Tetszett a Barbie? – Öt női rendező, akinek ajánljuk a filmjeit

Kathryn Bigelow

A női rendezők úttörőjének mondható Kathryn Bigelow, ő volt az első nő, aki Oscar-díjat kapott rendezésért. A hetvenes évek végén festőként dolgozott, majd egyetemi tanulmányai befejeztével a rendezői és forgatókönyvírói szakma felé fordult. Legelső filmje az 1982-es The Loveless volt, amit később az Alkonytájt című horror, a Kék acél című thriller (itt társíróként dolgozott), a Holtpont és a Strange Days – A halál napja követett. Utóbbihoz akkori férje, James Cameron (A terminátor, Titanic) írta a forgatókönyvet.

Bigelow legnagyobb dobása A bombák földjén volt, amely három amerikai bombaspecialista életét mutatta be az iraki háború alatti. A három főszereplő Jeremy Renner, Anthony Mackie és Brian Geraghty voltak. A háborús eposznak titulált film a 2010-es Oscar-gálán kilenc jelölésből hatot váltott díjra: a legjobb rendező, legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb hangkeverés, legjobb hangvágás és legjobb vágás kategóriájában is nyertesnek választották. Bigelow másik sikerfilmje a hasonló hangulatú Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza volt, ami, ahogy a címe is elárulja, a hírhedt terroristavezér utáni üldözést mutatta be.

Sofia Coppola

Francis Ford Coppola (A Keresztapa-trilógia rendezője) lánya ízig-vérig színész- és rendezőcsaládba született, hiszen nemcsak édesapja, hanem számos rokona (Talia Shire, Nicolas Cage, Jason Schwartzman) nagy sikereket ért el Hollywoodban. Sofia sem maradt hát távol a filmezéstől, már kicsiként fel-feltűnt apja alkotásaiban egy-egy apró szerepben, végül ő is a rendezés felé fordult. Legsikeresebb filmje a 2003-as Elveszett jelentés (Lost in Translation) volt, melyben Bill Murray és Scarlett Johansson játszották a főszerepeket. A romantikus film Japánban játszódik, és egy középkorú, fénykorán már jócskán túllévő filmsztár és egy fiatal feleség magányáról és egymásra találásáról szól – alighanem a kétezres évek egyik legszebb szerelmes alkotása. A mozi Oscart kapott a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, jelölték a legjobb rendező díjra is, és bezsebelt három Golden Globe-ot. 

Sofia Coppola 2006-ban újabb filmmel jelentkezett, ez volt a Marie Antoinette, melyben Kirsten Dunst játszotta XVI. Lajos feleségét, a királyt pedig a fentebb említett Schwartzman. 2017-ben ismét együtt dolgozott Dunsttal a Csábítás című, az amerikai polgárháború alatt játszódó kosztümös thrillerben, melyben Colin Farrell, Nicole Kidman és Elle Fanning is játszottak.

Ava DuVernay

Az amerikai rendezőnő filmpublicistaként kezdte karrierjét, majd átnyergelt a rendezésre. Első munkája 2008-ban jelent meg, ez volt a This Is the Life című dokumentumfilm, amely a hip-hop kialakulásáról szólt. Munkáiban azóta is kiemelt szerepet kapnak a afroamerikaiak élethelyzetei, a polgárjogi mozgalmak, a rasszizmus miatti egyenlőtlenség.

DuVernay A semmi közepén című drámájával első afroamerikai nőként vihette haza a legjobb rendezői díját a Sundance Filmfesztiválról. Szélesebb körben viszont csak 2014-ben ismerte meg nevét a közönség, ekkor jelent meg ugyanis a Selma, mely Martin Luther King Jr. polgárjogi aktivista törekvéseiről szólt. A kritikusok és a nézők is imádták az Oscar-jelölt alkotást, mi több, DuVernay-t Golden Globe-ra is jelölték rendezői munkájáért. Néhány évvel később könnyedebb, de hasonlóan sikeres film került ki a kezei közül Időcsavar címmel, mely egy 1962-es gyermekkönyv adaptációja volt, és olyan sztárokat nyert meg hozzá, mint Oprah Winfrey (aki már a Selmában is játszott), Mindy Kaling, Reese Witherspoon és Chris Pine.

DuVernay egy interjúban azt nyilatkozta, nem igazán gondolta, hogy sokáig fog tartani rendezői karrierje, ezért úgy volt vele, ha már elkezdte, miért ne adna bele mindent? Nem lett igaza, azóta is sikert sikerre halmoz.

Chloé Zhao

A pekingi születésű Zhao nevét a legtöbben 2021-ben ismerték meg, amikor A nomádok földje című western filmdrámájával első nem fehér bőrű nőként vihette haza a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Ő volt a második nő, aki valaha megkapta a szobrocskát ebben a kategóriában. A filmet és Zhao-t később Golden Globe-bal, FIPRESCI Nagydíjjal és Arany Oroszlán díjjal is jutalmazták, hiszen témájának komolysága (egy, a gazdasági válság miatt elnéptelenedő nevadai város helyzetét mutatta be és a munkásokból lett nomádjainak életét) mellett a kivitelezés is pazar lett. A rendezőnő 2018 őszén forgatta le a filmet, ezzel párhuzamosan pedig egy másik projekt előkészítésével foglalkozott, ami merőben más irányt képviselt, mégis helytállt ezen a területen is: ez volt a képregényeken alapuló Marvel Filmuniverzum huszonhatodik alkotása, az Örökkévalók.

Mary Harron

Idén januárban ünnepelte hetvenedik születésnapját Mary Harron, az a kanadai rendező, aki leginkább független filmjeiről híres. Nem csoda, hogy rendező lett, hiszen bevallása szerint szülei minden filmre elvitték magukkal, amit csak meg akartak nézni, nem törődve azzal, hogy esetleg azok némelyike nem gyerekeknek való. Így esett, hogy nemcsak a hollywoodi alkotásokat ismerte, hanem az európai filmművészet kiválóságait is.

1996-ban debütált rendezőként az Én lőttem le Andy Warholt című drámával, de hírnevet 2000-ben szerzett, az Amerikai pszichóval. Az azonos című regényen alapuló szatirikus horror főszerepére az akkoriban feltörekvő színészt, Christian Bale-t nyerte meg, és óriási sikert aratott – de nem minden körben. Ironikus módon hiába a női rendezés, a filmet feministák tömegei kritizálták azért, mert úgy vélték, nőgyűlölő üzenete van. Harron további munkái között van Az első szexikon, mely az ötvenes-hatvanas évek népszerű pinup-lánya, Bettie Page élete körül forog, és a Charlie Says című krimi-dráma, mely a hírhedt Charles Manson-gyilkosságokat a három, azokban résztvevő női szektatag szemszögéből dolgozta fel.