„Nem tudom megbocsátani, hogy 65 napon keresztül megpróbáltak megölni” – dokumentumfilmet néztünk az orosz-ukrán háborúról
Lebombázott lakóházak, bunkerekbe kényszerült életek. Dokumentumfilm készült az ukrajnai háború első hat hónapjáról. Jevgenyij Afinevszkij rendező Freedom on Fire (Szabadság tűz alatt) című alkotása az ukrán civil lakosság szemszögéből mutatja be a háború borzalmait. Az alkotást itthon a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilmfesztivál (BIDF) szervezésében mutatták be, a vetítésen a film egyik szereplője, a 24 éves Hanna Yurkina is részt vett. A Mariupolból származó tanárnő több mint két hónapot töltött kisbabájával óvóhelyen, mialatt férje az Azovsztal-acélgyárat védte.
„A stroke-ból úgy tudsz jól kijönni, ha a hajadnál fogva kirángatod magad” – Somkuti György története
Még nem volt hatvanéves, mikor egy reggel hirtelen teste egyik oldalából kiment az erő, térdre rogyott, majd eldőlt. A négygyermekes édesapánál agyi érelzáródás eredetű stroke-ot diagnosztizáltak. Úgynevezett trombolízissel, azaz vérrögoldó terápiával kezelték, aminek köszönhetően óráról órára javult az állapota. Közel tíz évvel a stroke után teljes életet él, ha nem is egészen úgy, ahogyan egykor képzelte. Somkuti György története.
„Amíg látok, rajzolni fogok” – Bori daganattal a szemében alkot
Bori végzős gimnazista, érettségire készül. De ugorjunk vissza az időben tizennyolc évet! Bori ekkor hathetes kisbaba, megállapítják, mindkét szeme tele van rosszindulatú daganattal. Bal szemét el kellett távolítani, jobb szemét megmentik. Ezzel úgy lát, mintha egy szűrő lenne előtte. Mindezek ellenére a jelenben egyedül, segédeszköz nélkül közlekedik, és amikor csak teheti, rajzol. Ráadásul a fiatal lány nemcsak egy, hanem két ritka betegségben szenved, mégsem vesztette el humorérzékét. Dupcsik-Repárszky Borival és édesanyjával, Repárszky Ildikóval beszélgettünk.
Máté mosolya: megkapta a génterápiát a legfiatalabb SMA-beteg
2019-ben több millió ember hallott hazánkban egy ritka betegségről, az SMA-ról. Ezzel született Zente, a kisfiú, akinek egy közösségi összefogás révén sikerült megvásárolni a világ legdrágább gyógyszerét. Esete jó irányba változtatta a rendszert: napjainkban állami támogatással kaphatják meg a szükséges kezelést az érintettek. Nemrég egy három hónapos kisfiú, Máté került sorra.
„Anya, megígéred, hogy vissza fog nőni a hajam?” – Bajor Boróka története
A két és fél éves Bajor Boróka lágyékhajlatában egy dió nagyságú csomót fedeztek fel a szülei. Hamarosan a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán megkapták a diagnózist: neuroblastoma, rosszindulatú daganat. „Sokáig nem is akartam elhinni, hogy halálos betegséggel küzd a gyermekem, hogy az is opció, nem fogja túlélni” – meséli Bajorné Pőcze Noémi, az édesanya. Boróka nagy küzdő, kezelése másfél évig tartott, ma már jól van, tünetmentes, újra óvodába jár. Noémivel az orvosokkal kötött, ki nem mondott szövetségről, őssejtterápiáról és arról is beszélgettünk, mit mond egy szülő, mikor a gyereke megkérdezi: meg fogok gyógyulni, anya?
Szeretetgombócok – A Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központjában jártunk
Egy Down-szindrómás baba születése először óriási trauma minden családnak. A Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központjában elhivatott gyógypedagógusok azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék ezeknek a gyerekeknek a mozgásos és szociális fejlődését. Pár hetes kortól ötéves korig foglalkoznak a picikkel. „A Korai fejlesztés nem arról szól, hogy behozzák 45 percre a gyereket és javítgatunk, meg szerelgetünk, mint egy autószervízben. Ez inkább egy közös munka a szülőkkel” – mondja az intézmény vezetője. A Korai Fejlesztő Központban, azaz a Koraiban jártunk. Riport.
„Ha elsőre ránézel, Down-szindrómás, de ha jobban megnézed, ő is csak egy gyerek”
Itt lehet hagyni a babát! – még manapság is van, hogy elhangzik ez a mondat a szülőszobában, ha egy anyuka Down-szindrómás babának ad életet. Évente kevesebb, mint száz Down-szindrómás gyermek születik ma Magyarországon. Egy lelkes, sorstárs szülőkből álló csapat, és vezetőjük Steinbach Éva többek közt azon dolgozik, hogy ezek a babák a vér szerinti családjuknál maradhassanak, vagy örökbefogadó szülőkre találjanak. Ők a Down Dada Sorstárs Segítő Szolgálat. Riportunk munkájukról.
Itt az ideje, hogy a nők építsék maguk körül a „falujukat” – elindult az első anyatárs-kereső
Pár hónappal ezelőtt egy ingyenes, hiánypótló applikáció indult el Magyarországon, a Momz. A anyatárs-, vagy anyabarát-kereső, az egymás közelében élő édesanyáknak segít egymásra találni. Az alapító, Bólyai Eszter gyermeke születése után döbbent rá, hogy hozzá hasonlóan sok újdonsült anyuka magányosnak érzi magát. Mint mondja, a modern társadalomban jórészt eltűntek a női közösségek és az anyasággal járó nehézségeket tabuként kezeljük. A Momz hosszú távon ezen is változtatna. Mostanra több mint hatezren töltötték le.
„Át kellett törnünk a hazai rendszer határait” – a tűzfalfestés úttörőivel beszélgettünk
Az elmúlt tíz évben fokozatosan gyarapodtak Budapesten és országszerte a tűzfalfestmények. Magyarország első köztérszínesítő szervezete, a Színes Város Csoport kezdetben Vasarely szellemi örökségének megőrzését tűzte ki célul. Mára sokkal többet értek el, megismertették a magyar közönséggel a mural art, azaz a tűzfalfestés művészetét. De hogyan kerül az üveggolyózó Nemecsek Ernő egy józsefvárosi ház falára? És mit keres a Mézga család a Pasaréti úti kerítésen? Utánajártunk.
„Az egyetlen női nőgyógyász voltam az osztályon” – interjú dr. Katona Renátával, aki szerint egy női orvos másként éli meg a szülést
Mikor a kilencvenes évek végén elkezdte a szakmát, egyedül ő volt női nőgyógyász a szegedi kórház szülészetén. Dr. Katona Renáta ma Szeged mellett Budapesten is vezet magánpraxist, a legtöbb páciensének évtizedek óta követi az életútját. Kiemelten foglalkozik az endometriózissal, amelyben személyesen is érintett. A doktornő hangsúlyozza, ma már senkinek nem lenne szabad meghalnia méhnyakrákban, mégis évente közel ötszáz nőt veszítünk el a betegség következtében. A szülész-nőgyógyásszal a hálapénzrendszerről, a szabad orvosválasztás megszűnésének árnyoldalairól és előnyeiről is beszélgettünk.
