„Át kellett törnünk a hazai rendszer határait” – a tűzfalfestés úttörőivel beszélgettünk

Kult

„Át kellett törnünk a hazai rendszer határait” – a tűzfalfestés úttörőivel beszélgettünk

Az elmúlt tíz évben fokozatosan gyarapodtak Budapesten és országszerte a tűzfalfestmények. Magyarország első köztérszínesítő szervezete, a Színes Város Csoport kezdetben Vasarely szellemi örökségének megőrzését tűzte ki célul. Mára sokkal többet értek el, megismertették a magyar közönséggel a mural art, azaz a tűzfalfestés művészetét. De hogyan kerül az üveggolyózó Nemecsek Ernő egy józsefvárosi ház falára? És mit keres a Mézga család a Pasaréti úti kerítésen? Utánajártunk.

A Színes Város alapításának történetéhez ugorjunk vissza több mint tíz évet, 2008-2009 környékére. „Akkortájt fél évet töltöttem Közép-Amerikában: Mexikóban, Guatemalában és a környező országokban, ahol nagyon bátran festenek mindenféle engedélyeztetések nélkül hídpilléreket, tűzfalakat. Afrikában, Ghánában is jártam, ott önkéntes munkában a barátommal festettünk meg egy falat, és a munkába a környékbeli gyerekeket is bevontunk. Elkapott a lelkesedés” – mesél a kezdetekről Megyeri András a Színes Város alapítója, aki a fejébe vette: Magyarországon is valami hasonlót kellene csinálni. „Találkoztam többek között Melka Gáborral, aki hasonló álmokat dédelgetett. Mikor hazajöttem, a Norvég Civil Alaphoz pályáztunk Kulturális Örökségmegőrzés tematikában” – folytatja. A pályázat nyert, és a Színes Város csoport első körben vetítéssel, köztéri bútorokkal, tűzfalfestéssel és kerekasztal-beszélgetések szervezésével kezdett foglalkozni.

Andrásék eleinte Victor Vasarely szellemi örökségének felelevenítését és megőrzését tűzték ki célul. A Pécsett született képzőművész – bár kevesen tudják – nemcsak festett, hanem szobrász is volt, több köztéri szobra megtalálható Dél-Amerikától Franciaországig. „Vasarely írt egy könyvet Színes Város címmel, ebben arról értekezik, hogy a művészet vonuljon ki az utcára. Ez nagy hatással volt ránk” – osztja meg nevük eredetét.

Budapesti pályafutásuk három alkotással indult: a Vasarely múzeumhoz közel, a Flórián térnél egy aluljárót festettek, aztán az akkori Moszkva (ma már Széll Kálmán) téren a metróaluljáró hátulját és tetejét, illetve szellőzőket csinosították ki. Ez a munka sajnos a 2015/16-os térfelújítás óta nem látható. Ezek mellett a Városháza Parkban az V. kerületi Tűzoltóság falára került fel az alkotásuk.

 Falfestés napjainkban az ötödik kerületben

„Az volt az eredeti koncepciónk, hogy hidat képezzünk a döntéshozók, vagyis a bürokratikus intézmények, az alkotók és a civil szervezetek, valamint a versenyszféra között. Bíztunk benne, hogy idővel az önkormányzatok és cégek is finanszírozni fogják a munkánkat.

Korábban ilyenre nem volt precedens itthon, ezért át kellett törnünk a rendszer határait”

– magyarázza András.

Ez olyannyira sikerült, hogy egy idő után túraszervező cégek tűzfalfestő túrákat is tartottak, mostanra pedig már azok az önkormányzatok vagy piaci szereplők jelentkeznek, akik szeretnének tőlük művészeti alkotásokat látni a városban. Olyan is előfordult, hogy energetikai felújítás keretében homlokzatokat is szigeteltek, mert így kaptak társasházaktól festhető felületeket.

Ugyan a Színes Város csoport az első köztérszínesítő szervezet itthon, de őket újabb csapatok követték, így egyfajta mozgalom indult el, aminek eredményeképpen egyre fejlődik a hazai mural art világa.

Mi az a mural art?

A mural art lényege, hogy a tűzfalfestés során olyan alkotások készülnek, melyek reflektálnak napjaink eseményeire, technikai lehetőségeire, miközben színeikkel, mondanivalójukkal felvidítják a településképet. Felhívják a figyelmet: városunk közterei valójában értünk léteznek.

Az irányzat képviselőinek víziója, hogy Magyarország városi környezetében az utcai festmények által egy nagy, szabadon megtekinthető kiállítótérben érezhessék magukat az emberek. A mutal art művelőinek hála rengeteg elhanyagolt, szürke felületen, tereken kortárs alkotók munkái köszönnek vissza ránk már idehaza is.

