Nem szüfrazsett, kutatónő – hétköznapi hősök a férfiak uralta műszaki világban
A posztkommunista országokban, így Magyarországon is alacsony a nők aránya a műszaki tudományterületeken. Ezen próbál változtatni a Nők a Tudományban Egyesület. De vajon máshogy kutat egy nő, mint egy férfi? És hogyan változott a tudomány az elmúlt húsz évben? Erről is beszélgettünk Dr. Balázsi Katalin fizikussal, anyagtudóssal.
Háborúban forgató ukrán dokumentumfilmeseket támogathatsz filmnézéssel
A napokban zajlana Ukrajnában a Docudays UA, ami szomszédunk legnagyobb dokumentumfilm-fesztiválja. De ahogy az élet minden más területét, úgy ezt is átírta a háború. A fesztivál szervezői most a Kijevben, Harkovban, vagy például Mariupolban élő filmeseket igyekeznek segíteni, hogy folytatni tudják a munkájukat. Ehhez csatlakozott itthon a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál is. Hat, az elmúlt években készült ukrán filmet tettek elérhetővé online, a jegyekből befolyt összeggel a kint maradt filmeseket támogatják. A képkockák nekünk is segíthetnek megérteni az ukrán-orosz kapcsolatok viszontagságait, és bepillantást engednek például abba is, mit tesz az ember lelkével a háború.
„Pillanatok alatt hullhatott semmivé az életük” – így segítenek szakértők, és így segíthettek ti a menekülteknek
Menekültek százezrei érkeztek Magyarországra, akiknek segítségre lehet szüksége – testileg és lelkileg is. Ezért pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek fogtak össze és pro bono segítenek lelki támogatást nyújtani az érkezőknek. De hogyan viselkedjünk mi külső szemlélőként, önkéntesként, szállásadóként a menekültekkel? És mindeközben hogyan őrizzük meg saját mentális egészségünket?
„Nincs olyan kupac, hogy majd később eldöntöm” – családoknak segít rendszert teremteni a Rendberaklak
Az elmúlt években világszerte ismertté vált Marie Kondo japán rendrakó életmódguru módszere, a KonMari-módszer. Valami hasonlót kezdett el nyolc évvel ezelőtt itthon a Rendberaklak csapata, amikor még a japán rendrakás nagyasszonyát alig-alig ismertük. „Ahol a rendnek lelke van” – e mottó égisze alatt segítenek másoknak úrrá lenni a káoszon. Mert ha hisszük, ha nem, ez nem lehetetlen feladat.
A nemzet özvegyeként tartja számon az utókor, valójában tehetséges, de boldogtalan költő volt Szendrey Júlia
Ahogy közeleg a Petőfi 200 emlékév, Szendrey Júlia életével is egyre többen foglalkoznak. A költőnő 39 éve alatt meglehetősen intenzív, örömökben és tragédiákban bővelkedő életet élt.
„Ha én varrom meg, akkor tizenöt év múlva is nadrág lesz” – a VarrniJÓ stúdióban jártunk
A fővárosban egyre szaporodnak a varrótanfolyamok, közösségi varrodák. Sokan azért keresik fel ezeket, mert a fast fashion üzletekben nem találnak elég jó minőségű, illetve az ízlésüknek megfelelő ruhát. A VarrniJÓ Stúdióban teljesen kezdőként is meg lehet ismerkedni a varrással: hogyan kell cipzárt varrni, függönyt toldani, nadrágot felhajtani. Néhány alkalom után garantált a sikerélmény – vallja az alapító, Papp Dorottya. Dóri igazi varrócsaládba született, már 16 évesen nemzetközi varróversenyt nyert. Most ő mesélte el nekem, mi a széttűzés, a francia, vagy laposvarrás, és kiderül, miért jó, ha varrás közben gombostűvel megszúrjuk az ujjunkat.
Fenékbe rúgott bennünket a kultúra – 50 éves a magyarországi táncházmozgalom
1971-ben karácsony másnapján egy Trabant indult el Magyarországról Erdélybe. Az úticél a mezőségi Szék nevű zsákfalu volt, ahová Novák Ferenc (későbbi Kossuth-díjas koreográfus, rendező) meghívására érkezett egy szűk társaság néptáncot gyűjteni. A csapat tagjai voltak Lelkes Lajos táncos-koreográfus, Korniss Péter (Kossuth-díjas, és Pulitzer emlékdíjas fotográfus), Foltin Jolán (koreográfus-rendező, a nemzet művésze, 2019-ben elhunyt) és Stoller Antal Huba (koreográfus) is. A társaság az újévet is Erdélyben töltötte, ellátogatott Széken Kali néni táncházába. A korábban próbatermekhez és színpadokhoz szokott táncosokban kitörölhetetlen nyomot hagyott az, amit ott láttak. Olyannyira, hogy elhatározták ők is megcsinálják ezt Budapesten.
Klímaszorongás helyett cselekvés – mit tesz az unió, mit az ország, és mit tehetek én?
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – e gondolat mára szállóigévé vált. Egyre többen vallják, hogy közösségi és egyéni szinten is sürgőssé vált tenni a bolygónkért. Hol tart ez a folyamat? Az Európai Unió és Magyarország radikális változásokat szeretne elérni 2050-re a klímasemlegesség terén. Az Európai Zöld Megállapodásban a tagállamok többek közt arra tettek ígéretet, hogy az említett céldátum után több szén-dioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Ráadásul nekünk is bőven van lehetőségünk arra, hogy környezettudatosabb életmódot folytassunk.
Jár az énidő az édesanyáknak is – „anyanappali” Józsefvárosban
Budapest nyolcadik kerületében működik a Fókusz Közösségi Tér, amely tartalmas időtöltést kínál kisgyerekes anyukáknak. Több mint három éve indult itt útjára az Én/Idő program azzal a céllal, hogy az anyukáknak jusson idejük önmagukra, és segítse őket a munka világába való visszatérésben, ezért egy állásinterjú vagy ügyintézés idejére gyerekfelügyeletet is biztosítanak. Emellett szakmai előadásokat és baba-mama programokat nyújtanak az érdeklődőknek. Mindezt ingyenesen, az önkormányzat támogatásával. Bemutatjuk a józsefvárosi Fókusz Közösségi teret!
