Megvágtam az ujjamat a minap, és a hirtelen kiserkenő vér a pólómra cseppent. Azonnal vittem a hideg víz alá, nehogy folt maradjon utána. A tettet siker koronázta, a vérnek nyoma sem maradt. Ezen felbuzdulva döntöttem úgy, hogy próbára teszem a sót és a szódabikarbónát is. Több olyan cikket írtunk már, amelyben hol az egyik, hol a másik természetes módszert javasoltuk, mint a folt ellen (leghatásosabban) bevethető szert. De vajon valóban jobban működnek a vegyszereknél? Ennek jártam utána.
Előkészületek
Előkerestem két olyan fehér pólót, amiket már nem hordok. Többé-kevésbé azonos méretű négyzeteket vágtam ki belőlük, ezekre kentem és csepegtettem azokból az anyagokból, amelyek jellemzően foltot hagyhatnak. Sorrendben a következőket:
- vörösbor,
- csokoládé,
- rúzs
- piros arany,
- zsír,
- kávé.
S hogy még izgalmasabb legyen a teszt, mindegyik esetben a jól ismert vegyszerrel, a hipóval versenyeztettem meg a természetes tisztítószereket. Előkerestem néhány műanyag edényt, kimértem néhány evőkanál sót és szódabikarbónát, majd elrajtolt a foltverseny.
Kilöttyent vörösbor
Talán ez az egyik legnagyobb mumus, városi legendák keringenek mindenfelé arról, hogy a vörösborfolt nem, vagy csak nagyon nehezen jön ki a ruhákból. Egy testes, pincehűvös cabernet-nek minden cseppje kincset ér, mégis könnyen előfordulhat, hogy egy figyelmetlen pillanatban az ölünkbe csöppen belőle egy kevés. Nem kell kétségbe esni, a hipóval egy-két perc alatt eltüntethetjük a foltot. Vagy sózzuk be alaposan és várjunk egy keveset. Ugyanis kipróbáltam: a só hatására valóban eltűnt.
Maszatos csokoládé
Különösen nyáron nagy kihívás a csokoládét enni, mert a melegben könnyen megolvad. Az ujjaink végén maradt csokit észrevétlenül kenjük bele a trikónkba. Nem beszélve a gyerekekről, akik ráadásul jól megfontolt szándékkal teszik ezt (teljesen logikusan), hiszen ragadós és kellemetlen, amikor csokoládétól maszatos a kezük. Érdekes módon a hipó számára jelentett nagyobb kihívást a csokifolt. A szódabikarbóna viszonylag gyorsan (kb. 5 perc alatt) eltüntette, a hipóba áztatott szövetdarab azonban dupla annyi idő alatt sem lett hófehér. Talán még több idő kellett volna adnom neki? Mindenesetre most 1:2 az állás a szódabikarbóna javára...
Árulkodó rúzsfolt
Megtapasztaltam a tökéletes kudarcot, amikor a rúzsfolt eltüntetésével próbálkoztam. Hiába vártam, öblítettem, újrakezdtem, majd újból vártam, végül dörzsöltem és megint vártam, sem a hipó, sem a szódabikarbóna nem tüntette el. Nem tudom, miből készülhetett, mennyire tartós darab (nem használok rúzst), de átlagosnak tűnt.
Piros arany
Az előző kudarcot követően kissé csalódottan áztattam be a piros arannyal összekent ruhadarabokat. Szerencsére visszanyertem a lelkesedésemet, amikor megláttam, hogy a hipó néhány szempillantás alatt eltüntette. Most a szódabikarbónának kellett dupla annyi idő, és csak halványította a foltot, a maszat megmaradt. Tehát a hipó kiegyenlítette a versenyt, ebben a pillanatban 2:2 az állás.
Makacs zsír
Nem tudok leszokni arról, hogy főzés közben a rajtam lévő pólóba töröljem a kezemet. Olyan akaratlan cselekedet ez nálam, amit észre sem veszek: mire megfő a vacsora, a menü szinte kitalálható a csípőm körüli pacákból. Természetesen olajos, zsíros foltok is kerülnek a ruhámra. Most libazsírral koszoltam össze a szövetdarabokat, kissé szkeptikus voltam a szódabikarbónával szemben, de kellemesen csalódtam. A teszt végére úgy tűnt, hogy mind a vegyszer, mind a természetes tisztítószer sikeresen eltüntette a zsírfoltot. Még mindig kiegyenlített a küzdelem, lássuk az utolsó kihívást.
Egy csésze jó erős fekete
A döntő küzdelemhez feláldoztam egy-egy cseppnyit a délutáni kávémból. Valójában azt sem bántam volna, ha végül döntetlen lesz az eredmény. De nem így lett: a kávéfoltot a hipó gyorsan kiszedte, a szódabikarbóna azonban rendesen küzdött vele, ráadásul sikertelenül, mert bár halványodott a paca, eltüntetni szemmel láthatóan nem tudta.
Íme, a saját kis foltversenyem végereménye: 4:3 a hipó javára.
Ajánljuk még: