„Ha valóban szeretnél, akkor…” – Vedd észre, ha érzelmi manipuláció áldozata vagy!

A manipuláció sokféle lehet. Van, amit könnyebb felismerni, mint például azt, ha valaki nyíltan kritizál, becsmérel másokat, és van olyan is, aminél nehezebb ez a feladat. Az elnagyolt és indokolatlan dicséretek, hízelgés, túlzott „jópofizás” például ide tartozhat, ha nem valódi, őszinte érzéseket takar, mint ahogy azok az ígéretek is, amiket aztán sosem tartanak be.

Egy dolog biztosan közös, bármelyik típusát is nézzük: a manipulátor nyomást akar rád gyakorolni, méghozzá azért, hogy kontrollt gyakorolhasson feletted, megváltoztassa gondolkodásod vagy viselkedésed. A cél elérése érdekében pedig nem veti meg a megtévesztő és összezavaró technikákat sem.

Az egyik legveszélyesebb

Az összes forma közül az egyik legveszélyesebbnek az úgynevezett „gaslighting” számít. Magyarul úgy lehetne lefordítani, hogy „gázláng”, maga a szó pedig az 1940-es években népszerű Gázláng című filmből ered. Nem meglepő módon a film központi témája, hogy miként sodorja egyik ember az őrület határára a másikat. Az, akit ilyen módon manipulálnak, előbb-utóbb elkezd kételkedni saját épelméjűségében. Mindent megkérdőjelez: az emlékeit, azt, amit lát, hall vagy egyéb módon érzékel, hogy miket tesz valójában és milyen képet alkot magáról másokban.

A gázláng nyelve egészen odáig elérhet, hogy teljesen döntésképtelenné váljon az áldozat, legyen szó akár a legkisebb apróságról is. Mindenhez visszajelzés, kvázi engedély kell neki, hogy bele merjen vágni. Az önbizalom csökkenésével együtt az önvád folyamatosan nő. A hatás hosszú távon sem marad el: kilátástalanságérzés, szorongás és akár depresszió is kialakulhat.

Hol a határ?

Nem egyszerű megállapítani, hogy mikor vagyunk valóban áldozatok, de vannak jelek, amiknél érdemes tágabbra nyitni a szemünket és a tudatunkat. Egy-egy mondat vagy helyzet, amire ráillenek a manipuláció jellemzői, még nem jelenti egyértelműen, hogy tényleg arról van szó.

Az érzelmi manipuláció fontos kritériuma a rendszeresség, és az, hogy a bántás, elnyomás a másik akaratából jön. Direkt csinálja. Nem azért, mert rossz napja van, feszült, vagy valamin épp felhúzta magát. Azért, mert ez a célja: az elnyomás.

Ahhoz, hogy valóban elérje a célját és megszerezze a kontrollt, amire szüksége van, muszáj, hogy tudatosan és rendszeresen működtesse a manipulatív rendszerét. 

Figyelj fel rá, ha sokszor hallod azt, hogy…

• „Te mindent magadra veszel, túlreagálod, csak vicceltem”

Ha minden negatív, sértő, lekicsinylő megjegyzést egy ilyen vagy ehhez hasonló mondat követ, az lehet annak a jele, hogy aktívan dolgozik az önbecsülésed leépítésén. Szoktuk mondani, hogy minden „csak vicceltem” mögött valójában az igazság rejtőzik – ha ez nem is mondható ki ilyen egyértelműen, az elhangzott szavakat, még ha próbálják is burkolni, érvényteleníteni őket, nyomot hagynak, és így is megteszik a hatásukat.

• „Ha valóban szeretnél, akkor nem viselkednél így”

Ez a fajta bűntudatkeltés is egy nagykönyvi példa lehetne. Hatékonyan idézi elő az áldozatban azt az érzést, hogy nem mutatja ki elég ügyesen a szeretetét, nem becsüli meg a másikat, nem jó hozzá. Nem elég jó ember. Valójában tehát szinte meggyőz arról, hogy ő a te áldozatod, így máris könnyen elérte, hogy rosszul érezd magad.

• „Ezt mondtam volna? Szerintem rosszul emlékszel”

Nem vállal felelősséget azért, amit mond, tesz vagy ígér, sőt, ha számonkéred valami miatt, még meg is győz róla, hogy valójában benned van a hiba: rosszul emlékszel, félreértetted vagy egyszerűen csak kitaláltad. Mivel elég határozottan állítja, és közben lehet, hogy a te önbizalmad már eleve sérülékeny, könnyen eléri, hogy kételkedni kezdj önmagadban. Ha pedig a saját ítélőképességedben kételkedsz, nyert ügye van, hiszen, ha nem bízol a saját valóságodban, az övét leszel kénytelen elfogadni. Ez maga a kiszolgáltatottság.

