Maja 15 éves, gyönyörű lány, édesanyja meghalt, édesapjával sosem találkozott, egy vidéki gyermekotthonban él. Deni most szabadult a börtönből, nevelőapja prostituáltakat futtat, ezért vidékre küldi, hogy szervezzen be egy újabb lányt. Így ismeri meg Deni Maját, és kerül válaszút elé: a történet fikció, de akár igaz is lehetne. Sok, intézetben élő gyereknek ugyanis ez a rideg valósága. Az Életrevaló Egyesület és az Északi Támpont filmes szakemberei évek óta állami gondozottak részvételével készítenek filmeket. Bemutatjuk az Önismereti Filmes Műhelyt. 

„Fiatalok voltunk és kicsit Istent játszottunk” – hangzik el a The Janes – a döntés joga című dokumentumfilmben, amely egy 1973-ban előtt, illegalitásban működő nőszervezet tevékenységét mutatja be. A Jane-ek több mint tizenegyezer terhességmegszakítást végeztek egy olyan korban, mikor ez bűncselekménynek számított. 

Június 25-től elérhető az HBO MAX-on Zsótér Indi Dániel rendező első nagyjátékfilmje, a Karantén Zóna. Az alkotás az elmúlt két és fél évünkből jól ismert történeteket, a Covid-járvány miatti kényszerű bezártságot, annak abszurdba hajló helyzeteit dolgozza fel. Ez az első magyar, karantén inspirálta, misztikus szkeccsfilm.

Hódít a telemedicina, azaz távgyógyítás: a járvány alatt felértékelődött a digitális eszközök, az online tér szerepe a gyógyításban is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Semmelweis Egyetemmel közösen kutatásba fogott, hogy kiderítse, miképp valósítható meg hajléktalanszállón élők körében az online orvoslás. A próba sikeres volt, olyannyira, hogy szeptembertől hivatalosan is útjára indul az ezt célzó program. A távoli jövőben pedig elképzelhető, hogy egy utcán élőhöz – ha csak tableten keresztül is – de eljuthat az orvosi segítség. 

1974-ben a Dél-afrikai Köztársaságban, Sowetóban vérbe fojtotta a hatalom a diákok lázadását, erre emlékezve tartják ma az afrikai gyermekek világnapját. Itthon az Afrikáért Alapítvány többek közt azon dolgozik, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban és más szubszaharai országokban a munka helyett elérhető legyen a gyerekek számára az oktatás. Nsosso Espérance, az alapítvány munkatársa mesélt a munkájukról.

A kilencvenes években a fél világot meghódította egy Kanadában játszódó sorozat. Hiába a múló évek, rajongótábora ma is igen népes és aktív, Magyarországon is. Megnéztük hát, milyen a Váratlan utazás egy rajongói találkozója.

A Zanox romantikus, őszinte és vicces, közben néhol riasztó és mégis nagyon valóságos. Rég volt ilyen szerethető magyar film a mozikban.

Legalább az elvi esélye megvan annak, hogy a testünkben zajló biológiai folyamatokat öt-hat évvel fiatalabbnak megfelelő állapot irányába lehessen kapcsolni – állítja egy hazai kutatócsoport. Eredményük a jövőben az orvostudománynak is segítségére lehet, például a rákkutatásban. A kutatócsoport egyik tagjával, a Dán Rákkutató Központ posztdoktori ösztöndíjasával, Börcsök Judittal beszélgettünk.

Mitől lesz valaki jó előadó? Hogyan győzzük le a lámpalázat? Miként fejleszthető a kommunikáció egy osztrák kocsmában? És hogyan lehet kétgyerekes anyukaként a gyerekek alvásideje alatt online kurzust tartani? Nemes Orsolya erről is mesélt.  

A meddőség mint jelenség egyidős az emberiséggel, azonban napjainkban egész Európában emelkedő tendenciát mutat a meddő párok aránya. Ebben Magyarország sem kivétel. Itthon a párok tizenöt százaléka, körülbelül 150 ezer pár lehet érintett. Ennek egyértelmű oka, hogy későbbre tolódik a családalapítás – mondja Dr. Balog Piroska, a Semmelweis Egyetem Reprodukciós nehézségek/meddőség kutatócsoportjának vezetője.

Legalább ötvenmillió ember szenved világszerte Alzheimer-kórban, ami a demencia leggyakoribb formája. Itthon több százezer érintett van. A demencia a mai napig stigmát jelent a betegek számára, teher az érintett családjának, és így a gazdaságnak is. A nemrég alakult Neurokognitív Kutatási Központ élen jár a betegség kutatásában. A központ igazgatójával, Dr. Horváth András Attilával a hazai kutatási programokról és szendvics-generációkról is beszélgettünk.

A húszas évei elején járt, mikor egy agyhártyagyulladás következtében elvesztette végtagjai egy részét. Lévay György mostanra egy amerikai cég kutatásvezetője és a győri Széchenyi István Egyetem kutatómérnöke: protézisek mesterséges intelligencia alapú irányítási rendszerével foglalkozik. Saját terméke akár még az idén piacra kerülhet. Szerinte húsz-harminc év múlva az orvoslásban már minden beteg használni fogja a mesterséges intelligenciát, ez pedig sok terhet levesz majd az orvosok válláról. Hogyan tanítja saját robotkarját? És mi alapján jönnek elénk az interneten a vásárlásra ösztönző hirdetések? Erről is beszélgettünk.