Többet és mást: így olvas a világ 2020-ban

Kult

Többet és mást: így olvas a világ 2020-ban

2020-ban időnk nagy részét kénytelenek voltunk otthon tölteni, a konyhánkban vagy épp a hálószobánkban tanultunk, dolgoztunk, a livestreameknek köszönhetően akár pizsamában is kulturális élményekben részesülhettünk. És ha hihetünk a statisztikai adatoknak, sokkal többen vettek a kezükbe könyveket, mint eddig. 

Másképp olvasunk, mint eddig?

A Global English Editing arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként változtatta meg a koronavírus olvasási szokásainkat. Infografikájuk szerint legtöbben Indában töltik olvasással az idejüket, az ott élők heti 10 óra 42 percet olvasnak. A dobogó második helyén Thaiföld, majd Kína következik. Hazánk az előkelőnek mondható 9. helyen áll, heti 6 óra 48 perccel. A 22 országból álló sort pedig az USA zárja 5 óra 42 perccel.

A nyomtatott könyvek továbbra is nagyobb bevételt hoznak a kiadóknak, mint az e-könyvek vagy hangoskönyvek. A kiadványok bolti értékesítése azonban igencsak megcsappant, ellenben az online értékesítés nőtt, ami azért annyira nem meglepő.

Összességében tehát elmondható, hogy a világ 35%-kal többet olvas a koronavírus kezdete óta. 

Mit olvasunk? 

Egy másik cikk is arról ír, hogy a pandémia korai szakaszában erőteljesen megváltoztak olvasási szokásaink. A szó szerinti és metaforikus elszigeteltségről szóló könyvek, így például Sylvia Plath Az üvegbura és Gabriel García Marquez Száz év magány és a Szerelem a kolera idején című regényei iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Emellett különösen a globális járványokról szóló művek, de a pszichológiai témájú és önsegítő művekből is jelentősen több fogyott, Franciaországban például 57%-kal több, mint korábban. Műfajok terén pedig a horror virágzott fel.

Sokan olvastak újra régi könyveket is. Talán azért, mert tényleg sok felesleges idejük volt, de az is lehet, hogy spórolási okok miatt.

Generációk olvasmányai

A Best By The Numbers által összeállított infografika öt generáció olvasási szokásait ábrázolja: Z generáció (5-25 évesek), az Y generáció (26-40 évesek), X generáció (41-55 évesek), Baby boomer generáció (56–75 évesek) és a Csendes, más néven Veterán generáció (76–95 évesek).

És természetesen minden kornak megvan a maga sajátossága, például az alábbiak: 

  • A legfiatalabbak, a Z-generáció tagjai a fantasy-t részesíti előnyben más műfajokkal szemben. 
  • Az Y generáció tagjai több könyvet olvasnak, mint más generációk. 
  • Az X generáció több online hírt olvas, mint a többi. 
  • A Baby boomerek a bestseller listákra támaszkodva találják meg olvasmányaikat.
  • Olvasással a legtöbbi időt pedig a Csendes generáció tagjai töltik.

Egy másik, kevésbé reprezentatív cikk pedig arra világított rá, hogy sokan – épp az online kommunikációs formáknak köszönhetően – akarva, akaratlanul is elárulják olvasási szokásaikat a nagyvilággal, mert ugye mégiscsak megnyerőbb egy könyvespolc elől tárgyalni, mint mondjuk a konyhaszekrény vagy épp egy kanapé elől. A New York Times könyvespolc-detektívje kiderítette, hogy Cate Blanchet például Az oxfordi angol szótár mind a 20 kötetével rendelkezik, továbbá Karl Schlögel Sztálin uralkodásának csúcsán lévő Moszkváról szóló könyvét is lapozgatja. Károly herceg előszeretettel olvas olyan szerzőktől, akik így vagy úgy lovakkal foglalkoznak, a közismerten vegetáriánus Jane Goodall pedig – nem meglepő módon – olyan könyvet is olvas, ami az élelmiszeripar veszélyeivel és a táplálék elsilányosulásával foglalkozik.

És rólad mit árul el a könyvespolcod?

Ajánljuk még:

MOST KOMOLYAN, KELL ENNÉL TÖBB? 5 BEKUCKÓZÓS KÖNYV HIDEG NAPOKRA
8 IFJÚSÁGI REGÉNY, AMI MINDEN KAMASZT KÖNYVMOLLYÁ TESZ
OLVASÁS, SPORT, HORGOLÁS – MERT IGENIS FOGLALKOZNOD KELL A MENTÁLIS EGÉSZSÉGEDDEL!

Ilyen hatással lehet rád, ha akár csak napi 15 percet olvasol!
A Társadalmi Kutatási Intézet (Tárki) nyáron végzett, reprezentatív felmérése szerint 2005-höz képest tizenkét százalékkal esett vissza Magyarországon a könyvolvasó felnőttek aránya: az eredményekből az is kiderült, hogy rendszeresen csak az emberek egytizede olvas. Ráadásul a magyar felnőttek fele szinte soha, és évente néhányszor is csak mindössze egynegyedük vásárol könyvet.