Hogyan lehet távolból, okoseszközön keresztül gyógyítani egy hajléktalant?

Hódít a telemedicina, azaz távgyógyítás: a járvány alatt felértékelődött a digitális eszközök, az online tér szerepe a gyógyításban is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Semmelweis Egyetemmel közösen kutatásba fogott, hogy kiderítse, miképp valósítható meg hajléktalanszállón élők körében az online orvoslás. A próba sikeres volt, olyannyira, hogy szeptembertől hivatalosan is útjára indul az ezt célzó program. A távoli jövőben pedig elképzelhető, hogy egy utcán élőhöz – ha csak tableten keresztül is – de eljuthat az orvosi segítség. 

„Ők igazi csiszolatlan gyémántok” – sokkal több közünk van az afrikai gyerekekhez, mint gondolnánk

1974-ben a Dél-afrikai Köztársaságban, Sowetóban vérbe fojtotta a hatalom a diákok lázadását, erre emlékezve tartják ma az afrikai gyermekek világnapját. Itthon az Afrikáért Alapítvány többek közt azon dolgozik, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban és más szubszaharai országokban a munka helyett elérhető legyen a gyerekek számára az oktatás. Nsosso Espérance, az alapítvány munkatársa mesélt a munkájukról.

Benjamin Button életre kel? – Egy magyar kutatócsoport azt vizsgálta, visszafordítható-e az öregedés
Legalább az elvi esélye megvan annak, hogy a testünkben zajló biológiai folyamatokat öt-hat évvel fiatalabbnak megfelelő állapot irányába lehessen kapcsolni – állítja egy hazai kutatócsoport. Eredményük a jövőben az orvostudománynak is segítségére lehet, például a rákkutatásban. A kutatócsoport egyik tagjával, a Dán Rákkutató Központ posztdoktori ösztöndíjasával, Börcsök Judittal beszélgettünk.
A meddőség egyre gyakoribb, de miért is? – Interjú Dr. Balog Piroska kutatóval

A meddőség mint jelenség egyidős az emberiséggel, azonban napjainkban egész Európában emelkedő tendenciát mutat a meddő párok aránya. Ebben Magyarország sem kivétel. Itthon a párok tizenöt százaléka, körülbelül 150 ezer pár lehet érintett. Ennek egyértelmű oka, hogy későbbre tolódik a családalapítás – mondja Dr. Balog Piroska, a Semmelweis Egyetem Reprodukciós nehézségek/meddőség kutatócsoportjának vezetője.

Több százezer ember betegsége, de mindannyiunk közös gondja – riport a hazai demenciakutatásról

Legalább ötvenmillió ember szenved világszerte Alzheimer-kórban, ami a demencia leggyakoribb formája. Itthon több százezer érintett van. A demencia a mai napig stigmát jelent a betegek számára, teher az érintett családjának, és így a gazdaságnak is. A nemrég alakult Neurokognitív Kutatási Központ élen jár a betegség kutatásában. A központ igazgatójával, Dr. Horváth András Attilával a hazai kutatási programokról és szendvics-generációkról is beszélgettünk.

A férfi, aki robotkezet készített magának – interjú Lévay Györggyel
A húszas évei elején járt, mikor egy agyhártyagyulladás következtében elvesztette végtagjai egy részét. Lévay György mostanra egy amerikai cég kutatásvezetője és a győri Széchenyi István Egyetem kutatómérnöke: protézisek mesterséges intelligencia alapú irányítási rendszerével foglalkozik. Saját terméke akár még az idén piacra kerülhet. Szerinte húsz-harminc év múlva az orvoslásban már minden beteg használni fogja a mesterséges intelligenciát, ez pedig sok terhet levesz majd az orvosok válláról. Hogyan tanítja saját robotkarját? És mi alapján jönnek elénk az interneten a vásárlásra ösztönző hirdetések? Erről is beszélgettünk.
„A következő generáció egészségét is veszélyeztetjük” – az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetőjével beszélgettünk
Nem biztos, hogy most, inkább évtizedek múlva jelentkezhetnek a hatásai az ipari termelés során készült, kémiai anyagokkal kezelt élelmiszerek fogyasztásának – vallja Dr. Drexler Dóra az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. Miért jobb a bio, és hogyan tudunk akár a balkonon is élelmiszert termelni? Erről is megkérdeztük.
X
Már követem az oldalt