Kult

Hány szögű a hópehely? Mitől (nem) színes a hó? – Téli hópehelykisokos

Az első hópelyhek minden évben megállásra késztetnek. Hiába fordul ugyanis a naptár decemberre (vagy már januárra), a tél valahol mégiscsak az első hóval kezdődik, s tart egészen a legelső hóvirág zöld fejének kibukkanásáig. De hol van az még… A tenyerembe hulló pelyhek alig adnak időt a rácsodálkozásra, néhány pillanat alatt vízzé változva folynak ki ujjaim közül. S bár minden évben találkozunk velük, a hópelyhek világa mégis még mindig számtalan titkot rejt, melyekbe csak finom szelídséggel közelítve nyerhetünk bepillantást.

A hópelyhek keletkezésére, teljességgel egyedi szerkezetük kialakulásának szabályrendszerére vonatkozóan a mai napig csak kevés biztos információval bír a tudomány. Keletkezésükhöz extrém hideg viszonyok szükségesek, amikor a mikroszkopikus méretű vízcseppek megfagynak, majd egy mag körül csoportosulva összetapadnak.

Bár nincsen két egyforma hópehely, alapszerkezetük mégis minden esetben egy hatszög formára vezethető vissza.

Kezdeti alakjuk a föld felé hullva a különböző hőmérsékletű és páratartalmú rétegeknek köszönhetően tovább alakul, az önálló pelyhek mellett összetett formák is kialakulhatnak. 

Az emberiség több módon is próbálkozott már a hó mesterséges „előállításával”, ilyen gyakorlat például, amikor a felhők magasságába mesterséges lecsapódási gócokat (pl. ezüst-jodidot) juttatnak. Indirekt módon hóképződés alapja lehet a magasba jutott por, korom vagy egyéb szerves anyag is.

A hó fehér színe a fagyott víz szerkezetének köszönhető, amely gyakorlatilag a teljes fényskálát képes visszaverni.

A történelem során azonban több esetben is előfordult, hogy színes hó hullott, aminek sok tévhittel ellentétben akár teljesen természetes oka is lehet. Egyes algák a havat piros, de akár zöld színűre is festhetik, míg a nagyobb viharok során a légkörbe került sivatagi por sárgára, narancssárgára festheti a hótakarót.

 

A hó színét az ember környezetpusztító tevékenysége is változtathatja. A légkörbe került por, korom, illetve egyéb kőolajalapú szennyeződéseknek köszönhetően a hó színe szürkére vagy akár egészen feketére is változhat… Sárga hóból nem eszünk! – tartja a mondás, a hó sárgaságát azonban nem kizárólag a vizelet okozhatja, az alatta lévő falevelek, esetleg sárga színű algák ugyanilyen színt kölcsönözhetnek neki.

A hópelyhek formáját nagyon sokan kutatták már, közülük is kiemelkedik a 19-20. század fordulóján élt Wilson Alwyn Bentley, aki mikroszkóp alatt több ezer hópehelyről készített gyönyörű fényképeket. Gyűjteményéért kattints ide! És egy kis gyors gyönyörködésért kattints a fotóra: 

Az egyedileg álló (nem összetapadt) hókristályok leggyakrabban hatszögletűek. A sugaras szimmetriájú szerkezet ágai elvben azonosak is lehetnek, alakjukat azonban a hókristály képződésekor folyamatosan alakuló mikrokörnyezet, valamint a lehullás során változó légköri rétegek is befolyásolják. Belátható, hogy két tökéletesen egyforma hópehely kialakulásának gyakorlatilag egészen minimálisan van csak esélye… 

Végezetül essen pár szó a hó csúszósságáról is, ami a jókedvű szánkózás és síelés mellett már csak azért sem elhanyagolandó, mert egy szánon való csúszáshoz 10-szer kevesebb energia szükséges, mint a kerekeken való guruláshoz! A csúszósság oka valójában igen egyszerű: a hó felső részecskéi a ránehezedő súly következtében megolvadnak, és az így megjelenő vízréteg csúszóssá válik. 

Ha te is a tél szerelmese vagy, talán érdekelhet téged a 21. századi szánkológia, a szánkóverseny mint olimpiai szám vagy néhány klassz, téli kirándulóötlet

Ajánljuk még:

Hat film, amellyel az iskolakezdésre hangolódhatsz – akkor is, ha nem vagy már diák

A szeptember elsejei becsengetés évtizedekkel azután is fel-felsejlik az emlékeinkben, hogy utoljára tettük be lábunkat az alma materbe. Lehet, hogy az ember ősidők óta nem járt oktatási intézmény közelében, az is lehet, hogy gyermekei vagy unokái lépik majd át ősszel újra az intézmény küszöbét, de mind emlékszünk, milyen is az az első tanítási nap. És vannak filmek, amiket jó a csengőszót megelőzően elővenni: ha iskolába járunk még, azért, ha már nem, akkor azért! 

 

Már követem az oldalt

X