• „Te állandóan csak alszol/nassolsz/telefonozol”

Bármi is a mondat vége, a cél közös: kritika, kritika, kritika. Az „állandóan” és a „csak” kifejezések jól mutatják, milyen szélsőséges is egy-egy ilyen mondat. Hiszen, nyilván nem CSAK alszol ÁLLANDÓAN, hanem csinálsz mellette sok egyéb dolgot is, de a manipulátor, úgy tűnik, ezzel nem elégedett. Valószínűleg nem is az a valódi baj, amit (nem) csinálsz, sokkal inkább az, hogy nem csinálod azt, amit ő akar. Vagy nem úgy, ahogy ő akarja.

• „Ha elhagynál, azt nem élném túl”

Ezzel a mondattal pontosan oda találnak be, ahol a legjobban fáj. Tisztában vannak vele, hogy áldozatuk függ tőlük, és jól tudják azt is, hogy szinte bármit megtenne azért, hogy a manipulátor jónak tartsa, elégedett és boldog legyen. Egy ilyen mondattal az áldozat teljesen gúzsba kötve érezheti magát. Nincs kiút, hiszen azt nem akarja, hogy önmaga ellen forduljon. Nincs hát más megoldás, mint behódolni és hagyni, hogy szépen lassan teljes kontrollra törjön felette.

• „Hidd el nekem, nevetségesen viselkedsz, és ezt nem csak én gondolom így”

A jó öreg „mások is megmondták” taktika, amiben legtöbbször sosem derül ki, kik is azok a bizonyos „mások”. Merthogy legtöbbször nem is léteznek, mégis nagy hatást tudnak elérni. Ki ne kérdőjelezné meg magát, ha állítólag MÁSOK azt gondolják, hogy nem megfelelő a viselkedése. „Ha többen is úgy látják, akkor biztos igazuk van, annyian nem tévedhetnek” – gondoljuk, és máris újabb tételt írhatunk a „miért kételkedem magamban”-listára.

• „Persze, menj csak el szórakozni, majd én megleszek egyedül”

Ezzel is megerősíti a saját áldozatszerepét és mártírságát, ráadásul sikerül ez úgy kimondania, hogy a szavai és a hangszíne, hanglejtése egyáltalán ne legyen összhangban. Bár szavaival enged, mégis duzzogás bujkál a hangjában. Ezzel teljesen összezavar, és azt érezteti, hogy te vagy az önző, aki szórakozni megy NÉLKÜLE, mit sem törődve azzal, hogy ő magányosnak érezheti magát ettől. Számára az a fontos, hogy ne kerülj ki a kontrollja alól, egy ilyen jól irányzott mondattal pedig elérheti, hogy ne feledkezz meg róla a távolléted alatt sem. Már ha egyáltalán egy ilyen után még elmész szórakozni…

Mit lehet tenni?

Ha felébred benned a gyanú, mindenekelőtt arra emlékeztesd magad, hogy ez semmilyen szinten nem a te hibád. Nem azért van, mert gyenge vagy, kihasználható vagy, esetleg abnormális, hanem azért, mert ő, a másik fél kontrollra tör. A baj vele van, és nem veled. Ne felejtsd erre időről időre emlékeztetni magad. Ha még nem tudod biztosan, hogy tudatos manipuláció áldozata vagy-e, figyeld meg, mit üzen a tested.

Bízz a megérzéseidben! A manipulátorok sokszor egy megmagyarázhatatlan, inkább zsigeri szintű „rossz érzést” keltenek azzal, hogy viselkedésük és mondanivalójuk gyakran ellentmond egymásnak. Ne hessegesd el ezeket az érzéseket, inkább kezdj el tudatosabban odafigyelni rájuk! Próbálj magadnak egy olyan biztonságot teremteni (és ez vonatkozhat a fizikai biztonságodra is), amiben el tudsz kezdeni távolodni tőle. Próbálj minél kevesebb információt megosztani vele erről és az életed többi részéről is, mert félő, hogy később ezeket felhasználja ellened valamilyen módon.

A legjobb, ha sikerül megszakítani a kapcsolatot, de ez általában nem megy egyik pillanatról a másikra. Ha szükséges, kérj külső segítséget. A legfontosabb pedig: tarts ki! Lehet, hogy győzködni próbál, ígérget, de tudd, a „csak azért tettem, mert annyira szeretlek” sokkal inkább a kontroll elvesztésétől való félelemről szól, mint rólad.