Ismered a magyar szitokszavak igazi jelentését? Tudod, mit kívánsz a másiknak?

Megosztó

Ismered a magyar szitokszavak igazi jelentését? Tudod, mit kívánsz a másiknak?

A fene egye meg, a kutyafáját, a franc essen belé, a frász törjön ki, a radai rosseb egye meg – sokan használjuk ezeket a kifejezéseket, de általában fogalmunk sincs a mélyebb jelentésükről. Pedig mégiscsak érdemes lenne tudni, néha mekkora rosszat kívánunk a másiknak, rákot vagy szifiliszt. A kimondott szavaknak súlya van, tudd meg, mekkora.

Talán azért kezdtem el gondolkodni ezen a témán, mert három kisgyerekemet minden erőmmel igyekszem megóvni a negatív külső hatásoktól. Imádkozom, hogy az iskolában vagy óvodában ne hallja meg a kis érzékeny fülük a káromkodást, trágár szavakat. Persze, megtanulják, ha akarják, ha nem.

Az izgalom hevében mindenfélét kiabálnak a gyerekek egy közoktatási intézmény udvarán.

Az már más kérdés, hogy a gyerek, miután új szót tanult, beépíti-e a szókincsébe, vagy figyelmen kívül hagyja, és nem érzi szükségesnek a használatát.

Ráadásul, a nagy anyai igyekezetemben az én számon is kicsúszik néha olyasmi, aminek nem lenne szabad. Elsőre azt gondolnám, nem is mondok olyan csúnyát, amikor azt mondom, a szomszédra: „menjen a francba”, mert a kutyája széttépte a kiscicánkat. Vagy „a fene egye meg a postást”, mert nem csöngetett be, át tudtam volna venni a levelet, amiért most el kell mennem a postára. Ezek csak aprócska, rövid szavak.

Ártatlannak tűnnek. De nem azok.

Összegyűjtöttem a színes magyar nyelvből mondásokat, amelyek mögöttes tartalmával nem árt, ha tisztában vagyunk:

Fene vigye el, fene essen bele

A fene terjedő kórt, fekélyes betegséget, sőt, rákot is jelent. Gazdag hátterű szó, sok betegség mellé ragasztották: lépfene, rákfene, bőrfene. Lényegében véve azt kívánod ezzel valakinek, hogy vigye el egy betegség.

Franc essen belé

Ezt a kifejezést régebben átkokban használták. Bár napjainkban már nincs akkora jelentősége egymás megátkozásának, mint hajdanán, ez a kifejezés azért mégis csak hordozza magán a rosszakarat jegyeit. A franc szó a szifiliszt jelenti, ugyanis azt francia betegségnek nevezték. Ha tehát azt mondjuk, „menj a francba”, akkor szenvedést, gyógyíthatatlan betegséget, halált kívánunk a másiknak.

Törjön ki a frász

Ez görcsrohamot, epilepsziát jelent. A német Frais (görcs) szóból ered.

Basszus

Semmi köze a gitárhoz. Bár sokan tisztában vannak vele, én mégsem tudtam, hogy ez a szó a „b@ssza meg” finomított verziója. Számomra elég megdöbbentő volt ez a felfedezés, mert elég sokat használtam eddig és meg sem fordult a fejemben, mit is mondok.

A guta üsse meg

Ezzel azt kívánjuk valakinek, hogy szédüljön, fájjon a feje, essen el, továbbá a gutaütés szélütést, vagyis stroke-ot jelent. A guta szó a latin guttából ered, jelentése: csepp. A régi orvosok ugyanis azt tartották, hogy a gutaütést az agyról leváló cseppek okozzák.

A nyavalya essen bele

Sok esetben hidegleléssel járó magas lázat, váltólázat jelentett, régebben többször is a pestissel együtt használták. Nem örülnénk, ha valaki nekünk mondana ilyet.

A kutyafáját

Ugye, nem tűnik nagy ügynek ezt mondani? Sokan még a gyerekeknek is megengedik használni.

Hát, ez bizony a kutya nemi szervének megnevezése.

Radai rosseb

Ez a szó eredetileg a rossz sebből ered, ami a népi gyógyászat használt kifejezés. A radai jelző a feltételezések szerint a Zala megyei Nagyrada településre utal, amit a nagy pestisjárvány 1711-ben súlyosan érintett. Egy másik elmélet szerint ez a Nagy Lajos király 1350-es nápolyi hadjárata után Radán létesített egykori katonai kórházra utal és az ott gyógykezelt szifiliszes katonákra.

Menj a pokolba, az ördög vigyen el

Szerintem ez a legsúlyosabb szitok, amit a szánkon kiejthetünk. Akár vallásos valaki, akár nem, ilyet mondani bűn. Bármilyen mérgesek is vagyunk egy-egy embertársunkra, arra vágyni, hogy a pokol tüzében égjen egy örökkévalóságig, nagyon nem helyénvaló.

Sperma más néven

Nőként, anyaként, sőt, egy bizonyos értékrenddel rendelkező emberként is nagyon rossz érzés hallani, de gyerekek szájából végképp visszás.

Ugyanis az iskolás nagyobbak közül sokan minden mondatban legalább kétszer említik a sperma szinonimáját.

Ennél közönségesebb beszédet aligha tudnának alkalmazni, mégis mondják és mondják, töltelékszóként. Gondolom, így menőznek egymás előtt, de akkor is elszomorító, mennyire nem illik egy gyerekhez. Ha annyi ezer forintos bankjegyem lenne, ahányszor már hallottam ezt a szót iskolások szájából, milliomos lennék.

Istent emlegetni

A Tízparancsolat egyike: „Isten nevét hiába szádra ne vedd.” Legtöbben ismerjük ezt a szabályt, mégis rengetegen mondják az egész világon: „Jézusom! Jaj Istenem! Az Istenit neki!” Ennél sokkal csúnyábbakat is.

Persze az, amikor a boltban meglátjuk, hogy a krumpli ára már megint emelkedett, felháborító. Ezzel én is egyetértek.

De nem kell azonnal felkiáltani Isten nevét használva. Tudom, hogy nehéz erről leszokni, de jusson eszünkbe: ima közben megszólítani Őt katarzishoz, megtisztuláshoz is vezethet. Az pedig, hogy ocsmány, durva szavakkal egybe gyúrva használják, egy keresztény fülét úgy sérti, mintha forró ólmot öntenének bele.

Ajánljuk még:

Ne hagyjuk veszni a magyar kert hagyományos virágait!

Bizony: a növényeknek is van divatja. Most éppen a trópusi, különleges fajták fénykorát éljük. Pedig nincs is annál szebb, mint amikor végigsétálunk egy hagyományos magyar kert növényei mellett, és lábunk előtt elevenedik meg a történelem: gyöngyvirágok, liliomok és ibolyák sora, és az a megannyi ritmus, dal és vers, amelyek róluk szólnak.

 

 

Már követem az oldalt

X