 

A közelmúltban a szervezet karitatív céllal Somogyszentpálon egy hátrányos helyzetű településen készített festményeket, de, külföldön, Londonban, Berlinben és Moszkvában is letették már a névjegyüket. A tűzfalfestésnek egyébként sok országban nagy hagyománya van, Európában Angliát, Franciaországot, vagy Lengyelországot lehetne említeni, míg Dél-Amerikában például Mexikót. 

Budapesti mural art

A Színes Várost tapasztalt festő-csapat alkotja: vannak graffitis, valamint képző-, iparművész múlttal rendelkező tagok. „Lehet csatlakozni hozzánk, de azért szeretjük a jól bevált alkotókat. Bizonyos esetekben fontos, hogy ne legyen tériszonyos az ember, mert sokszor állványról, emelőről dolgozunk” – hangsúlyozza András, aki a Színes Város mellett fényfestéssel is foglalkozik.

Egyik legfrissebb alkotásuk a Pasaréti út mentén található, ahol a magyar rajzfilmek jól ismert figurái néznek vissza ránk: a Mézga család tagjai Vuk, vagy a Macskafogóból Safranekék. A témaválasztás nem véletlen: a második kerületben van a Pannónia Filmstúdió, a kerület vezetése és az ingatlanberuházó erre szeretett volna reflektálni, ezért kifejezetten a filmstúdióban készült karakterek képe került a kerítésre.

Színes Város Budapest

 

Szintén a nyáron készült el Molnár Ferenc regényének ikonikus jelenete is; bárki megnézheti, ahogy a Pál utcai fiúk golyóznak a Corvin-sétány egyik épületének tűzfalán – itt is értelemszerű, hogy miért ebbe a témába botlunk. „Egy ingatlanberuházó kifejezetten helyspecifikus alkotást álmodott meg, de ugyanebben a kerületben volt egy önkormányzati pályázat, ahol szintén klasszikus mesefigurákat kellett festeni a falakra” – mondja András. 

Színes Város Budapest

 

Mára nemcsak a fővárosban láthatóak a Színes Város alkotásai. Kiskunfélegyháza, Sopron, Pécs, Budakalász, Budakeszi és Tatabánya falai is őrzik ecsetnyomaikat. Tavaly egy nemzetközi pályázat keretén belül festettek egy cseh ingatlanfejlesztő cégnek egy csaknem ötezer négyzetméteres falat Biatorbágyon.

Két hónapos munka után decemberben készültek el, ez lett Közép-Európa legnagyobb falfestménye.

Ugyanakkor dolgoztak már mélygarázsban is, ahol híres magyar képzőművészek műveit reprodukálták.

Több mint hatvanezer lefestett négyzetméter

A munkát a mai napig komoly engedélyeztetési folyamat előzi meg. „Nem lehet az éj leple alatt egy többszáz négyzetméteres festményt megfesteni. Sokszor újra kell gondolni a feladatot, mert az eredeti elképzelésünk nem megy át, aztán ha átmegy, a tervet fölkockázzuk és úgy kerül felfestésre.” Alakulásuk óta a Színes Város kollégái összesen 60-90 ezer négyzetméter területet csinosítottak ki.

És hogy mennyi idő alatt készül el egy-egy műalkotás? Az függ a mérettől, illetve attól is, hogy mennyire részletgazdag egy kép. Akár hónapokig is eltarthat, de van, hogy 5-10 munkanap alatt elkészül. Nemecsekék jelenete körülbelül 15-18 nap alatt került fel a tűzfalra.

Munkáikról egy gyűjteményt itt láthattok: 

„Óriási társadalmi innováció”

Mikor a Színes Város elindult, még alig volt falfestmény az országban, jellemzően graffitik készültek illegálisan. Mostanra pedig már rengeteg tűzfalfestményt láthatunk, ami mind a hazai lakosság, mind a külföldiek számára érdekes jelenség.

„Annak idején kilométereket sétáltunk a Városházánál, hogy egyáltalán megvalósulhasson egy projekt. Ma már sokaknak eszébe jut, hogy falfestéssel fel lehet dobni egy épületet, a városképet. Szerintem ez egy óriási társadalmi innováció” – mondja az alapító. 

Ha kételkednénk abban, hogy Andrásnak igaza van, sétáljunk egyet Budapest utcáin, szemünk a tűzfalak felé fordítva. Az talán meggyőz majd bárkit...

Fotók: Színes Város

 
X
Már követem az oldalt