Álmaidban sem gondolnád: álmaidban is befolyásolhatnak már

Megosztó

Álmaidban sem gondolnád: álmaidban is befolyásolhatnak már

Álominkubáció: egy egészen elképesztő ötlet, amely már olyan közel áll a megvalósuláshoz, hogy nemsokára a te ajtódon is hangosan kopogtat. És elég ijesztő.

Messze tőlünk, több ezer kilométerre innen egy Molson Coors nevű vállalat egy szinte felfoghatatlan projektbe vágta a fejszéjét: az álmaikon keresztül manipulálta és befolyásolta az embereket, hogy a cég által árult söröket vásárolják meg. Céljuk az volt, hogy a Super Bowl nézők álmába „furakodjanak be”: szerették volna elérni, hogy a megcélzott közönség Coors sörről álmodjon, majd a lelátókon ülve (csak és kizárólag) ezt az italt kívánják meg. A projektet a világ legnagyobb álomtanulmányának nevezték el (annak ellenére, hogy a kétkedők véleménye szerint a kutatás nem tekinthető sem relevánsnak sem bizonyító erejűnek). 

A Coors új típusú tolakodó marketingje nemcsak, hogy befurakodott az elért emberek álmaiba, hanem mindezt önkéntes alapokra helyezte: a felajánlott jutalmakért cserébe mindenki bőszen küldte tovább ismerőseinek a regisztrációs linket, a meghívott ismerősök inkubálásáért pedig plusz jutalmak jártak – ezzel ösztönözve a résztvevőket arra, hogy minél többeket bevonjanak a kísérletbe.

A Targeted Dream Incubation (TDI) a reklámozás eddig soha nem látott formája, ami a mai marketingesek egyik favoritja lett, és ami egy teljesen új szintre emeli a társadalmi manipuláció lehetőségét,

ebben a történetben pedig mi vagyunk a kísérleti egerek.

Mindez nem sikerülhetne az orvostudomány nagy áttörései nélkül. A kutatók szuperérzékeny szenzorokat fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy megmutassák: alvás közben agyunk mikor a legfogékonyabb új információk befogadására, a legalkalmasabbnak vélt időszakokban pedig szagokat, hangokat, fényeket és beszédeket vezetnek be álmainkba.

Talán sokakban felmerül a kérdés: mi köze az álmoknak valós cselekedeteinkhez és döntéseinkhez? Sokkal több, mint gondolnánk. Az álmaink tartalma szoros összefüggésben van jólétünkkel, és előre jelezheti, miként fogunk cselekedni a valóságban, hogyan reagálunk stresszhelyzetekre, hogyan kezeljük a konfliktusokat, hogyan küzdünk meg a minket érő traumákkal. Álmaink tartalmának megváltoztatásával hatással tudnak lenni a hangulatunkra, kreativitásunkra vagy éppen tanulási eredményeinkre. Persze pozitív irányba is változhat az életünk ilyen behatások után: kutatások bizonyították, hogy az alvás meghatározott időpontjában álmunkba eljuttatott szagok segíthetnek a függőségek leküzdésében: a résztvevők álmaiban a cigaretta képével egy időben záptojásszagot szagoltattak az alvókkal, ennek következtében 30 százalékkal kevesebb cigarettát szívtak el már az első beavatkozások után. 

A helyzet olyannyira veszélyessé vált, hogy nemrég negyven álomkutató nyílt levélben szólította fel az illetékeseket az álommanipulációs technikák és hirdetések szabályozásának szigorítására. Az álmok inkubációs reklámozása nem valami mókás trükk, hanem csúszós lejtő, valós következményekkel. Álmaink nem válhatnak játszótérré a vállalati hirdetők számára!” – írják

Az említett nyílt levél egyik írója, Adam Haar (kognitív tudós és Ph.D. a Massachusetts Institute of Technology hallgatója) feltalált egy különleges kesztyűt, amely nyomon követi viselője alvási szokásait, és irányítani is tudja azt, hogy konkrét témákról álmodjon. Elmondása szerint az elmúlt 2 évben három cég kereste meg, köztük a Microsoft és két légitársaság, és kérte segítségét álmok inkubációs projektjeihez. A Harvard Egyetem álomkutatójának, Deirdre Barrettnek munkája a nagyvállalatok figyelmét is felkeltette: egy 1993-as tanulmányban 66 főiskolai hallgatót kért fel, akik álmokkal foglalkoztak, hogy válasszanak ki egy személyes vagy tudományos jelentőségű problémát, írják le, és minden este (legalább egy hétig) lefekvés előtt gondolkodjanak rajta. A vizsgálat végén a megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy álmai vannak a problémával kapcsolatban. Az eredményeket olvasva a nagyvállalatok szakemberei egyből azzal az ötlettel álltak elő, hogy ezeket a folyamatokat a saját piaci hasznaik ösztönzésére is fel tudják használni

 „Könnyű elképzelni egy olyan világot, amelyben az intelligens hangszórók a passzív, öntudatlan éjszakai reklámozás eszközeivé válnak, engedélyünkkel vagy anélkül” – áll továbbá a levélben.

Antonio Zadra pszichológus, a Montréali Egyetem álomkutatója a következőket állította ugyanott:

„mi már látjuk formálódni az érkező cunami hullámait, de a legtöbben mit sem sejtve alszanak a tengerparton”.

Tore Nielsen, a Montreali Egyetem álomkutatója – aki nem írta alá a nyilatkozatot – azt mondja: kollégáinak „jogos aggodalmai vannak”, ennek ellenére úgy gondolja, hogy az ehhez hasonló beavatkozások nem működnek, hacsak az álmodozó nem hajlandó részt venni benne. „Nem aggódom túlzottan, ahogy azért sem, hogy az embereket akaratuk ellenére is hipnotizálni lehetne” – mondja Nielsen.

Az álominkubáció iránti érdeklődés nagy múltra tekint vissza, az emberek már az ókortól kezdve igyekeznek képekkel, hangokkal és más érzékszervi ingerekkel alakítani álmaikat. Az ókori görögök az i.e. 4. században Aszklépiosz, a gyógyításisten templomaiban fektették agyagágyakra a betegeiket abban a reményben, hogy az irányított álmodás állapotába jutnak, és az istenség felfedi előttük a gyógyulásuk titkát. Az agyagágyak óta nagyon messzire jutottunk, ma már tudósok által kifejlesztett eszközök és protokollok sorakoznak fel az emberek álmainak manipulálására. Mindezt úgy, hogy konkrét jeleket idéznek fel bennünk, amely célzott álomtémákat és tapasztalatokat válthat ki belőlünk. Bebizonyítottuk, hogy az alvás közbeni információ-feldolgozást kívülről is lehet befolyásolni. És hogy vajon hasznunkra lesz-e a változás? Mindenki döntse el maga…

Ajánljuk még:

Az egészséges hormonháztartás 6 titka
Nem szeretem az internetezés közben felugró ablakokat, de alkalomadtán tudnak új és kifejezetten hasznos dolgokat is hozni az életembe. Ilyen eset volt, amikor körülbelül két évvel ezelőtt egy szakkönyv keresése közben egyszer csak megjelent a képernyőn Marjolein Dubbers Hormonkontroll című könyve. „Változtass az étrendeden! Változtass a hormonjaidon! Változtass az életeden!”. Megkapó hívószavak. Nem is álltam ellen, nem is volt miért. Mert nekem is változtatnom kellett.