Digitális demencia-jelenség: avagy a kattintásvadász cikkek hatása időskorban

Amióta világ a világ, az idősek között gyakran előfordul, hogy ostorozzák a fiatalokat, hogy felületesebbek, rosszabbul dolgoznak, kevesebbet tudnak a világról vagy éppen csak zöldfülűek, nincs élet- vagy munkatapasztalatuk. Már az Iliászban Nesztór is kritizálta a fiatal vitézeket, pedig azok között ott harcolt Akhilleusz is. Ez, a fiatalokat érő globális kritika nagyon gyakran nemcsak igazságtalan, hanem életkori diszkrimináció (ageizmus) is, ugyanúgy, mint az, amikor az időseket éri hátrányos megkülönböztetés. 

Az ageizmus legújabb változata – saját kifejezésemmel – clickbait-ageizmus, amely lényege, hogy az idősebb kijelenti: a fiatal már nem olvas könyvet, s az interneten is csak felületesen, pár sort bír elolvasni, s már megy is tovább, bezzeg a mi generációnk!

Évek óta olvasok különféle nyelveken nemcsak az idősekről szóló könyveket és tanulmányokat, de rövidebb cikkeket is, amiket az utóbbi tíz évben már a közösségi média-felületek (főleg a Facebook) használói is megosztanak az emberekkel. Ha valaki ezeket a cikkeket rendszeresen olvassa, nagyon sokat megtudhat az időskor pszichológiájáról, a fizikai mozgás fontosságáról, a szellemi képességek megőrzéséről, sőt: megfelelő szakemberektől kiváló táplálkozási tanácsokat is kaphat. A Facebook viszont annak is terepe lehet, hogy leellenőrizzük, mennyire olvassák el az emberek valójában a cikkeket, és mennyire lép életbe a cikk címe alapján az automatizmus, hogy az „olvasó” valódi olvasás nélkül, pár sor után már oda is biggyeszti a saját véleményét az írás alá.

Június eleje óta összesen negyven olyan magyar nyelvű cikket vettem górcső alá, amelyben szó van az idősekről, és valaki megosztotta őket a Facebookon. Átlagosan ezekhez a cikkekhez százhúsz komment érkezett, az egyikhez nyolcszázan szóltak hozzá, de akadt olyan is, ahol csak tízen. 4800 magyar nyelvű kommentet olvastam el, amelyből nagyjából 4000 (pontosan 4009) kommentet egyértelműen idősebb ember írt, a profil alapján beazonosíthatóan ötven év feletti (több mint kilencven százalékban ott volt az életkor a személyi adatlapon, a maradék tíz százalékban pedig a profilkép alapján világos volt az ötven felettiség).

És itt jön a meglepetés! A 4000 komment írójának nagyjából ötven százaléka (1995 eset) az adott cikket biztosan nem olvasta végig, hiszen vagy irreleváns megjegyzést fűzött az íráshoz, vagy a cikk tartalmával teljesen ellentétes gondolatokat fogalmazott meg! A leggyakoribb pedig az volt, hogy a cikk címét látva egyszerűen leírta a saját véleményét (1007 eset, tehát huszonöt százalék!), azaz mintegy kiírta magából az éppen aktuális gondolatait.

Mit jelent ez? Határozottan kimondható, hogy Magyarországon nemcsak a fiatalok, de az idősek körében is markánsan jelen van a clickbait-jelenség. A hangzatos, kattintásvadász címeknek eredetileg az volt a céljuk, hogy mindenképpen adott oldalra vigyék az embereket, tehát horogra akadjanak. Mára azonban a clickbait olyan általános lett, hogy minden hirdető, újságíró, médiaszakember számol vele, így tudatosan lerövidíti az anyagát, és igyekszik a fontos tartalmat előre helyezni, mert tudja, hogy az emberek többsége úgysem fogja elolvasni már a harmadik bekezdést sem.

A clickbait tehát egy marketing-fogásból emberi szokássá vált: kattintasz, beleolvasol és mész tovább. Az általam végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy ezt a szokást Magyarországon az ötven felettiek is átvették, és bár ostorozzák a jelenségért a fiatalabbakat, ők is ugyanezt teszik.

Miért veszélyesebb ez a felületes olvasás ötven év felett? A válasz egyszerű: az emberi agy egészségesen is évente pár tized százalékot veszít kapacitásából. Ez nem demencia, hanem az öregedés természetes velejárója.

Amennyiben ezt az agyat feldolgozatlan információkkal bombázzuk, ez a leépülés még gyorsabbá válhat, egyfajta digitális demencia-jelenség következik el, tehát felgyorsul a leépülés! Úgy is mondhatom ezt tehát, hogy idősebb korban a clickbait típusú olvasás sokkal veszélyesebb, mint fiatalabb korban!

Mi a teendő? A válasz nagyon egyszerű: ne a fiatalokat ostorozzuk a felületes ismeretszerzés miatt, hanem mi mélyüljünk el abban a témában, amivel foglalkozunk! A cikket, tanulmányt, ismertetést olvassuk, gondoljuk végig, dolgozzuk fel magunkban és beszéljük meg a környezetünkben élőkkel! Ezzel a tevékenységgel minden percben harcolunk a leépülés ellen, hiszen mindannyiunknak az a célja, hogy minél tovább tiszta és világos tudattal éljünk!