Sokfélék lehetnek az álmok, sokfélével találkoztam már én is. Többször megesett már olyan is, hogy mintha előre megálmodtam volna egy később megtörtént dolgot. Izgalmasnak tartom az álmok világának valóságát, a nagyobb álmok után mindig sietek megtudni a főbb motívumok jelentését – ez persze csak játék, mégis érdekes belegondolni, hogy az egyes álmok mire utalhatnak.
Visszatérő álmom, hogy repülök. És nagyon jó érzés. Igyekszem egyre fentebb és fentebb repülni, a végén persze valamiért nem tudok tovább emelkedni, landolnom kell, és felébredek. Olykor menekülök – futok valaki elől. A legrosszabb, amikor eközben nincs rajtam cipő. Pucér nem szoktam lenni álmomban, de mezítláb gyakran szaladok az utcán, a betonon. Hullott már ki a fogam és volt olyan mély pattanásom álmomban, hogy amikor kipukkadt, hatalmas kráter maradt az arcomon utána. (Tudom, gusztustalan, de hát ilyenek (is) az álmok.)
Aki foglalkozott már egy kicsit az álmok jelentésével, az most néhány olyan részletet is tudni vélhet rólam, ami a többiek számára nem egyértelmű. A (visszatérő) álmoknak ugyanis megvannak a maguk általánosan elfogadott jelentései, amit mindenki a maga módján tud értelmezni a saját életére vonatkozóan.
Miért kell álmodnunk?
Talán nem is gondolnánk, de az álom is létszükséglet, hasonlóan fontos az egészségünk számára, mint az étel vagy az ital, életünk több mint egyharmadát ugyanis álmokkal tarkított alvással töltjük.* Az egyes kutatások bebizonyították, hogy akit nem hagynak aludni, vagyis álmodni, az nemcsak súlyosan megbetegedhet, de akár az életébe is kerülhet az alvás, illetve az álmodás hiánya. Nemcsak a testünk, sokkal inkább a szellemünk, a mentális jólétünk függ attól, hogy mennyit alszunk, mennyit álmodunk.
A szakemberek szerint többek között azért is fontos, hogy ha valakinek súlyos gondjai vannak, inkább álmodjon rosszakat, minthogy altatóval elnyomja az álmait, mert álmodás nélkül torzulhat az ember személyisége, félelmek és frusztrációk, sőt is figyelemzavar jelentkezhet. Ugyanakkor a túl sok alvás sem egészséges: nagy mennyiségű, negatív érzelmi feszültség törhet ránk ilyenkor, ami sokkal inkább fárasztó, mintsem frissítő. Általában elgyötörten ébredünk, és azt érezzük, hogy hiába aludtunk hosszú órákon keresztül, egyáltalán nem pihentük ki magunkat.*
Sokfélék lehetnek az álmok
Vannak olyan álmodásaink, amik külső inger hatására keletkeznek: mondjuk azt álmodjuk, hogy egy erdőben sétálunk, pedig csak egy kismadár csiripel az eresz alatt. Olyan álmok is vannak, amelyek egy betegség előjelei lehetnek: valaki álmában fájlalja a hasát, másnap pedig kiderül, hogy vakbélgyulladása van. Aztán ott vannak azok az álmok, amik a vágyainkat fejezik ki, mint amikor egy gyerek azt álmodja a dolgozatírás napjára virradó éjszaka, hogy olyan sok hó esett, hogy nem tudnak iskolába menni. Ez utóbbi esetben jellemzően a feszültség, a félelem és a szorongás feldolgozásának része az álom.
Hétköznapi álmainkban a velünk aznap történt dolgokra válaszol az álmunk, például ha simogattunk egy aranyos kiskutyát, az megjelenhet az álmunkban is. De ide tartoznak azok az álmok is, amikor például csak egy pillanatra látunk valakit az utcán, majd ő lesz az álmunk főszereplője. A figyelmeztető álmokban pedig mintha előre megéreznénk, hogy mi fog történni: például azt álmodjuk, hogy elfogyott az összes pénzünk és másnap valahogy elveszítjük a pénztárcánkat.
Álmainkban megjelenhetnek a vágyaink, a félelmeink, minden, ami éppen foglalkoztat bennünket, vagy amit el akarunk felejteni. A visszatérő álmok is ilyenek: figyelmeztethetnek arra, hogy egy adott problémával foglalkoznunk kellene, megmutatják, mi az, amire nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk, amit meg kellene oldanunk, amit el kellene végeznünk.
És léteznek az úgynevezett „nagy álmok” is, amik akár az egész életünket megváltoztathatják. Amik olyan elevenek, olyan valóságosak, hogy akár még napokig nem tudunk szabadulni tőlük. Érezzük, hogy valamiért fontosabb, valamiért különlegesebb üzenetük van, mint a többinek. Elgondolkozunk rajta, melyik szimbólum mit jelenthet, és az álom összességében mit akart üzenni számunkra. Úgy érezzük, valakinek el kell mesélnünk, mit álmodtunk.
Ezekben a „nagy álmokban” a tudattalanunk irányít anélkül, hogy figyelembe venné a hétköznapjainkat. Olyan helyekre röpít, olyan képeket vetít, amelyek (látszólag) semmiféle összefüggésben nincsenek az addigi életünkkel. Legfeljebb egy név, arc vagy tárgy kötődik a saját valóságunkhoz. Ezek az álmok (főleg, ha visszatérőek), kizökkenthetik az embert a nyugalmából, megzavarhatják a lelki békét, vagy épp ellenkezőleg: új erőre kaphatunk tőlük, mert utat mutatnak, segítséget nyújtanak számunkra.*
* Forrás: Deák Zsolt (szerk.): Jung Nálunk I. – Magyar szerzők jungi analitikus írásai, 2017
Ha időről-időre alvászavarral küzdesz, érdemes ezeken a dolgokon elgondolkoznod.
