Fogyatékkal élő zsenik: ők a savant-szindrómások

Mi a savant-szindróma?

A jelenség első leírása az 1700-as évek második felében született egy olyan személyről, aki amellett, hogy rendkívül nehéz felfogású volt, mégis azonnal, fejben kiszámolt bármilyen nehéz matematikai műveletet. Ezután több mint 100 évig nem említenek hasonló embereket a feljegyzések, mígnem az 1880-as évek elején egy orvos előadásában több hasonló tünettel élő pácienst megemlít. 

A jelenség felkeltette a kutatók figyelmét, így mára már jóval többet tudunk róluk. Nyilvánvalóvá vált például az, hogy előfordulása rendkívül ritka: kétszáz főre jut egy-két érintett, míg az autizmussal élők esetében egyes kutatások szerint tízből egy egyén lehet savant-szindrómás. Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy bár az autizmus és a savant-szindróma relatív gyakran járnak együtt, a szindróma megjelenhet más nehézségek – például mentális retardáció vagy egyéb központi idegrendszert érintő károsodások – mellett is.

A legtöbb érintett esetében veleszületett rendellenességről beszélhetünk, ám előfordulhat, hogy az élet egy későbbi időszakában – akár felnőttkorban – éri az egyént olyan agykárosító hatás, amelynek következtében savant készségei alakulnak ki.

A rendelkezésre álló leírások alapján a savant-szindrómában érintettek különleges készségei általában öt terület mentén jelennek meg: művészet, zene, térbeli-mechanikai képességek, matematika és naptárszámítás. Egyes savantok tehát például csodálatosan rajzolnak, festenek, vagy szobrászkodnak, mások egy, vagy akár több hangszeren is gyönyörűen játszanak. Megint mások abban különlegesek, hogy villámgyorsan számolnak fejben. A térbeli-mechanikai képességekben erős savantok pontosan képesek távolságokat megítélni, bonyolult térbeli szerkezeteket építeni, vagy éppen térképet készíteni. A naptárszámítók erőssége pedig abban nyilvánulhat meg, hogy akár hónapokkal előre, vagy sok-sok évre visszamenőleg is azonnal meg tudják mondani, hogy adott dátum milyen napra esik, vagy éppen, hogy aznap milyen névnapot ünneplünk. Bár ezek a leggyakoribb kiemelkedő képességek, vannak adatok arról is, hogy egy-egy érintett különlegessége például abban mutatkozik meg, hogy tökéletesen érzékeli az idő múlását, mindenféle eszköz nélkül, másnak pedig rendkívül éles a látása vagy pontos a szaglása, esetleg az idegen nyelvek területén bizonyul kiemelten tehetségesnek.

A savantok „előnye”

Ami a legtöbb savant-szindrómában érintett személlyel kapcsolatban leírható, az az, hogy elképesztő memóriával rendelkeznek, ugyanakkor ez a kiemelkedő tudás egy szűk területre vonatkozik. Nem fognak tehát minden velük történt élményt, vagy látott, olvasott információt elraktározni, de azt, ami az ő érdeklődési területükbe tartozik, megjegyzik. Memóriájuk olyan, mintha fotókat őrizne: egy az egyben tárolja az információt, nem torzítja azt saját gondolatokkal, értékítéletekkel vagy bármilyen észlelési eltéréssel. Egyszerűen – a többséggel ellentétben – konkrétan azt jegyzik meg, amit látnak. Jelentős különbség ez, mert az átlagos emberek számára az emlékek konstrukciók: minden felidézéssel kicsit módosulnak, mert a törvényszerű felejtés okán a hiányzó részleteket az agy automatikusan kitölti, korábbi élményekből odailleszti a hiányzó puzzle-darabkát, ezzel tudattalanul is módosítva a korábbi élményt. Ilyesmiről szó sem lehet egy savant esetében.

Híres savant-szindrómával élők

A híres Esőember-karaktert Kim Peek ihlette, aki mentális retardációval élő savant volt. Születésekor mindössze 14 évet jósoltak neki, de a fejlesztés, odafigyelés meghozta gyümölcsét, Kim 58 évig élt. Különleges képessége az volt, hogy

egy könyv két oldalát egyszerre tudta elolvasni, egy-egy szemmel párhuzamosan, mindössze nyolc másodperc alatt.

Ráadásul, nemcsak, hogy elolvasta, meg is jegyezte, ami a könyvben szerepelt, így rendkívül széles körben volt jártas különféle témakörökben.

Stephen Wiltshire, a jelenleg 48 éves brit festőművész emlékezetből készíti alkotásait, mintha csak épp maga előtt látná az adott jelenetet. Gyermekként nem beszélt, autizmussal diagnosztizálták. Később kiderült, ő a képein, a rajzoláson keresztül kommunikál a külvilággal. Ez így is volt egészen kilencéves koráig. Kezdetben állatokat, majd londoni buszokat, épületeket, amerikai autókat, később egész városjeleneteket, panorámaképeket rajzolt. Panorámaképeket festett Tokió, Róma, London, Dubai, Hong-Kong, Madrid és New York városáról is. 1987-ben dokumentumfilmben szerepelt több másik savant mellett, 2019-ben pedig kifejezetten az ő életéről, munkásságáról készítettek dokumentumfilmet.

 Stephen Wiltshire munka közben. Fotó: Wikimedia

Daniel Tammet, a Kék napon születtem és a Számokban létezünk című könyvek szerzője Asperger-szindrómával élő savant. Több különleges képességgel is bír, egyrészt szinesztéziás. A szinesztézia lényege, hogy a különböző érzékszervekkel fogott ingerek összekeverednek. Az ő felfogásában tehát a hangoknak színe, a szavaknak íze és a számoknak alakja lehet, és van is. Tammet esetében mindez úgy jelenik meg, hogy látja a számokat, illetve színeket rendel az év napjaihoz. Például a nap, amikor született, egy szerdai nap, és azok mindig kék színnel jelennek meg az ő elméjében. Nem érintettként ezt még elképzelni is nehéz, mégis létezik, hogy valakinek az agya, a teljes neurológiai hálózat másképp működik. Daniel emellett rendkívül erős a nyelvek elsajátításában, legalább tizenegy nyelven beszél. Életének egy pontján elfogadta a kihívást, hogy egy hét alatt tanuljon meg izlandiul. Sikerült neki. Daniel öngondoskodásra képes, szociálisan fejlett savant, amely állapot az érintettek körében is ritkának számít. Bár az érzelemkifejezésben és annak dekódolásában vannak hiányosággai, bátran ki tud állni például előadást tartani, ahogy ezt meg is tette a 2011-es TED-en:

 Nyitókép: Esőember | Fotó: InterCom