Családgondozó, szociálpolitikus, dúla. Horváth Valéria Csobánkán, roma családban nőtt fel, és tizenhat éves korától saját magát tartotta el: irodában dolgozott, az érettségire készülve másodállásban takarított is. Szociálpolitikus diplomát szerzett, majd rátalált a Lea Otthonra, ahová általában bántalmazó párjuk elől menekülnek az édesanyák. Vali idén az Aranypánt-díj egyik jelöltje volt, amivel a hétköznapi roma hősöket ismerik el. „Tündérkeresztanyu”, így szólítják az otthonban lakó gyerekek. 

Furugh Switzer perzsa-kanadai szociológus huszonnyolc éve érkezett Magyarországra. Mélyszegénységben élő roma nők számára hozta létre a Meséd programot, ahol az olvasás készségével és önbizalommal ruházta fel az édesanyákat. A programnak köszönhetően többen visszatértek az iskolapadba, sőt van, aki ma már posztdoktori ösztöndíjas. A szociológus a magyarországi bahái közösség tagja. Hite szerint nemcsak kapni, hanem adni születtünk a világra. Furugh Switzerrel beszélgettünk.

„Szeretnénk átélni, hogy egy időben, egy színházi előadáson, vagy filmvetítésen ott lehet a látó, a halló, a látás-, és a hallássérült” – vallják a Narradívák. De kik azok a Narradívák?

Miért lesz öngyilkos egy 18 éves? Miképp dolgozza fel egy gimnáziumi osztály, hogy egyik társuk nincs többé? Vajon elkerülhető a tragédia? Kárpáti György Mór rendező Jövő nyár című, a 12. Mozinet Filmnapokon bemutatott filmje egy gimnáziumi drámatáborban játszódik, ahol szerelmi háromszög alakul ki a fiatalok között. Egy évvel később ugyanebben a táborban egyikük már nincs ott. A Jövő nyár fontos, érzékeny alkotás, felhívja a figyelmet, hogy a mentális problémákról és az öngyilkosságról igenis beszélni kell. 

A 70-es és 80-as években több ezer vietnámi fiatal tanult magyar egyetemeken. Keveset tudunk róluk, ezen változtatna Az almafa virága, február 16-án mozikba kerülő, vietnámi-magyar koprodukcióban készült film, ami két szerelmi történeten keresztül idézi fel e kor Budapestjének különleges hangulatát, de elrepít az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Egy városi sétán a film alkotói, szereplői társaságában ismerhettük meg a korabeli diákélet ikonikus helyszíneit.

Harmincas évei közepén járt, amikor egy ritka betegséget, Zollinger Ellison-szindrómát diagnosztizáltak nála. Herczeg Istvánt sokszorosan megpróbálta az élet, a jóindulatú tumor után hasnyármirigy-, majd prosztata-, később veserák támadta meg a szervezetét. Volt olyan orvos, aki megnézte az ambuláns lapját és azt mondta: „Uram, maga még él?”. A 73 éves budapesti férfi a sok nehézség ellenére megőrizte derűjét és humorát. Sérv-, vagy szürkehályogműtétjére már csak „desszert”-ként hivatkozik.

Ádám 21 éves borsodi juhpásztor. Apjával feszült viszonya mögött súlyos traumákkal teli gyerekkor képe rajzolódik ki. A srác Larry művésznéven rappel, ilyenkor (többnyire) képes legyőzni dadogását. De vezet-e út Borsodból Budapestre, az A38 hajó színpadára?  

Egy reggel kézzsibbadást érzett, tíz nappal később pedig az orvosok közölték vele, sclerosis multiplexben szenved. Urbán Csilla világa összeomlott, mivel férjével éppen lombikprogramban vettek részt, régóta kisbabát szerettek volna. Nehéz út vezetett odáig, hogy kimondhassa, nagyjából rendben van. Mindennapjairól könyvet írt, blogot vezet, részben azért, mert szerinte a társadalom nem ismeri ezt a betegséget. Ezen változtatna e beszélgetés is.

Második kisbabáját várta Kovács Noémi, amikor a hathetes ultrahangon kiderült, nincs szívhang. Meg kellett szakítani a terhességet. Majd jött az újabb rossz hír, méhnyakrákot diagnosztizáltak nála. Mindezt úgy, hogy pár héttel korábban még negatív volt a szövettan eredménye. Méhmegtartó műtéten esett át, és meggyógyult. Ma már tudja, milyen szerencsés, hogy korán, az első stádiumban észrevették a daganatot, ezért is hangsúlyozza, muszáj nőgyógyászati szűrésekre járni. Ugyan az újabb gyermekről már lemondott, de gyógyulása óta igyekszik sokkal mélyebben megélni a jó dolgokat.

Robi atya egy vidéki falu közkedvelt római katolikus plébánosa. Eddig ebben nincs is semmi rendkívüli. Ám abban már igen, hogy papi hivatása mellett három gyermekes édesapa. Kilenc év titkolózás után saját elhatározásból döntést kell hoznia: folytatja-e jelenlegi kettős életét, vagy a lemond a hivatásáról? Ugrin Julianna és Vízkelety Márton A döntés című filmje nyerte idén a Verzió Filmfesztiválon a legjobb magyar dokumentumfilm díját. Őszinte, tabukat döntögető alkotás, ami nemcsak a pap, de a Magyar Katolikus Egyház felelősségét is felveti. A film november 24-től elérhető az HBO MAX-on. 

Mindössze 15 éves volt a magyar-szír származású Moustafa Adelmár, amikor a kórházban közölték vele: rosszindulatú csontidegdaganat támadta meg a szervezetét, Ewing-szarkómája van. Tíz hónapra a Tűzoltó utcai Gyermekklinika lett az otthona, haragudott mindenkire, hogy miért pont vele történik mindez, mit tett, amiért ezt kapta. A kórházban először bezárkózott, de aztán egy betegtársában barátra talált. Ez a barát később elvesztette a rák elleni harcot, de emlékét, közös történetüket egy tetoválás formájában Ádi örökre a testén őrzi. Két éve tünetmentes, hálás az orvosoknak és a nővéreknek, hogy túlélte a betegséget.

A Verzió Filmfesztiválon mutatták be Debre Zsuzsa Elmúlt, oszt jól van című dokumentumfilmjét. A 28 perces alkotás egy fodrászszalonban játszódik, ahol nyugdíjas nénik hajvágás, dauer közben mesélnek arról, milyen is volt az ózdi kohó dolgozójaként az élet, majd hogyan változtatta meg sorsukat a gyárbezárás. A nosztalgia mellett a film azt is bizonyítja, Ózdon ma se sokkal könnyebb boldogulni, mint a rendszerváltás idején. A film fiatal rendezője arról is mesélt nekünk, hogyan talált rá a fodrászüzletre az acélváros központjában.