodákra képes, ha a szervezet melegen tartása a cél. Egy-két óránként egy jó adag fahéjas, illatos, forró tea, nemcsak a gyomrunkat, kezünket melegít fel, de a lelkünknek is jót tesz.

Márpedig, hiába bizonyult eddig meglehetősen enyhének a mostani tél, a lakásban, ülőmunkát végezve csak akkor tudunk komfortosan dolgozni, ha sokkal jobban felöltözünk, mint azt az elmúlt években megszoktuk, és ha gondoskodunk egészséges, testünknek is jót tevő lélekmelegítőkről.

Majd csak elmúlik ez a tél is, kisüt majd újra a nap, és el is felejtjük a megpróbáltatásokat, amikor a kánikulával vesszük fel a küzdelmet.

Ajánljuk még:

Programok, amik beragyogják a legszürkébb hónapot

Nem véletlen, hogy januárra esik az év legdepressziósabb napja: ez az a hónap, amikor sokan érezzük úgy, mintha semmi nem történne, a szürkeségnek pedig talán sose szakad már vége. Tehetünk azonban azért, hogy ez ne így legyen! Egy kis szervezéssel és néhány spontán ötlettel érdekessé tehetjük az év első heteit, a tél maradékát!

 

Már követem az oldalt

X