21. századi szánkológia – Mivel csússzunk sebesebben, ha végre leesett a hó?

Aktív

21. századi szánkológia – Mivel csússzunk sebesebben, ha végre leesett a hó?

Bár az elmúlt évek nem igazán kényeztették idehaza a téli sportok szerelmeseit, néhány havas nap mindig akadt, hogy lekoptassuk a szánkó talpáról a rozsdát. Gyermekeim sokszor már az első komolyabb dér megjelenésekor is sietve kapják magukra a téli ruhákat, hogy rég használt szánkóikat ismét kipróbálhassák, ha pedig végre valóban fehér lesz a táj, együtt vesszük célba a környék legjobb szánkózóhelyeit, ahol aztán a legkülönfélébb csúszó alkalmatosságokkal találkozhatunk.

 

Azt gondolná az ember, hogy így negyven fölött már túl van jónéhány gyermetegnek ítélt kérdésen, mégis minden évszaknak megvan az a dilemmája, melyekről még felnőtt korban is hajlamosak vagyunk pro-kontra érvelni. Ki ne emlékezne rá, ahogyan nyáron a vízicsúszda lépcsőjén araszolva vitattuk meg egymással a leggyorsabbnak ítélt csúszási technikát? Ülve, gatyát betűrve vagy lapockán-sarkon fekve siklik gyorsabban az ember fia, lánya?

Télen aztán következik a „nagy szánkó-kérdés”, melyet talán soha nem sikerül majd dűlőre vinni: fa legyen vagy vas?! S bár egészen biztos vagyok benne, hogy a vitát ebben az esetben sem tudjuk eldönteni, mégis nézzünk egy kicsit alaposabban körül a szánkók háza táján!

Ahogyan magas hó esetén odakint, úgy a képzeletben való csúszkálást is kezdjük a jól bevált fóliával! A magunk alá gyűrt műanyag nemcsak a frissen esett hó legyúrására, a szánkópálya előkészítésére alkalmas, de egy nagyobb darabra akár többen is felülhetünk!

A hagyományosnak tartott szánkó ugyan még mind a mai napig fából készül, a különféle üzletekben számos egyéb csúszó alkalmatossággal találkozhatunk. Ha nem otthon készítjük a csúszkát, legolcsóbban általában műanyag eszközöket vásárolhatunk, alacsony áruk azonban hamar visszaüt: a silány minőségű műanyagok a hidegben rideggé válnak, így rendkívül könnyen törnek! A széttört műanyag nemcsak bennünket sebezhet meg, de a környezetet szennyező törmelékükkel sokszor még nyáron is találkozhatunk a népszerűbb pályák mellett…

Léteznek ugyan jobb minőségű műanyag eszközök is, azonban ezek ára már simán eléri, sőt olykor bőven meg is haladja a fából készült szánkókét!

Ahogyan gyerekként mindannyian tudtuk, melyik srácnak van BMX kerékpárja, ugyanígy számon tartottuk, kinek volt vasszánkója… S bár a faszánkók talpán is igyekeztünk frissen tartani a vasalatot, egy igazi, otthon heggesztett vasszánkónak csak kevesen értek a nyomába. Legalábbis lefelé… Ugyanis a dombon felfelé a győzelemittas vasszántulajdonosok igen megcsöndesedtek, mert míg a könnyű facsúszkákkal szinte szaladtunk, a vas bizony húzott lefelé rendesen!

A virtuskodás csillapodtával aztán következtek – s jönnek ma is – a különféle tuning ötletek. Az éjszakai szánkózás már önmagában is izgalmas, de a meggyújtott csillagszórókkal teletűzdelt karácsonyi szánkózás kifejezetten emlékezetes kaland lehet!

Annak ellenére, hogy a szánkóval suhanás minden bizonnyal egyidős az emberiséggel, jegyzett történelme szerint az első hivatalos szánkópályát csak a 19. század közepén egy svájci település mellett alakították ki, hogy az oda látogató turisták ne a kis városka utcáin csúszkáljanak, veszélyeztetve ezzel az ott lakó polgárok biztonságát.

Nem sokkal később, 1883-ban aztán már meg is rendezték az első hivatalos szánkóversenyt, melyen a versenyzők még lábbal és fejjel előre is csúszhattak.

A kétféle stílus azonban rövidesen szétvált egymástól, a szánkózók lábbal, míg a szkeletonosok fejjel előre csúsznak a ma már profi módon felépített sportpályákon. A profi versenyzők tüskékkel ellátott kesztyűket viselnek, a pálya elején ezek segítségével gyorsítják fel magukat. A profi korcsolyákon csúszó sportszánkósok verseny közben akár 150-160 km/órás sebességgel is száguldhatnak, egy erősebb kanyarban testükre ható erő akár a gravitáció ötszörösét is elérheti!

Aki valaha is le mert csúszni egy meredekebb lejtőn, pontosan tudhatja, hogy még a legamatőrebb körülmények között is egészen komoly sebességre tehetünk szert. Tehát csak óvatosan! 

Nyitókép: Raphael Schaller/Unsplash

Ajánljuk még: 

EBBEN A SPORTÁGBAN BÁRKI JÓ LEHET! ISMERJÉTEK MEG A PÉTANQUE-OT!
RÁNDULÁS, TÖRÉS, HÚZÓDÁS: GYAKORI SPORTSÉRÜLÉSEK, AMIKET KIS ODAFIGYELÉSSEL ELKERÜLHETSZ

5 + 1 lélekmelengető téli fűszer, ami pozitív hatással lehet az egészségünkre
Mindenkinek megvan a kedvenc aromája, ami a november-december beköszöntével előtérbe kerül. A mézeskalács illata egyértelműen ilyen számomra: a fahéj, a szegfűszeg és a gyömbér elmaradhatatlan szereplői az ünnepi készülődésnek. De nemcsak az illatuk, az ízük is varázslatos mesevilágba röpít, oda, ahol mindig havazik, ahol a gyerekek kipirult arccal szánkóznak, és mindenki örül annak, hogy azokkal töltheti a karácsony előtti napokat, perceket, akiket a legjobban szeret.

 

 

 
X
Már követem az oldalt