Kémcsőben nevelkedett csirke, avagy a mesterséges hús már az ajtónkon kopog

Megosztó

Kémcsőben nevelkedett csirke, avagy a mesterséges hús már az ajtónkon kopog

Azt már életünk első éveiben megtanuljuk, hogy ha húst eszünk, ahhoz állat kell. Nemrég azonban egy olyan áttörést értünk el, ami alapjába véve változtathatja meg a húsfogyasztáshoz való hozzáállásunkat. Hogy miképpen, azt döntse el mindenki maga…

Egy San Francisco-i startup, az Eat Just több mint tíz éve dolgozik azon, hogy alternatívákat kínáljon a hagyományos hústermékek fogyasztására. Eleinte csak növényi megoldásokban gondolkodtak, számos termékük elérhető a boltok polcain. A legismertebbek között van a sárgaborsóból készült majonézhelyettesítő vagy a pékárukban használt tojáshelyettesítő növényi termékek. 2017-ben dobták piacra a rántotta illúzióját keltő növényi alapú „tojásrántottájukat”, és még ebben az évben elkezdték egyedülálló kísérletüket: a laboratóriumban fejlesztett és készített „hús” megalkotását.

Az eredményekre nem kellett sokat várni: 2020 decemberében a Szingapúri Élelmiszerbiztonsági Hivatal (SFA) úgy döntött, hogy az Eat Just vállalat megkezdheti csirkét nem látott csirkefalatkái értékesítését. Igen: laboratóriumban, mesterséges körülmények között, állati izomsejtekből előállított élelmiszerek készülnek.

Minden falatka körülbelül 70 százalékban tartalmazza a laboratóriumi alapot, amelyhez növényi fehérjéket és egyéb, nem ismert összetevőket adnak. A technológiai vállalatok a módszer környezeti előnyeit próbálják hangsúlyozni, az antibiotikum-mentességre és az állattartás aggályainak ily módon való elkerülésére apellálnak, mindeközben versenytársak tucatjai igyekeznek felvenni a kesztyűt legújabb hússzerű fejlesztésükkel, nehogy lemaradjanak: az izraeli székhelyű Future Meat Technologies, a Memphis Meats vagy éppen a szingapúri Shiok Meats gőzerővel igyekszik betörni a piacra fejlesztéseivel – legutóbbi a mesterséges rákhús ötletével.

A szakemberek szerint a súlyos népegészségügyi válságok a húsfogyasztáshoz (is) kapcsolódnak, ezért a növekvő fogyasztói kereslet kielégítéséhez sürgősen biztonságosabb, hatékonyabb és környezetre kevésbé káros húselőállítási módszerekre van szükség – az új utakat pedig a mesterséges hús előállításában látják. Váltig állítják, hogy az ezen eljárással készített termékek nemcsak hogy azonosságot mutatnak a valódi hússal, de tisztábbak, stabilabbak, egészségesebbek és fenntarthatóbbak is.

Igyekeztek bizonyítani, hogy a bioreaktorokban készített tenyészcsirkék – „húsok” – is megfelelnek a hagyományos baromfihússal szemben állított követelménynek, ráadásul rendkívül alacsony és lényegesen tisztább mikrobiológiai tartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos, kapirgálós csirke. Az elemzés állítólag azt is kimutatta, hogy a „tenyésztett csirke” magas fehérjetartalommal rendelkezik, változatos aminosav-összetételű, egészséges, egyszeresen telítetlen zsírokat magas arányban tartalmaz és gazdag ásványianyag-forrás.

A hatósági és technológiai háttér tehát igyekszik minél hihetőbb, hangzatosabb és meggyőzőbb kijelentésekkel alátámasztani a műhús létjogosultságát, és ha egyáltalán létezhet a két fogalom együtt: „természetességét”.

A magam részéről hatalmas kérdőjelekkel fogadom magát az elképzelést is, és inkább a mértékletesség mellett tenném le a voksomat, mint egy kémcsőben kilötykölt képződmény mellett. Hogy melyik módszernek mik az előnyei és hátrányai, azon heteket lehetne vitatkozni; hiszen kétségtelenül nagy hibái vannak az ipari állattartásnak, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ugyanakkor úgy látszik, fogyasztóként hamarosan afelől is döntenünk kell, támogatjuk-e ezt az újfajta, új megközelítést alkalmazó irányvonalat.

Az SFA szerint „a tervezett felhasználási mennyiség az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos”. Hogy mi a tervezett mennyiség, mi alapján határozták meg, és milyen következményei vannak az átlépésének, azt valószínűleg egy darabig még nem fogjuk megtudni.

Azt viszont érdemes átgondolnunk, hogy a természet ilyen mértékű „megerőszakolása” valóban lehet-e egészséges, biztonságos vagy „normális”?  És vajon tényleg erre van szükségünk?

Nyitókép: niklas_hamann / Unsplash

Ajánljuk még: 

TÚLSÚLYOS LÁNY CÍMLAPON? ÉS EGÉSZSÉGES IS? HOGY MERÉSZELITEK?

A TUDOMÁNYBAN IS ÚGY HISZÜNK, MINT ISTENBEN?

KIKEZDETT VELEM A TELEFONOM: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL BESZÉLGETNI MÁR NEM A JÖVŐ

Mítosz vagy valóság? A gyógyító macskadorombolás nyomában
A kedvenc cicánkat simogatni jó érzés, a selymes bundájuk érintése megnyugtató. A macskák pedig jellemzően dorombolással jelzik, hogy élvezik a kényeztetést. A dorombolásnak azonban más funkciója is van: sokan hisznek a gyógyító erejében. Igazuk lehet?