Megosztó

Kutya, tűzijáték és kutyakötelesség

A csöndes tűzijáték a kutyát se zavarja? Levendulaolajjal a pánikszerű kerítésugrás ellen? Pszichoterápia a kutyáknak erős hanghatások elviseléséhez? Pusztuljon, aki tűzijátékozik? A kutyások és a tűzijáték rajongói év végi összecsapása előtt érdemes a másik oldaláról is megnézni a szilveszter este fény- és hanghatásait.

A tűzijáték az ember legjobb barátjának az egyik legnagyobb ellensége. Aki kutyát tart, tudja, milyen traumát jelentenek a szilveszteri – vagy falunapi, születésnapi, nemzeti ünnepi – mulatságokhoz szervesen kapcsolódó robbantások. A hirtelen zajoktól és erős fényektől megrémülő állatok kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét, néha félelmükben elszöknek otthonról.

Ha láttál már január elsején farkát behúzva sompolygó ebet az utcán, vagy ültél kábán a buszon, és az ülés alatt meghúzódó eb simult a csizmádhoz, ha olvastad már házi kedvencüket lázasan keresők segélykiáltásait, akkor tudod, miről is van szó.

A menhelyek öntései a megmondhatói, milyen csúcsforgalom van náluk az ünnepek idején. Szüntelenül szólnak a telefonok: ki a kutyáját keresi kétségbeesve, ki éppen a talált kutyushoz hívja a chipleolvasókat.

A tűzijátékok használatát jelenleg jogszabályi, szűk keretek közé szorították, de ettől függetlenül sokan áthágják őket annak ellenére, hogy mindenkit megillet az egészséges (többek között zajártalomtól mentes) környezethez való jog. Ugyanez mondható el állatvédelmi szempontból is, hiszen minden, az utcán durrogtató honfitársunkra több olyan lakos jut, aki ezalatt háziállatait igyekszik sikertelenül megnyugtatni.

Az új állatvédelmi törvény értelmében viszont a teendők viharok, szilveszter, tűzijátékok esetén: „Az állatban félelmet keltő erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.” A NÉBIH oldalán megtalálható az ide vonatkozó szabályok gyűjteménye, Kutyakötelesség címmel.

Jó tudni, hogy 2021. január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat. A bírság akár a helyszínen is kiszabható, ha az utcán kóborol a megriadt házikedvenc.

 

Tehát egyértelmű, hogy a felelősség a kutyatartóé. Mit tegyen a kezdő ebtulajdonos?

Az ebek számára a kiszámíthatóság, a biztonság, a szocializáció, a megfelelő mozgás és a gazdával való kapcsolat rendkívül fontos. Ide tartozik a különböző fóbiákkal, félelmekkel való együttélés, illetve ezek kezelése, hiszen a legtöbb kutya fél az állatorvostól, a tűzijátéktól és sok mástól is. Megfelelő tanítással, edzéssel elejét vehetjük a kutyarettegésnek.

Egyes állatorvosak javasolják, hogy pszichoterápia segítségével szoktassuk kedvencünket az erős hangokhoz. Ez időigényes és sok-sok gyakorlást igénylő feladat. Kapható nyugtató hatású nyakörv és spray. Ezek természetes növényi alapanyagokat tartalmaznak, így használatuk teljesen biztonságos. Hasonló működési elv alapján vásárolhatunk erre a célra kifejlesztett párologtatót, cseppeket vagy akár jutalomfalatot is. Javasolják illóolajok használatát, de ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és az olajok, bármily „ártalmatlannak” tűnnek, akár komoly mellékhatásokat is okozhatnak.

A szakemberek kiemelik, hogy ha a kutya pánikba esik, semmiképp sem szabad az állatot simogatni, nyugtatgatni, mert ezzel csak megerősítjük a rettegését.

A legjobb, amit tehetünk, hogy miután a lehető legtöbb zajt kizártuk, próbáljuk a kutyánkat kizökkenteni, játékra rávenni. Fontos, hogy lássák, mi nem rémültünk meg, neki sincs mitől tartania. Akinek van házikedvence, az ünneplő fegyverropogások előtt jól gondolja át – de talán már meg is tervezte! – hogyan fogják átvészelni e nehéz napokat, békességben és felelősen.

Állatvédő szakemberekkel, menhelyi önkéntesekkel konzultálva azt gondolom, akinek ellenállhatatlan vágya támad petárdázni, tűzijátékozni, fontolja meg: a füstbe szállt pénzt érdemes akár másra költeni. Például a durrogtatásra szánt összeget felajánlhatjuk a legközelebbi kutyamenhelynek, vagy vásárolhatunk rajta kutyatápot, szalmabálát a gazdátlan ebeknek. És ez többszörös haszon: nem fognak utálni a szomszédok, nem szennyezzük a környezetet, és a jó cselekedettel békesség tölti majd a lelket, tűzijáték nélkül is.

Képek: Csömöri állatvédők

Ajánljuk még:

Kiskutya egy évre – ilyen az önkéntes kölyöknevelési program

Többször is írtam már a vakvezető kutyákról és csodás képességeikről, arról, milyen sokat jelent egy négylábú társ egy látássérült gazdinak. Arról azonban még nem beszéltem, mekkora szerepe van a kölyöknevelőknek abban, hogy egy párhetes szőrgombócból okos, ügyes vakvezető kutya váljon. Ők gondoskodnak a kiskutyáról onnantól kezdve, hogy elválasztják az anyjától, egészen addig, amíg kiképzőhöz nem kerül. Két önkéntes kölyöknevelőt kérdeztünk, hogyan néz ki ez a kedves feladat a valóságban.