„Az őszinteség a legáttörhetetlenebb páncél” – Száz éve született Mészöly Miklós

Kult

„Az őszinteség a legáttörhetetlenebb páncél” – Száz éve született Mészöly Miklós

Száz év nagy idő. Mészöly esetében azonban valószerűtlenül soknak tűnik. Műveiből ugyanis valami olyan kortalanság árad, ami teljesen maivá, modernné teszi művészetét még akkor is, amikor bibliai időket vagy épp a kommunista diktatúra világát idézi meg.

A száraz adatok szerint Mészöly Miklós egy szekszárdi református családban látta meg a napvilágot 1921. január 19-én. 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán jogászdoktori oklevelet szerzett. 1943-44-ben katonaként szolgált, Szerbiában fogságba is került. Az, hogy ölni kényszerült mély nyomot hagyott benne. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként is dolgozott, majd 1956-tól szabadfoglalkozású íróként alkotott. Az 1970-es évektől kezdve sok időt töltött Kisorosziban. Az ott vásárolt nyaraló idővel a fiatal magyar írók „zarándokhelyévé” vált. 

Felesége Polcz Alaine pszichológus, író, a Hospice Házak életre hívója volt, aki több mint ötven évig élt együtt Mészöllyel. Alaine az Asszony a fronton regénnyel vált közismert íróvá, de többször írt férjéhez fűződő szerelméről is, levelezésüket pedig 2017-ben ki is adta a Jelenkor Kiadó A bilincs a szabadság legyen címmel.

Mészöly életművének jelentős részét elbeszélések, novellák, kisregények, esszék alkotják, de mesét is írt. Kimagaslóan fontos írónk, aki inkább kedvelt, mintsem széles körben olvasott szerző. A népszerűség feltétele a közérthetőség és a bekategorizálhatóság, márpedig Mészöly művei tömörségük és analitikusságuk miatt látszólag nem tartoznak a legkönnyebb olvasmányok közé, minden egyes művében a lét legfontosabb alapkérdései foglalkoztatják, s ami még ennél is fontosabb, válaszokat is próbál adni rájuk.  

Egyik nagy kedvencem a Magasiskola című kisregény, amelyből 1970-ben film is készült Gaál István rendezésében, és amely elnyerte Cannes-ban a zsűri különdíját. A mű egy solymásztelepen játszódik. A vadászmadarak idomítása erőszakos, kegyetlen munka. A szabadságra született lények rabsága nekünk is tükröt tart, s lehetőséget teremt arra, hogy elgondolkodjunk saját függéseinken. „Hiszen akármikor megszökhetnének, és mégsem teszik; olyan magasságba szállnak fel, ahonnan már nem is látszik a telep, és mégis visszatérnek. Az éhség tenné? De hát jóllakottan se csinálják másképp. Vagy a megszokás? De mért ezt szokják meg éppen?”

Másik meghatározó olvasmányélményem a Saulus, amely Pál apostol megtérést mutatja be. Egyetlen mondat a lassan építkező mű mélységéről: „kell az áldozat, hogy elveszítsük magunkat, és megtaláljuk az azonosságunkat”.

Szeretem azt, amikor egy író megmutatja az olvasónak, hogy egy történet elbeszélése milyen nehézségekbe ütközik. Mészöly Az atléta halálában jócskán kilép a mindentudó elbeszélő szerepéből, és az igazság bonyolult összetettségét írja meg. „Meg aztán még egy, amit megint csak sokévi tapasztalatból tudok: az őszinteség a legáttörhetetlenebb páncél, a legkörmönfontabb elhallgatás. A hazugság fájhat, de még megcsillant valami reményt. Egyedül az őszinteség tud rávenni, hogy belássuk: több nem mondható el; s hogy a magány nem szándékainkon múlik.”

Nem ismerhettem őt személyesen, holott ha valami egy visszaemlékezést igazán élővé tud tenni, az a sztori, a közösen megélt élmények. Nekem „csak” a művei jutottak. 2011-ben azonban Dér Asia filmrendező és Gerőcs Péter író – aki több éven keresztül kutatta Mészöly Miklós életművét – egy közel másfél órás dokumentumfilmet készítettek az íróról Privát Mészöly címmel. Kortárs írókat és irodalomtörténészeket (többek között Szigeti Lászlót, Esterházy Pétert, Krasznahorkai Lászlót, Kukorelly Endrét, Márton Lászlót, Nádas Pétert, Szegedy-Maszák Mihályt) kerestek fel, hogy meséljenek a karizmatikus íróról, akinek köpönyegébe alatt egy ideig mindannyian megbújtak. Az alkotótársak néhány éve közkinccsé tették a filmet, amely nemcsak Mészöly Miklóst mutatja be, hanem a mai magyar irodalom alakulásának egy fontos periódusát is, amely a száz éve született író nélkül most nem lenne olyan, amilyen. 

 

 A filmet itt láthatjátok: 

Nyitókép: Fortepan / Hunyady József

Ajánljuk még:

„TUD BÁNTANI, HA AZONOSÍTANAK AZ ÍRÁSAIMMAL” – INTERJÚ GRECSÓ KRISZTIÁNNAL
10 GYEREKKÖNYV, AMIVEL GARANTÁLTAN NEM NYÚLTOK MELLÉ
TÖBBET ÉS MÁST: ÍGY OLVAS A VILÁG 2020-BAN

„Sok szó esik neves férfiakról, de a nők háttérbe szorultak” – Híres nőkről írt mesekönyvet Kertész Edina
A gyerekeknek szükségük van példaképekre. Nőkre és férfiakra egyaránt. Ahogyan a meséknek is óriási feladatuk van a kisebb korosztály mindennapjaiban. A kettő zseniális ötvözése az a gyermekkönyvsorozat, amely példaértékű, kimagasló teljesítményt nyújtó, magyar hírességekről szól. Kertész Edina a nőkre fókuszált, s így születtek mesék világklasszis, magyar női alakokról.