Egy San Francisco-i startup, az Eat Just több mint tíz éve dolgozik azon, hogy alternatívákat kínáljon a hagyományos hústermékek fogyasztására. Eleinte csak növényi megoldásokban gondolkodtak, számos termékük elérhető a boltok polcain. A legismertebbek között van a sárgaborsóból készült majonézhelyettesítő vagy a pékárukban használt tojáshelyettesítő növényi termékek. 2017-ben dobták piacra a rántotta illúzióját keltő növényi alapú „tojásrántottájukat”, és még ebben az évben elkezdték egyedülálló kísérletüket: a laboratóriumban fejlesztett és készített „hús” megalkotását.
Az eredményekre nem kellett sokat várni: 2020 decemberében a Szingapúri Élelmiszerbiztonsági Hivatal (SFA) úgy döntött, hogy az Eat Just vállalat megkezdheti csirkét nem látott csirkefalatkái értékesítését. Igen: laboratóriumban, mesterséges körülmények között, állati izomsejtekből előállított élelmiszerek készülnek.
Minden falatka körülbelül 70 százalékban tartalmazza a laboratóriumi alapot, amelyhez növényi fehérjéket és egyéb, nem ismert összetevőket adnak. A technológiai vállalatok a módszer környezeti előnyeit próbálják hangsúlyozni, az antibiotikum-mentességre és az állattartás aggályainak ily módon való elkerülésére apellálnak, mindeközben versenytársak tucatjai igyekeznek felvenni a kesztyűt legújabb hússzerű fejlesztésükkel, nehogy lemaradjanak: az izraeli székhelyű Future Meat Technologies, a Memphis Meats vagy éppen a szingapúri Shiok Meats gőzerővel igyekszik betörni a piacra fejlesztéseivel – legutóbbi a mesterséges rákhús ötletével.
A szakemberek szerint a súlyos népegészségügyi válságok a húsfogyasztáshoz (is) kapcsolódnak, ezért a növekvő fogyasztói kereslet kielégítéséhez sürgősen biztonságosabb, hatékonyabb és környezetre kevésbé káros húselőállítási módszerekre van szükség – az új utakat pedig a mesterséges hús előállításában látják. Váltig állítják, hogy az ezen eljárással készített termékek nemcsak hogy azonosságot mutatnak a valódi hússal, de tisztábbak, stabilabbak, egészségesebbek és fenntarthatóbbak is.
Igyekeztek bizonyítani, hogy a bioreaktorokban készített tenyészcsirkék – „húsok” – is megfelelnek a hagyományos baromfihússal szemben állított követelménynek, ráadásul rendkívül alacsony és lényegesen tisztább mikrobiológiai tartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos, kapirgálós csirke. Az elemzés állítólag azt is kimutatta, hogy a „tenyésztett csirke” magas fehérjetartalommal rendelkezik, változatos aminosav-összetételű, egészséges, egyszeresen telítetlen zsírokat magas arányban tartalmaz és gazdag ásványianyag-forrás.
A hatósági és technológiai háttér tehát igyekszik minél hihetőbb, hangzatosabb és meggyőzőbb kijelentésekkel alátámasztani a műhús létjogosultságát, és ha egyáltalán létezhet a két fogalom együtt: „természetességét”.
A magam részéről hatalmas kérdőjelekkel fogadom magát az elképzelést is, és inkább a mértékletesség mellett tenném le a voksomat, mint egy kémcsőben kilötykölt képződmény mellett. Hogy melyik módszernek mik az előnyei és hátrányai, azon heteket lehetne vitatkozni; hiszen kétségtelenül nagy hibái vannak az ipari állattartásnak, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ugyanakkor úgy látszik, fogyasztóként hamarosan afelől is döntenünk kell, támogatjuk-e ezt az újfajta, új megközelítést alkalmazó irányvonalat.
Az SFA szerint „a tervezett felhasználási mennyiség az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos”. Hogy mi a tervezett mennyiség, mi alapján határozták meg, és milyen következményei vannak az átlépésének, azt valószínűleg egy darabig még nem fogjuk megtudni.
Azt viszont érdemes átgondolnunk, hogy a természet ilyen mértékű „megerőszakolása” valóban lehet-e egészséges, biztonságos vagy „normális”? És vajon tényleg erre van szükségünk?
Nyitókép: niklas_hamann / Unsplash
Ajánljuk még:
TÚLSÚLYOS LÁNY CÍMLAPON? ÉS EGÉSZSÉGES IS? HOGY MERÉSZELITEK?
A TUDOMÁNYBAN IS ÚGY HISZÜNK, MINT ISTENBEN?
KIKEZDETT VELEM A TELEFONOM: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL BESZÉLGETNI MÁR NEM A JÖVŐ
Mítosz vagy valóság? A gyógyító macskadorombolás nyomában
A kedvenc cicánkat simogatni jó érzés, a selymes bundájuk érintése megnyugtató. A macskák pedig jellemzően dorombolással jelzik, hogy élvezik a kényeztetést. A dorombolásnak azonban más funkciója is van: sokan hisznek a gyógyító erejében. Igazuk lehet?
