Károsabb mint az elhízás vagy napi 10 szál cigi, pedig „csak” egy érzés

Pszicho

Károsabb mint az elhízás vagy napi 10 szál cigi, pedig „csak” egy érzés

Nemcsak az egészségre lehet rossz hatással, de még az életünket is megrövidítheti a magány. Számos formában jelentkezhet, mindenkinél másképp, ezért nincs is rá konkrét megoldás, mégis: a társaság és a barátok keresése segítségünkre lehet. A magány lelkiállapot, nem azonos az egyedülléttel. Ahelyett, hogy feladnánk, merjünk és kérjünk támogatást!

Az egyetem után egy nagy cégnél kezdtem el dolgozni. Bekerültem egy irodába, ahol egy összeszokott, körülbelül húsz fős csapat dolgozott. Fiatal voltam és tapasztalatlan, amolyan vidéki kislány a nagyvárosban. Elég volt néhány nap, hogy kiderüljön: nem lesznek barátaim a munkahelyemen. Jól dolgoztam, szorgalmas voltam, mégis láthatatlan maradtam. Pedig könnyen teremtek kapcsolatot, bárkivel leállok beszélgetni, sosem okozott gondot az ismerkedés. Az új munkatársaim azonban összezártak. Két másik lánnyal kezdtem, őket könnyebben befogadták. Van ilyen, persze, nem lehetek mindenkinek szimpatikus, mégis nagyobb empátiát és együttérzést vártam, több emberséget. Nem egészen egy év után (többek között ezért) otthagytam a céget.

Fárasztó volt egész nap nem beszélni, nem szólni senkihez. Csak a kötelező köröket lefutni, köszönni, a szükséges tőmondatokon túl azonban senkivel nem tudtam beszélgetni mondjuk egy kávé mellett vagy ebéd közben. Teltek-múltak a hetek, hónapok: eltűnt az étvágyam, lefogytam, olyan szürke lettem, amilyennek a többiek láttam.

Saját magamban kerestem a hibát, egy idő után már majdnem én is elhittem, hogy tényleg olyan vagyok. Érdektelen, semmilyen. Jelentéktelen.

Szerencsére egyrészt viszonylag hamar felismertem a helyzetet, másrészt a munkahelyen kívüli barátaim segítettek, támogattak, szerettek, harmadrészt amint tudtam, váltottam. Sokan azonban nem ússzák meg ennyivel.

A magány valójában lelkiállapot: aki hetente többször érzi elszigeteltnek, kívülállónak magát, azt már nevezhetjük magányosnak. A magányos emberek vágynak arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki más emberekkel, de a lelkiállapotuk nagyban megnehezíti, meggátolja őket ebben. Ehelyett felerősödhet bennük, hogy üresnek, nemkívánatosnak érzik magukat. Nem szabad összekeverni az egyedülléttel!

Magányosak lehetünk társaságban, a munkahelyen, ismerősök között, a lakóhelyünkön, a magánéletünkben. Az egyes kutatások szerint a (huzamosabb ideig fennálló) magány károsabb lehet az egészségre, mint az elhízás, akár olyan hatással is lehet rá, mintha elszívnánk naponta 10-15 szál cigarettát. Ráadásul egyre több embert érint, főleg az idősebb korosztályban. A magány károsíthatja az egészséget – a jellemző tünetek és hatások azonban egyénenként eltérő számban és módon jelentkezhetnek.

Ilyen például:

  • az antiszociális viselkedés;
  • a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke kialakulásának fokozott kockázata;
  • a memória teljesítményének és a tanulás képességének romlása;
  • a depresszió és az öngyilkosság kockázatának megnövekedése;
  • a stressz fokozódása a hétköznapokban;
  • a labilis személyiség, gyenge döntéshozatal;
  • az alkohol- és drogfogyasztás esélyének megnövekedése.

Mit lehet tenni ellene?

A legnagyobb segítséget a barátok közelsége adhatja. Állítólag három-négy valódi barát már segíthet a megelőzésben, illetve a magány érzésének leküzdésében. A személyes találkozások, a közös időtöltés a legfontosabb, de persze a hosszan elnyúló telefonbeszélgetések, a napi kapcsolat bármilyen formája segíthet abban, hogy ne érezzük magunkat elszigeteltnek, kirekesztettnek, s megelőzzük a káros egészségügyi hatások kialakulását.

A felismerés az első lépés, majd tudatosan tenni kell azért, hogy megváltoztassuk az életünket, s jobban érezzük magunkat testileg és lelkileg egyaránt. Keressünk olyan hobbit, amit élvezettel csinálunk – és keressünk hasonló érdeklődéssel rendelkező embereket. Szerezzünk új barátokat, keressük a beszélgetés, a társas interakció lehetőségét másokkal.

Összpontosítsunk a minőségi kapcsolatokra a mennyiség helyett.

Ne hagyjuk, hogy a magány rátelepedjen az életünkre és felemésszen bennünket – vagy bárkit a környezetünkben. Ha úgy gondoljuk, hogy az ismerősünk segítségre szorul, foglalkozzunk vele. Első lépésként például megkérdezhetjük, hogy van…

Van segítség: 116-123

Éjjel-nappal bármikor hívható a lelki elsősegély a 116-123-as telefonszámon – itt mindig találhatunk valakit, aki meghallgat, aki segíthet nekünk akkor is, ha magányosnak érezzük magunkat, ha úgy érezzük, nincs kiút. A szám Magyarországról ingyenesen hívható.

Ajánljuk még:

GYÓGYSZERREL KEZELJÜK A MAGÁNYT?
„A TAVASZ NYÍLIK, ÉN MEG ÚGY LÁTSZIK, ZÁRULOK BEFELÉ” – A NÉGY FAL KÖZÖTTI MAGÁNYRÓL
„HA EGY JOBB VILÁGBAN SZERETNÉNK ÉLNI, AKKOR RIVALIZÁLÁS HELYETT SEGÍTENÜNK KELL EGYMÁST” – INTERJÚ FÁBIÁN SÁRÁVAL